Aktuális

Ingyenes a buli a nőknek: pozitív diszkrimináció vagy káros sztereotípiák?

Emlékeztek még a srácra, aki 2013 tavaszán az ellen emelt szót, hogy egyes szórakozóhelyeken a nők számára ingyenes a belépés, míg a férfiaknak fizetniük kell? Hiába tiltakozott a Doboz, hogy ez igazából “pozitív diszkrimináció” a nők érdekében, az Egyenlő Bánásmód  Hatóság és a bíróság végül igazat adott a feljelentő Teczár Szilárdnak abban, hogy sérült a férfiak esélyegyenlőséghez való joga. Csendben persze hozzátehetjük: meg a nőké is. Mind fellélegezhetünk viszont, hogy ennek a gyakorlatnak ezennel vége…

Amikor bő 2,5 éve írtam a témáról, engem is zavart, hogy – Teczár Szilárd szavaival élve – ez voltaképpen “prostitúcióra való felhívás bújtatott formája, ahol a férfiak a szórakozóhelynek fizetnek a nők jelenlétéért”, de közben relativizáltam is a jelenséget: a konklúzióm az volt, hogy aki ilyesfajta helyekre jár, az bizonyos szinten aláírja a játékszabályokról szóló képzeletbeli szerződést. Könnyen beszéltem, mert én egészen más körökben mozogtam egész életemben, még soha nem jártam olyan klubban, ahol más feltételek vonatkoztak volna a nőkre, mint a férfiakra. Azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán, és én is sokat értem: rájöttem, hogy nincs olyan körülmény, amely legitimizálná ezt a mindkét nem számára megalázó és értelmetlen gyakorlatot, a zenei ízlés és a szórakozási preferenciák pedig pláne nem tartoznak ezek közé.

Noha magyarázkodott a Doboz nevű szórakozóhely, hogy ez voltaképpen a nők pozitív  diszkriminációjának alaptörvényi követelményéről szól, az Alkotmánybíróság nem  találta megalapozottnak az érvelést. “A határozat indokolása  szerint az esélyegyenlőségi klauzulára hivatkozással nonprofit vagy  nyereségszerző tevékenység sem kizárt, de a gazdasági tevékenység  végzése ebben a körben sem adhat felhatalmazást a hátrányos  megkülönböztetés tilalmának megszegésére, a társadalmilag káros nemi  sztereotípiák megerősítésére. Mivel az emberi méltósághoz való jog az alapvető jogok „legalapvetőbbike”, a diszkrimináció tilalma erőteljesebben, közvetlenebbül érvényesül a magánjogi jogviszonyokban mint más alkotmányos szabadságok. Különösen irányadó ez a támadott szabály hatálya alá tartozó jogviszonyokra, amikor a szolgáltatás nyújtása nyilvános helyen történik” – olvashatjuk az Alkotmánybíróság oldalán.

Miről is van szó? Ugyanazokról a “társadalmilag káros nemi sztereotípiákról beszélünk”, amelyek szerint “a jó asszony mindent megbocsát” és “döntsd el: igazad van, vagy szeretnek”, mert hát a befogadó, csendes, passzív női alapminőség – princípium, ha úgy tetszik – odaadó, gondoskodó szeretetének transzformatív energiáival szelídíti meg a vad, marcona és ezer nőre (teljes joggal) vágyó férfit. Ezzel a fajta pozitív diszkriminációnak csúfolt álnaiv hajbókolással érvelnek a joósistvánok, az ákosok, a bagdyemőkék, a csernusok és a müllerpéterek, és ez volt a Doboz érvelése mögött is: hogy tudniillik a “szebbik nem” tagjai királynők, akiket annyira tisztelünk, hogy a belépődíj kifizetése nélkül is vendégei lehetnek a bulinknak, csak hogy gyönyörködhessünk bennük. A szépek mosolyognak, az erősek fizetnek.

Ideje volna kimondani, hogy ezzel az attitűddel és a hozzá kapcsolódó gyakorlattal nem az a baj, hogy nem csodálatos, értékes és fontos dolog az odaadás, a gondoskodás, a szeretet, a megbocsátás, a tisztelet, a hallgatás és odafordulás képessége, valamint az, amikor mindez a nőiséghez, a női szexualitáshoz, az anyasághoz kötődik. Mert az, ezt kár volna tagadni. (Sőt, maga az ezeknél jóval szubjektívebb testi szépség is, na.) De ezek az értékek semmivel sem kevésbé fontosak férfiak esetében (az ő férfiasságukhoz, szexualitásukhoz, apaságukhoz kapcsolva), és ami a legfontosabb: nők és férfiak esetében egyaránt változó, kiben milyen arányban vannak jelen, hiszen minden ember más és más. És senkit nem volna szabad, hogy hátrányos megkülönböztetés érjen a neme miatt, ide értve azt a brutális társadalmi nyomást is, amely elsősorban a nőket sújtja.

Pozitív diszkriminációról eszközként akkor beszéljünk, amikor felszámoljuk a fennálló bérkülönbségeket, segítjük a kisgyerekes anyák munkaerőpiaci integrációját, támogatjuk az abúzus áldozatait, kiirtjuk a korlátozó hiedelmeket, a káros sztereotípiákat és a szexista nyelvhasználatot, átformáljuk a közbeszédet, kiiktatjuk a kettős mércét, gondoskodunk az egyenlő(bb) családon belüli munkamegosztásról, és tudatosan ügyelünk arra, hogy választott képviselőink a társadalom egészének relatív precíz leképzését adják. Na, az ehhez kapcsolódó intézkedések esetén már használhatjuk ezt a szép kifejezést, de még jobb volna, ha egyszerűen csak felismernénk, hogy alapvető emberi minimumról van szó.

Mindenesetre az, amikor egy szórakozóhely gazdasági hasznot húz egy nyílt szexizmusra épülő intézkedésből, az semmiképpen nem ez a kategória. Köszönjük, Szilárd.

 

Reklámok
Eszter névjegye (861 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

10 hozzászólás Ingyenes a buli a nőknek: pozitív diszkrimináció vagy káros sztereotípiák? bejegyzéshez

  1. Én egyszer voltam egy valentin napi buliban egy csajjal, ahova a pároknak a belépő egy csók volt. Kifizettük inkább a belépőt, aztán egy kis pia után kimentünk a padra smárolni. Utána hazamentem hajnalban az élettársamhoz. Szép kis valentin nap. De érdekes, hogy a padon smárolós lánnyal idén végigbeszéltük a szentestét, meg az újévet, a volt élettársammal pedig megszakadt a kapcsolatom teljesen már x éve. (Ez a valentin nap több, mint 10 éve történt.) Szerintem furcsa történet. Remélem, nem volt nagyon off.

    • Nem, ez tetszett. :) És épp ebben a pillanatban írtam a facsén egy kommentben, hogy az pl. tetszene, ha mondjuk a kisgyerekes szülőknek volna belépőjegy-kedvezmény, ha együtt mennek bulizni. Szép üzenete van: oké, hogy gyerek, de azért néha kettesben is randiznak. Minden benne van: a szórakozóhely támogatja a gyerekvállalást, és azt, hogy a pár együtt megszervezze az életét úgy, hogy olykor csak egymásra is legyen egy kis idejük.

      Csak ebben nincs üzlet, ugye, legalábbis nem abban az értelemben, ahogy egy rakat pénzes vagy magát annak tettető surmó elmegy a dellával csajozni, és a legéhesebb és szeretetéhesebb kiscsajok meg négy whiskey-kóláért és a taxiért cserébe térdelnek. Márpedig a kommentelő azt sugallta, hogy nem ám az üzlet és a leírt vágykép diktálja a fenti diszkriminációt, hanem ez egyfajta násztánc, ami azt üzeni, hogy a férfi gondoskodik majd várandós, szoptatós, kisgyerekes kedveséről, ezért ő fizet. Hát, azért nem teljesen ezt üzeni, maradjunk annyiban. Ha a szórakozóhelyek szép üzenetre vágynak, akkor hozzák inkább a kisgyerekes-párnak-kedvezmények modellt, azt tiszta szívből támogatom.

      • Remek ötlet!
        Mindig örülök, ha a kreativitás győz a surmóság fölött! :)
        (Titkon azt remélem, ez egy hangyafasznyit az én hatásom is! ;))

      • Kisgyerekes szülőnek belépőjegy-kedvezmény? Jajj, már így is szakadék van a gyerekesek és nem gyerekesek között, tényleg kell ez? Meg hát a közös szűkös kassza azért más, mint az imponálni készülő pasi meg a leendő csaja, aki jóó drága piát rendel. Utóbbi az üzlet :)

        • Szakadék? Vodka – connecting people. :)

          • Nem rossz közös nyelvnek, de tuti ebből az lenne, hogy
            1. piálj csak, nem baj, ha otthon vár a gyerek, legfeljebb nem ébredsz fel, ha baja van-felelőtlen magatartás a kölök 18 éves koráig inni. (A szülőknek.)
            2. anya szoptat ezer évig-piaaa???
            3. micsoda szülői magatartás zülleni az éjszakában? Ráadásul apa ÉS anya is? Vagy züllenek, de mással?

            • Erre már felkészültem. Természetesen tisztázni kell jó előre, hogy a koncepció arról szól, hogy a sakálrészeg, szétheroinozott-kokainozott láncdohányos szülők a hét hét napján, napi 24 órában, idegenekkel flörtölve-kavarva fekszenek egy kétes szórakozóhely retkes mosdójának véres padlóján, miközben a gyermek magára hagyatva sírja magát éhhalálba.

              • Mert a nagyszülők közben a Szulejmánt nézik mexikói szappanoperákkal és a Trónok harcával felváltva. Azért a gyerekek a véres-szexes jeleneteket látják a padlón éhezve.

  2. Micsoda üzleti érzék, a nők tódulnak az ingyenesség miatt, a pasik meg a nők miatt. Hát már nem :) Én is rosszul éreztem volna magam, hogy bemehetek ingyen, mert nő vagyok. Kb. mint a nőnap. Kiszúrják vele az ember szemét, nem jó semmire. Jaja, te bemehetsz ingyen, mert nő vagy, kevesebbet keresel, meg hát hadd tóduljanak a csajok a pasik örömére. Á, lealázó.

  3. A kisgyerekesekhez még annyit, hogy mire az ember odajut, hogy bármilyen gyereke legyen, lesújtva veszi észre, hogy beül valahová, nem merik visszategezni és emeli az átlagéletkort.

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. Etikett, illem, udvariasság, lovagiasság: hogyan alakul mindez egy egyenlőbb világban? – Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: