Hé, több férfit erőszakolnak meg, mint nőt! Erről miért nem beszéltek?!
Ti kérdeztétek, én válaszolok
Amikor szexuális zaklatásról beszélek a női jogok kapcsán, mindig feltűnik néhány troll, akik előszeretettel érvelnek azzal, hogy “de hát a férfiakat is megerőszakolják, erről mégsem beszél senki!”. Mivel ez a felvetés nemrég újra megtalált, gondoltam, ezen ne múljék, beszéljünk a témáról, mert valóban fontos.
Nem csak megerőszakolják a férfiakat, hanem alapvetően több férfi lesz nemi erőszak áldozata, mint nő. Ennek oka az, hogy a börtönökben és háborús helyzetekben (ideértve a bandaháborúkat is) a dominanciát gyakran fejezik ki szexuális erőszakkal, és nők híján itt zömében az alacsonyabb státuszú férfiak lesznek az áldozatok. A nemzetközi statisztikák szerint a nemi erőszak férfi áldozatai a legtöbb esetben kisebbségekhez tartoznak: sokan mélyszegénységben élnek, homoszexuálisok, drogfüggők, még többen színes bőrűek, bevándorlók, fogyatékossággal élők, de persze fehér, középosztálybeli, ép, heteró férfit is érhet abúzus. Aggasztó, hogy ezeknek az eseteknek a nagy része titokban marad, mivel az áldozat maga is szégyelli, hogy bántották. Sokan attól tartanak, hogy a közösség kiveti őket, ha fény derül a titkukra, mert “köcsögnek” fognak számítani egy hipermacsó közegben, ahol ennél aligha létezik súlyosabb bélyeg. Dr. Sarah Crome amerikai kutató szerint tízből csupán egy eset híre jut el a rendőrségig emiatt, ami a hasonló bűncselekmények számát potenciálisan tovább növeli.
Jól látszik, hogy ezekért az esetekért nem nők a felelősek, hanem más férfiak, ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy nő is képes arra, hogy szexuális bűncselekményt kövessen el. Egy 2012-es amerikai kutatás 40 ezer háztartást vizsgált, és kiderült, hogy a szexuális zaklatást átélt áldozatok közel 38 százaléka férfi, és a megkérdezettek közel fele számolt be arról, hogy nő volt az, aki szexre kényszerítette: ez azt sejteti, hogy az abúzust átélt áldozatok kb. 17 (!) százalékát bántotta nő. Akadnak ismert példák is erre, pár éve az egész világot bejárta a “román Angelina Jolie”, alias Luminita Perijoc esete, aki késsel és fegyverekkel kényszerített szexre férfiakat, de azért tény: statisztikailag lényegesen kisebb esélye van egy férfinak arra, hogy nő erőszakolja meg, minthogy egy másik férfi kényszerítse szexre. Ettől függetlenül természetesen azokat az áldozatokat, akiket kényszerítettek, szakértői segítség és jogi védelem illet, nem is beszélve a közösség empátiájáról, a stigmák helyett.
| A leggyakoribb tévhit a kényszerített penetrációval kapcsolatban az, hogy “ha feláll, akkor a férfi felizgult, tehát szexet akar”. A valóságban ezzel szemben a merevedés egy élettani reakció, ami nem feltétlenül jár szexuális izgalommal, s pláne a szex szándékával. Amikor pisztolyt tartanak a halántékodhoz, eleve nehéz hagyományos értelemben vett erotikus izgalmat átélni és fenntartani, a merevedés viszont ettől függetlenül létrejöhet bizonyos ingerek segítségével. Ha a férfiaknak efölött teljes kontrolljuk lenne minden helyzetben, nem létezne morning glory vagy korai magömlés sem… |
Az utóbbival nagy a baj: az egész társadalom, de főként a férfiak – és közülük is groteszk módon azok, akik a leggyakrabban hőbörögnek a “férfi jogok” miatt – abszolút kettős mércével tekintenek a nők által férfiak ellen elkövetett nemi erőszakra, ideértve a kiskorúakat érintő bűncselekményeket is (ne feledjük, a beleegyezési korhatár alatt hiába “akarta a gyerek is”, jogi értelemben erőszakos közösülésről beszélünk). Nézd meg bármelyik hatalmi pozíciójával visszaélő tanárnő esetét taglaló cikket: ezeket az írásokat már eleve humorforrásként tálalják, tíz kommentből kilenc pedig garantáltan arról fog szólni, hogy “hol voltak az ilyen szexi tanár nénik az én időmben?!” és “ha az én fiam bújna ágyba az igazgatónőjével, én gratulálnék neki”. A hasonló bagatellizálás és kettős mérce miatt az áldozatok közül sokan nem mernek szólni, holott sok esetben életre szóló traumáról van szó. Ismertem olyan felnőtt, sikeres férfit, aki egy kilencéves korában elszenvedett abúzus miatt nem tudta elfogadni barátnője közeledését, mert tudat alatt máig nem dolgozta még fel a gyerekkori szégyent és kiszolgáltatottságot. Tovább nehezítette helyzetét, hogy amikor megnyílt egy-egy haver előtt, a cimborák csak röhögtek, és a vállát veregették.
Mi a megoldás? Egyrészt az, hogy az ún. kényszerített penetráció a világ minden részén bűncselekménynek számítson, merthogy vannak olyan országok, ahol jogi értelemben ismeretlen fogalom a nők által férfiak ellen elkövetett nemi erőszak: legfeljebb testi sértésként kerül jegyzőkönyvbe, ha eljut a rendőrségig az ügy. Az FBI csak 2012-ben változtatott a definíción, hogy a nők által férfiak ellen elkövetett nemi erőszak is külön tétel legyen. Magyarországon az “erőszakos közösülés” eleve feltételezi, hogy “nő ellen csak férfi követheti el, férfi ellen csak nő” (az azonos neműek közötti erőszakos aktus szemérem elleni erőszaknak minősül, büntetési tétele a nemi erőszakéhoz hasonló). Ezzel párhuzamosan szembe kell néznünk annak realitásával, hogy a többség nincs tisztában a hasonló bűncselekmények súlyával, illetve a testi-lelki problémákkal, amelyeket okozhatnak, a férfi áldozatok emiatt pedig nem tesznek feljelentést, nem kérnek segítséget. (A nők jellemző módon azért félnek a rendőrséghez fordulni, mert öltözködésük és viselkedésük miatt potenciálisan őket hurcolják még meg a történtek után, továbbá az erőszaktevővel rendszerint egy háztartásban és szoros függőségben élnek, nem mernek “ugrálni” tehát.)
A feminizmus, amely a férfiak és a nők azonos jogaiért és lehetőségeiért küzd (nem pedig a férfiak elnyomásáért, pláne kasztrálásáért) ritkán korlátozza magát kizárólag női ügyekre: még nem találkoztam olyan irányzattal, ahol a különféle kisebbségek érdekvédelme ne került volna terítékre. A színesbőrűek, az idegenajkúak, a fogyatékossággal/mentális betegséggel élők, az LMBTQIA-színtér tagjai, a kisebbségi vallást képviselők… mind-mind megjelennek és helyet kapnak a mozgalom égisze alatt, csak úgy, mint a népirtás ellen menekülők és az abúzust elszenvedettek. Így aztán azok a trollok, akik “bezzeg-szegény-megerőszakolt-férfiakat” emlegetik a lényegesen nagyobb számú, kimondottan nőket érintő bántalmazást tárgyaló konkrét ügyek kapcsán, voltaképpen nyitott kapukat döngetnek. Inkább a saját házuk táján kellene előbb szétnézniük: mondd, te mikor is röhögtél legutóbb diákját megrontó szexi tanár nénis cikken…? Na, ugye…. ez a baj, nem az f betűs szó.
Eszter's Offtopic 
Az a baj, hogy összemosol két különböző dolgot: az erőszakot és az erőszakot nem tartalmazó, sőt, a sértett kifejezett szándékának megfelelő megrontást.
Az erőszak tiszta sor, azt jelenti, hogy a sértett nem akarja, hogy megtörténjen a dolog, vagy pedig annyira fiatal, hogy úgy tekintjük, eleve nem akarhatja. Ezt természetesen minden értelmes ember elítéli.
A megrontás viszont más. Az azt jelenti, hogy a 13 éves, szexuálisan potens fiú le akar feküdni a szexi felnőtt tanítónővel/szomszéddal/ismerőssel, ennek ellenére mégis bűncselekménynek számít a felnőtt nő tette. Na ez az, amit te nem érthetsz. A 13 éves fiúnak igenis jó, ha szexelhet a nála idősebb nővel, ő nem áldozat, hanem éppen ellenkezőleg, valóban szerencsés flótás. Ugyanennek a kriminalizálása 13 éves lány – felnőtt férfi relációban indokolt lehet, a lányok másként érnek, másként állnak a szexualitáshoz, ott hiába akarja a kislány, akkor se engedjük a felnőtt férfinek, hogy lefeküdjön vele. De fiúk esetében indokolatlan a tiltás.
A nemi erőszaknak egy fajtája a megrontás, ahogyan a gyümölcsnek egy fajtája az eper. Erőszaknak minősül, ha a felnőtt a beleegyezési korhatár alatti gyerekkel szexel, akkor is, ha a gyerek speciel “akarta” (a jog feltételezi ugyanis, hogy zsenge korára való tekintettel erről nem képes adekvát döntést hozni, a következmények felmérésével). Természetesen vannak esetek, amikor a gyerek “önként és dalolva” megy bele az aktusba, és hidd el, nem csak a fiúk esetében: sok kislány halálosan szerelmes a szexi, 25 éves tanár bácsiba, és örömmel omlik a karjaiba. Ez a lényegen nem változtat: bűncselekményről beszélünk mindenképpen.
Más kérdés, hogy van olyan, amikor a delikvens nem akarja, de belemanipulálják-zsarolják a helyzetbe, és ő nem mer, nem tud nemet mondani a hatalmi pozícióban lévő felnőttnek. Attól még, mert szexinek tűnik a matek tanárnéni, nem garantált, hogy a kisfiúnak pozitív élmény lesz így “átesni a tűzkeresztségen”, a saját szabad akarata, irányítása, önkontrollja és tudatossága nélkül. A posztban említett példa is ezt illusztrálja: a kiszolgáltatottság, az értetlenség és a szégyen miatt a fiú a mai napig küzd problémákkal, amik a párkapcsolatára, szexuális életére is kihatnak. Csak erről, tudod, nem szokás beszélni, és épp ez a baj.
Egyébként ez csak egy része a nemi erőszakhoz fűződő eseteknek, de mindenképpen sokat elmond arról, hogyan viszonyulnak az erőszakhoz sokan. A nő az öltözködésével és a viselkedésével érte el, magának köszönheti a bajt, a fiú/férfi meg legyen hálás érte, hogy ingyennumerában volt része egy érett, tapasztalt/vehemens kezdeményezőkész nővel. Na hissz, szociális munkásnak vagy pszichológusnak ne menj, kérlek.
hebab, te egy kretén vagy!
Amiről te írsz az legfeljebb liliomtiprás kategóriájába tartozik, ettől még a tanárnőt ki kell rúgni a picsába, és eltiltani minden hasonló foglalkozási körből, mert etikai vétség. Ahogy egy orvos sem nem kezdeményezheti, sem nem fogadhatja a kezdeményezést a beteggel/től. Egyszerűen tilos.
Az meg a másik, hogy az idősebb nő ilyenkor nem szexelni akar, hanem dominálni, és ehhez egy kifejezetten éretlen gyermeki áldozatot választ. Nem ritka, hogy az erőszak alatt fojtogatja, vagy beléhatol análisan, és ezt szerintem te sem élveznéd annyira.
Ja, és arról se feledkezzünk meg, hogy itt is gyakori a szerfüggőség, és egy leromlott erkölcsű és testű anyának/nagyanyának/nagynéninek itt is a legközelebbi hozzátartozója a legvalószínűbb áldozata, vagyis a gyermek/unoka/unokaöcs. Erre sem mondhatja senki, hogy a fiú biztosa égett a vágytól…
nem, a kretén te vagy, és ennek csak egyik bizonyítéka az, hogy te sem olvastad el, amit írtam, de azért beszólsz. hol írtam olyat, hogy nem kell kirúgni az ilyen tanárnőt? én azt írtam, hogy emiatt nem kell bebörtönözni.
és neked is mondom még egyszer: a megrontás és az erőszak egészen más tényállás. a megrontásban NINCS erőszak. ha van erőszak, tehát bármi olyan, ami a sértett akarata ellenére történik, az nem a megrontás esete, hanem az erőszakos közösülés.
(az új Btk-ban egyébként már megváltoztak az elnevezések, ami régen a megrontás volt, azt ma úgy hívják, hogy szexuális visszaélés, a sértett akarata ellenére történő dolgokat meg szexuális kényszerítésnek, illetve szexuális erőszaknak)
Ha már a megrontás nem jogi kategória, akkor miért használod?
Én is átnéztem:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200100.TV
(A 196. §-tól)
Értelmezéssel együtt:
http://www.arsboni.hu/megrontas.html
Ebből világosan kiolvasható, hogy adott tanárnéni igenis börtönbüntetésre számíthat, mert 14/18 év alatti, nevelésre rábízott személy sérelmére követi el bűnét, ami a kényszerítés minősített esete.
Ettől függetlenül a büntetési tétel igen tág, és a bíróság dönt a társadalomra való veszélyesség mértékével arányosan (elméletben).
Egyébként meg én is az egyik ált. sulis tanárnőmmel veszítettem el a szüzességem (vagy inkább nyertem el a férfisságom?).
De!
Megvárta, amíg már nem tanít, és betöltöm a 16-ot, és ez nagy különbség!
Ráadásul előtte elküldött egy hétre gondolkodni!
A második partnerem is tanárnőm volt (majdnem frissen végzett), de ő is megvárta, amíg már nem tanított! (és akkor a fél osztállyal…)
Itt van a különbség!
Már nem ált fenn hatalmi helyzet!
…és azt az egészhez tegyük hozzá, hogy a hasonló mentalitás az, ami szerint “minek rúgott be a kiscsaj, akkor nem erőszakolták volna meg”. Mindkettő hozzállás áldozathibáztató, önző és felelőtlen, tehát nem fenntartható gondokozás.
Szorrika, de én nagyon nem örültem volna ha 13 évesen bármelyik tanárom is zaklatott volna. Pedig nem voltam kevésbé kamasz, mint te, mindenkinek dolgozik ebben a korban a fantáziája. Tudom, te arról beszélsz, hogy az nem gond ha egy 13 éves fiú és a tanárnője megkívánja egymást, de ez akkor sem feltétlen az a kellemes szituáció mint amit elképzelsz. Egy 13 éves fiú (akármit mond és csinál) még éretlen lelkileg, hiába hajtaná a farka előre. Értem én, hogy te bezzeg érett voltál, mert hát miért ne, nyilván, elő se fordulhatott volna hogy megbánd; meg hogy egy férfinek ebben a rendszerben (értsd: patriarchátus) ciki valakire aki nőnemű azt mondani, hogy ne dugná meg az első adandó alkalommal, mert akkor buzi; meg hogy ő még a fogzása előtt ne lett volna potens mind testileg, lelkileg, de nekem ne jöjj azzal hogy egy 13 éves érett, és teljes belátással van arra, hogy akarja-e, és hogy utána nem bánhatja meg az egészet, mert egyszerűen nem igaz.
Ami miatt ilyen felelőtlenül jelented ki ezeket, az az, hogy nem látod át, hogy egy tanár-diák viszony nem egyenlőségen alapszik, ott a felnőtt rendelkezik hatalommal – ami már önmagában is lelki sérüléseket okozhat, ami után csak múló pillanatnak tűnhet a 13 éves kamaszfiú számára még a legnagyobb élvezés is. Egyszerűen mivel hatalma van a felnőttnek (mind koránál, mind pedig pozíciójánál fogva), nincs olyan, hogy te gyerekként egyenrangú félként akarhasd az egészet, az pedig igenis lelki sérülés (de még felnőttként is egy egészséges önbizalmú ember számára).
Talán veled ilyen nem fordult elő, de nekem később, még középiskolában is roppant zavarba ejtő volt amikor a tesitanárnőm elég egyértelmű megjegyzéseket tett nekem, úgy, hogy a többiek is hallották… bókolt, mégis az a kaján pillantás és az a méregetés nem esett jól, és senki más se veregette meg a vállamat vagy irigykedett. Pedig nem volt ronda, sem pedig öreg, mégis gondolom érezték a helyzet fonákságát. Mert igenis durva visszaélés a tanár-diák viszonyban ahol én fiú létemre alárendelt helyzetben voltam (hogy küldjem el őt a búsba bármilyen büntetés nélkül?), ilyen durván leuralni. És látod, valami miatt az emlékezetembe vésődött, pedig nem durván negatív emlék, nagyon távol esik attól, mintha lefeküdtünk volna, vagy egyenesen megerőszakolt volna. Mert egyszerűen már a helyzet nem volt fair, és szarul esett.
(Nem véletlen, hogy az egyetemeken nyomuló tanárokat is fel szokták függeszteni, hiába nagykorúakról van szó: a tanár-diák viszony soha nem egyenlőségen alapszik, és ez rengeteg feszültség forrása még az agresszív erőszakot nélkülöző, fiatal felnőtteket érintő esetekben is. Itt egy jó kis cikk: http://www.buzzfeed.com/azeenghorayshi/ott-harassment-investigation)
erre ugyanaz a válaszom, mint a korábbira.
neked is az általam írt mondatok értelmezését javaslom először: ha te nem akartad, akkor az már nem lehet a sima megrontás esete. ha zaklat a tanárnő, akkor az nagyon helyesen bűncselekmény. és az is helyes, ha ilyen nem lesz többé tanár. viszont az nem helyes, ha te is és ő is akarjátok, és ennek ellenére büntetőeljárásban kell a tanárnőnek számot adni a tettéről, mert ilyen fokú társadalomra veszélyessége nincs annak, amit tesz.
Azt tanácsolom, hogy mielőtt kioktatnál hogy nem értettem amit mondtál, figyelmesen olvasd el a válaszomat. Többen is kifejtettük, hogy még ha akarja is a 13 éves GYEREK, akkor sem tud teljes értékű döntést hozni magáról és egyenrangú félként részt venni az aktusban szellemileg és lelkileg, a másik fél korból és pozíciójából fakadó hatalmánál fogva. Ez hasonló hatalmi helyzet mint a munkahelyen a főnökkel való affér folytatása, ami az ágyon kívül is következményekkel jár (pl. zsarolhatóvá teszi az alkalmazottat) és más tanulókkal szemben is indokolatlan előnyhöz vagy hátrányos helyzetbe juttathatja a diákot (igen, még ha akarta is a szexet). Igenis az a tanár büntethető kell legyen, aki a tanári tekintélyt a gyerek oktatásán kívüli célra használja. A szexuális felvilágosítás meg a szakemberek dolga, nem a matektanáré.
Bízom benne, hogy nem oktatási területen dolgozol.
Azt megkérdezhetem, hogy az aktus nem kívánt következményeivel (nemi betegség, közös gyerek) is ilyen optimistán néznél szembe, ha érintett lennél vagy a fiad lenne érintett? Mert ezt egy 12 éves nem igazán tudja felmérni, de nem is várhatjuk tőle.
Respect!
Nagyon kevesek nyúlnak ehhez a témához, ha mégis az többnyire “humorforrás” (Komolyan nem értem, hogy a nemi erőszak poénokon miért nevetnek. Egyszer képzelnék el, hogy a fiúkkal történne ugyanez, és máris nem lenne annyira vicces.) Amit most csináltál az meg nagyon profi munka. Remélem nem hallgatják agyon a kommentelők.
Engem már próbáltak megerőszakolni. Higgyétek el nem poén, még akkor sem, ha szerencsére sikerült elkerülnöm a legrosszabbat. Saját ismerőseim közül négy fiúról (ma már felnőtt) tudom biztosan, hogy megerőszakolták.
És ha azt hiszitek ez sok, akkor jöjjön egy kis matek: Minimum minden 5. nőt ér szexuális abuzus élete során. Ennek fele gyermekkorban (12 év alatt). Egy másik statisztika szerint a 12 év alatti gyermekek között nem szerinti felosztásban közel egyenlő mértékben történik szexuális visszaélés, ami azt is jelenti a két statisztikát összeolvasva, hogy minden 10. fiúgyermek ellen történik valamilyen szintű szexuális bűncselekmény, és ebben a serdülők és a felnőttek nincsenek benne.
Nehezen fogja fel az ember, miért kell egy kisváros gimnáziuma mellé lánykollégium, amikor legfeljebb 10 km-ről be lehet buszozni 10 perc alatt.
Hát azért, mert az apjuk/nevelőapjuk/nagyapjuk/bátyjuk…
Azt meg még kevesebben értik meg, miért kell fiúkollégium, pedig ugyanezért. :(
Jaj, ez nagyon szomorú, és ijesztő is. :(
Többen mondták, hogy a posztban említett 40 ezres amcsi kutatás nem a leginkább reprezentatív anyag a témában: nyilván vannak más felmérések, más számokkal is, épp ez akadt a kezembe, de tény: mostanában rengeteg olyan friss kutatás jön ki, amik azt bizonyítják, hogy alulbecsültük azokat a számokat, amiket a nemi erőszakkal kapcsolatban eddig hittünk.
És igen, az meg már eddig sem volt titok, hogy sajnos az elkövető többnyire családtag, rokon, ismerős. Elképesztően ijesztő, de tény.
A kulturált, civilizált, felvilágosult, egyenlőségre épülő “keresztény” Európában sem ritkább az erőszak, mint máshol. Itt ez a jó kis videó:
Csak hát ugye, szeretjük azt hinni, hogy erőszakoskodni csak a gonosz migránsok szoktak, meg a “muszlimok” a Tahrír téren. Sajnos, nem csak ők, nekünk is megvan a magunk rape culture-je, csak kényelmesebb nem venni róla tudomást.
Nem tudom mennyire ritkább, de “legalább” szégyellni/rejtegetni való nem csak az áldozat, hanem az elkövető részéről is, míg a muszlim, és más harmadik világbéli kultúrákban, ha az áldozat nem valakinek a valakije (nem áll mögötte nagycsalád), akkor gyakorlatilag mindenki leszarja. Ezt jól mutatja az a 2000-es évek elején elfogadott indiai törvény, miszerint: állami tisztviselők nem tarthatnak gyermek-rabszolgákat, amiből következik:
1. addig tarthattak, meg is erőszakolhatták őket, mert az ő “tulajdona”
2. ha nem vagy állami tisztviselő ezután is tarthatsz és erőszakolhatsz
3. ha állami tisztviselő vagy ezután “be kell érned” a felnőttekkel…
Egyébként meg nekem elegem van ebből a nagy elhallgatás-kultúrából. Az ókori és középkori történelemnek szerves része volt a nemi erőszak nő, gyermek, és férfi sérelmére egyaránt.
Csak “megkíméltek” minket irodalom és történelemórán. Például: hogyan is kezdődött a thébai mondakör? Miért kellett Laiosznak Thébába utaznia, és miért átkozták meg?
Miért lett Cassius inkább öngyilkos, minthogy fogságba kerüljön?
Mit takar az a római mondás, hogy “Jaj a legyőzötteknek!”?
sőt, a “nagycsalád” sem védi meg. leginkább a megerőszakolt nőt tekintik hibásnak. pedig a muszlimoknál még arra sem lehet hivatkozni, amire itt szokás, hogy az ő hibája, miért vett fel kihívó ruhát, mert az iszlám világban a nők eleve olyan ruhában járnak, ami szinte az egész testüket takarja. mégis, a hibás nem az erőszakoló, hanem a megerőszakolt nő. őt tekintik valami istencsapásának, aki szégyent hozott az egész családra.
(egyébként Laiosznak nem kellett Thébába utaznia, ő eleve ott volt király)
Nagyrészt egyetértek, de thébai mondakör:
Részlet a Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona:
“Laiosz – thébai király, Labdakosz fia. Gyermekként vesztette el apját, s helyette anyai rokona Lükosz foglalta el a trónt, ő pedig Atreusznál keresett menedéket. Később megrontotta ennek fiát Khrüszipposzt (igen, a Wikin más van, de itt is van egy tucat verzió), aki szégyenében megölte magát, s ezért Atreusz megátkozta Laioszt, hogy saját fia kezétől haljon meg…”
(Meg nyilván hajtóvadászatot indított ellene, de innen is meglépett,később visszatért otthonába és király lett egy rövid mészárlás után.)
Na itt a megrontás a nemi erőszak eufemizmusa, mint a sajtóban sok helyen a molesztálással együtt.
Mi tanultunk errol, az okornal, legalabbis nekem remlik valami, foleg az idosebb ffi-fiatal fiu mentor-patronalt helyzettel kapcsolatban.
Szerintem mindenkinek van olyan ffi ismerose, akit ert abuzus, csak nem tud rola.
Azt biztosan tudom, hogyha az en gyerekemet bantana valaki, az addig elne…
Az a kőkemény, hogy én azt hittem régen, hogy a South park híres NAMBLA epizódja erős fantazmagória, ezeknek semmi se szent. Aztán kiderült, hogy a NAMBLA egy létező szervezet, a tagjai azért harcolnak, hogy a kisfiúk és a felnőtt férfiak szexuális kapcsolata legális legyen, ókori mintára. Amolyan bevezetés a testi örömökbe kurzusként tekintenek a pedofíliára.
http://southpark.reszek.com/south-park/nincs-kategorizalva/southpark/south-park-4-evad-6-resz-cartman-a-nambla-tagja/
Ez elég undorító, de bőven találsz olyan South Park részt, ahol humoros kontextusban ábrázolnak homoszexuális jellegű nemi erőszakot pl.: S01/E01, S04/E06, S08/E12, S09/E06, S10/E11 S11/E09, S11/E11, S12/E08, S14/E07, S14/E09, S19/E02
Egyszer oké, mindenből viccet csinálnak, de ennyiszer?
“Mi tanultunk errol, az okornal, legalabbis nekem remlik valami, foleg az idosebb ffi-fiatal fiu mentor-patronalt helyzettel kapcsolatban.”
Igen, ógörögéknél a tanárnak joga volt diákja testét használnia, de ezt inkább a tanárodtól hallhattad, aki + infót adott.
“Azt biztosan tudom, hogyha az en gyerekemet bantana valaki, az addig elne…”
És ha bíróságon bizonyítod a “jogos felháborodás” jogintézményét akkor nem is büntethetnek érte.
Körülbelül 5 napja olvasom az összes találatot át a következő google kerrsésre:
“Férfi elleni nemi erőszak”.
Az összesre rákattintottam, ami nem volt nehéz, mivel túlnyomórészt a google eredményei nök elleni erőszakra mutatott, és férfi elkövetőre célzott.
A sajnálatos ezzel a cikkel kapcsolatban is, hogy nem tud túllépni a nemi sztereotípiákon, és újratermelve azt a nemi erőszakot klisészerűen férfi elkövetőre redukálja, és a mindig mindent megerősítő kivételre.
A vizsgálat eredményét a bejegyzés írója itt is önigazolásra használja, amennyiben értő olvasásban elégséges vagyok, nekem mást mond az eredmény: nem, felnőtt férfiakra ugyanannyi veszélyt jelent egy nő, mint egy férfi. Én ezt olvastam ki belőle.
Átfogóan van problémám a nemi erőszakot körüllengő kommunikációt illetően.
Klisészerű, sztereotípiákban gondolkodó emberek újratermelik a szerintük létező valóságot.
Dobálózunk százalékokkal, ami az elkövetőket és a túlélőket illeti, miközben MINDIG meg kell jegyeznünk, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk, bármit is vizsgálunk.
Mindeközben a férfiakat érő nemi erőszakról kezd egy sejtésem kialakulni, miért is ilyen parányi a jéghegy csúcsa, és vajon mekkora is lehet az a rész a víz alatt megbújva.
Ó, igen, pontosan a házasságon belül keresendő egy jó nagy adag belőle. De mindez olyannyira tabu, és nem fér bele a nemi sztereotípiákba, hogy képtelenek is vagyunk felfogni. Igen, maguk a férfiak sem, akik mindezen keresztülmennek, maguk sem látják.
A kölcsönös beleegyezésnél kell keresgélni. Szeretjük mindezt úgy látni, mintha ez mindig a nő részéről hiányozna. Holott csak nem látunk az orrunknál tovább.
Alapvető hiba a megközelítésben az, hogy a kutatás eredményeinél nem számolsz az eltérő látenciával.
Az anatómiailag lehetséges / nem lehetséges kérdés kapcsán fontos tudni, hogy az erőszak a beleegyezésre és érdemi ellenállásra való képtelenség kihasználása is.
Márpedig “amikor iszik, kap egy kis szexuális felhívást”, ami lehet mozdulat is, vagy bármilyen szexuális inger (igen, a kihívó viselkedés, öltözés is) amire a mérlegelésre képtelen állapota miatt egy módon reagál… Na ha ebből szex lesz, pedig nem volt tudatos beleegyezés (beleegyezésre képes állapot sem) az már erőszak: Ha a másik sosem akart volna ilyenbe belemenni.
Ehhez pedig minimális kezdeményezés is elég egy nő létéről egy rossz időpontban, rossz helyzetben. Mint ahogy egy férfi részéről is. Csak, ha egy férfi teszi ezt, abból nagyságrendileg nagyobb eséllyel lesz feljelentés és statisztika, mint nőkről. Viszont ez a különbség az ismert esetek számában már nem jelenik meg. Ha az ismert esetek számát, és az ismerté válás gyakoriságát egyaránt számításba véve az össz esetszámra következtetünk, akkor az arányok már nem a postban leírt szinten vannak.
A látencia oka, hogy egy ilyen problémát a férfi kevésbé éli meg sérelmesnek, inkább röhög rajta, nincs oka feljelenteni. Sokszor ő lesz beállítva szemétnek, mert otthagyta a lányt…
De volt arra is példa, hogy ezek után a lány jelentette fel erőszakért. Ellenben tanúk, és video felvételek bizonyították, hogy pont a nő használta ki a férfi beleegyezésre képtelen állapotát. A férfit ugyan felmentették, de a nő ellen sem az adott erőszaknak minősülő esetért, sem hamis vád miatt, sem a nyilvános vádaskodás miatt nem indult eljárás.
Valamint erőszak kapcsán nem a szex, hanem a nyomásgyakorlás az ami a büntetendő dolog. Ezt pedig lehet csoportosan is csinálni. A “ha nem lesz szex, te leszel a rossz fej” helyzet, az ez után való kirekesztés fenyegetése viszont az akarat meghajlítására, megtörésére alkalmas kényszer. Aki pedig ezért megy bele olyan buliba, szexuális aktusba amire szabad akaratából nem menne… Na azt az embert megerőszakolták.
Igen, a fenti pszichés különbség miatt a nő kevésbé menne bele ilyenbe szabad akaratából, nagyobb eséllyel válnak áldozattá. De a kirekesztéssel való fenyegetettség, a nyomásgyakorlás, az érdemi erőszak forrásai a saját társai, a közeg más nőtagjai. A férfi akivel szemben ő kezdeményez ebből a problémából semmit nem tud, ő csak hagyja, hogy a nő kezdeményezzen.
Ellenben az ilyenkor nyomásra létrejött szexuális kapcsolat könnyen tönkreteszi az áldozat életét, A hasonló külső nyomásra létrejött szexuális kapcsolatban természetes a feszültség, az összhang hiánya. Nincs meg az alap, hogy “mit nyújtanak egymásnak”, mi lesz kettejük között az az egyensúly amiben boldogok. Innen pedig könnyen tűnik el a tisztelet, jön a pszichológiai szükségletek megvonása, és egy bántalmazó kapcsolat. Ahol esetleg azt meszelik el aki visszaütött… De aki biztos megússza az az egész helyzetért felelős nyomásgyakorlás elkövetője.
A kétféle általam említett eset összefügg, ám fordított sorrendben. Először van a lent leírt nyomásgyakorlás, ami hatására a nő sokszor beleegyezésre képtelen (ittas, drogos, stb) férfival kezd. Majd amikor annak reggel mégsem kell ő, akkor jön a “hogyan mutatja magát az adott nő erősnek”, hogyan akar ő lenni a kemény, menő, és ebből lesz utána sokszor olyan eset, aminél utólag kiderül a hamis vád.
A feminizmus kapcsán sokan azt mondják egyenjogúsági mozgalom. Mégsem láttam még feminista tüntetést azért, mert a nők előbb mehetnek nyugdíjba, nekik nem kötelező háború esetén vásárra vinni a bőrüket, és az általad is leírt kockázatoknak kitenni magukat. Furcsa.
Nem láttam amiatt sem tüntetést, hogy a nőt a bíróság a társadalomra kevésbé veszélyesnek ítéli azonos ügyekben, a gondozásra alkalmasabbnak vélt szerepe miatt enyhébb ítéletet kap. Hogy a nők által (olykor nők ellen) elkövetett nemi erőszak átlagos büntetése alacsonyabb.
Sőt, a feministák nőjogi kérdések címszava alapján további diszkriminatív szabályozást sürgetnek. Például a családon belüli erőszak ügyében. Ha te valóban egyenjogúságot akarsz, akkor az itteni nőjogi feminista állásponttal szemben kell meghatároznod magad, ez pedig már nem feminizmus, hanem egalizmus. Ha viszont nemi alapú diszkriminációt nőjogi kérdésként támogatsz akkor ne csodálkozz azon, hogy ezek után az aki ezen rajta vesztene elnyomást kiált.
Katonaság, nyugdíjkorhatár. Olyasmiről beszelsz, amik
a, emberjogi es ideológiai kérdések
b, egy 80%-os ferfitobbsegu, patriarchális rendszerben nevelkedett es létező parlament dont rola, ill. egy 100%-os ferfiaranyu kormany.
Nem igazan ertem, hol releváns ez feminizmus tekintetében, ha mar azt emlited. De emlithetned akar a ketogen diétát vagy az érettségit is, relevancia tekintetében.