Aktuális

Te jó ég, már április: 5 tök jó cikk a sokból, amit márciusban olvastam

Te jó ég, már április 4. van, és még mindig nem esett szó arról, hogy milyen érdekes cuccokat olvastam az előző hónapban. Ez is azért van, mert totál sztahanovista voltam, és túl sokat dolgoztam megint, a fennmaradó időben meg nem pont sütött a nap és virágoztak a fák? Na, akkor nézzük.

Üvegplafon: Palvin Barbara és a mi testünk

A hónap elején Palvin Barbit grillezték élve azért, mert már nem nullás méret. Barbi lazán kivágta magát: “nem vagyok már olyan vékony, mint 18 éves koromban”, mondta, Réz Anna pedig frappánsan összefoglalta, hogy túl az irreális elvárásokon és a testszégyenítésen hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az emberi test egyszerűen állandóan változik. Hízunk, fogyunk, ragyáink lesznek, kitisztul a bőrünk, hullik, őszül, göndörödik a hajunk, vagyis nyomot hagy rajtunk az élet. Aztán ott van az, ami a tökéletes végszó: kapjunk már magunkhoz végre, “a testünk nem mi vagyunk”, mondja Anna, és tényleg. Az ember lényegesen több, mint a teste, a test csupán az állandóan változó, soha nyugalomban nem lévő burkolat. Ez így a maga anyagi valóságában is tökéletesen helytálló gondolat, de akár transzcendens szemüvegen át is szemlélhetjük, mennyivel több az ember, mint a külső máz…

MNO: Történelmet hamisít a Szulejmán, de imádják a magyarok

Jaja, a Szulejmán én is az én nagyon sötét, nagyon bűnös, nagyon vállalhatatlan titkaim közé tartozik, az a fajta, amiről még jelszavas posztban sem szívesen vall az ember. Történelemből annyira nem lennék rossz, meg aztán bölcsész is voltam, nem csak elbambultam, ezért nyilván érdekes figyelni azt, ahogyan egyes történelmi tényeket mintegy állami megrendelésre hamisít a sorozatot gyártó csapat, hiszen az Erdogan-féle illiberális demokrácia épp olyan, mint a miénk: lebutított jelszavakba és illúziókba csomagolja a vallással finoman, alig láthatóan átitatott nacionalizmust, ami identitást és reményt ad a népnek. Aztán a törökök olyanok Szulejmánnal, mint mi Mátyás királlyal: szeretjük igazságos, hibátlan morálú uralkodónak, szinte szent embernek látni, pedig a kortársai nem biztos, hogy mind imádták, elvégre még a füstöt is megadóztatta, törvénytelen fia volt és akadtak vitatható politikai lépései is. Egészen mulatságos volt épp félórával azelőtt olvasni a történelemham alternatív történelemszemléletről, hogy a Kerepesi temetőben belefutottam ebbe:

…és végül is muszáj voltam emlékeztetni magam, hogy alapvetően minden nézőpont kérdése, a történelem meg aztán pláne.

Saját Szoba: De hiszen azt mondja, hogy feminista

Tudományos igényű cikk a jelenségről, amit valószínűleg mindenki ismer: az érzékeny lelkű, érzéseiről beszélni képes és/vagy társadalmi igazságtalanságok ellen aktívan küzdő férfiú, aki ezen képességét/tudását lelkifurdalás nélkül használja saját céljaira: önző csajozásra, manipulációra, hatalomszerzésre például, többek között. Legalább olyan aggasztó jelenség ez, mint a jóindulatú szexizmus – pláne a naaagy lélekguruk és megmondóemberek körében, – ami sokat tesz azért, hogy a jelenlegi rendszer további évtizedekre bebetonozódjon szépen csendben (ennél tovább szerintem nem menne neki).

Reflektor – Kováts Eszter: A nők méltósága és a politika

Persze nem csak csajozásra és a társadalmi igazságtalanságokra fogékony réteg megszólítására alkalmas a feminista retorika, hanem “beindult a „femonacionalizmus” jelensége: a feminizmus felhasználása kirekesztő és rasszista törekvésekhez”, mondja Kováts Eszter. “Konkrétan: „mi a nemek egyenlősége és a nők biztonsága mellett szállunk síkra, ők (menekültek, muszlimok) ellene”. Ez a megközelítés egyébként a közelmúltbeli németországi tartományi választási kampányban fontos szerepet játszott az Alternative für Deutschland pártnál. Az AfD, ahogyan számos más európai párt és kormány is, hirtelen kiáll a nemek egyenlősége és nők méltósága mellett – olyan politikai pártok, illetve olyan nemzeti kormányok, amelyek addig éppenséggel nem voltak ennek az ügynek a bajnokai.”  Persze nem csak erről esett szó az emberi méltóságról és az egyenlő jogokról szóló konferencián, amiről én is írtam, hanem sok egyébről is, tessék elolvasni a cikket.

Kolozsvári Szalonna: Nem egyszerű geci, hanem vérgeci

Az előző gondolathoz kapcsolódik az észrevétel, hogy míg a kormánypárt szívesen domborítja ki a szabadság, a nők és a gyerekek elleni erőszakot végtelenségig leegyszerűsített és tipizált “mi-és-ők”-retorikában, amelynek lényege nagyjából az, hogy “mi nem importálunk homofóbiát” (hogyne, mert akár exportálhatnánk is, olyan kaliberű nagyhatalom vagyunk), semmit nem tesz azért, hogy a kölnihez hasonló bűncselekmények és a családon belüli erőszak visszaszoruljon. Persze nem csak a nőkről esik szó, hanem az éhezőkről és a nyomorgókról is: nem épp szociális államban élünk, miközben a korrupció külön iparággá nőtte ki magát. Frappáns cikk arról, ami miatt civil szervezek évek óta hiába küzdenek – többek között például – az isztambuli egyezmény ratifikálásáért is.

Aztán persze volt még számtalan érdekesebbnél érdekesebb cikk mindenfelé, de most úgy éreztem, ezeket osztom meg, mint gondolatébresztő szellemi muníciót márciusból…

Advertisements
Eszter névjegye (825 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

4 hozzászólás Te jó ég, már április: 5 tök jó cikk a sokból, amit márciusban olvastam bejegyzéshez

  1. “Ez is azért van, mert totál sztahanovista voltam” – Ez éppen jó mondat egy április 4-ei cikkben! :)

  2. Az emlékműről jutott eszembe: azt mesélték az öregek a Kerepesi temetőben, hogy az átállt szovjet katonákat ott lőtték agyon, aztán eltemették őket, mint a harcokban elesetteket. Így lettek a többivel együtt “hősi halottak”.

  3. “de hiszen azt mondja feminista” Volt “szerencsém” ilyen pasihoz, így az interneten keresztül. Először teljesen oda- meg vissza voltam: sportos, jól néz ki, magát feministának mondó velem egykorú pasi -hát kell ennél több?! :) Úgy gondoltam, hú de szuper neki nem kell magyarázkodni a nemi szerep sztereotípiákról. Aztán ahogy egyre többet leveleztünk ki derült, hogy egy tipikus bántalmazó. Neki soha nem véleménye volt: amit ő mondott az tény, és neked azt kutya kötelességed elfogadni. A lényeg, hogy szépen összevesztünk. Aztán pár levelet váltottam Ritával. Kiderült erről a pasiról, hogy 40 éves kora ellenére még nem volt hosszú távú párkapcsolata, a leghosszabb 3 hónap volt. Párkapcsolatainak a száma a pasi saját bevallása szerint (amiben nincs benne az alkalmi egy éjszakás numera) 100 fölé teszi…
    Szerencsére összevesztünk, még mielőtt személyes találkozás lett volna belőle. De tanulságos volt! A bántalmazó attitűdje azért nem jött még ki teljesen, mert még egyetlen hosszú távú kapcsolata sem volt, ahol ez teljesen kitudott volna fejlődni.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: