Aktuális

Lux Elvira 888-nak adott interjúja rávilágít a paradigmaváltásra: így tűnik el lassan a régi, mainstream pszichológia

Interjút adott a 888.hu-nak Lux Elvira. Sokak szerint ez önmagában problematikus, mert “értelmiségiként nem megyünk egy bizonyos szint alá”, de ezzel nem feltétlenül értek egyet: párbeszédre a felület etikai kereteitől függetlenül szükség van. Érdekesebb ennél mindaz, amit mondott: szépen kirajzolódik, hogy “a régi, mainstream pszichológia” lassan eltűnik a közbeszédből, és végképp bekövetkezik a paradigmaváltás, amit a nemek közötti egyenlőség megvalósításáért folytatott nemes küzdelem hozott. Ma már kétségbe vonjuk a Bagdy Emőke által húzott korlátokat, és megborzongunk Lux Elvira szavaitól: hogy “az erőszakos viselkedés eredendően benne van a férfiban”, és “a nő is tehet lépéseket annak érdekében, hogy ezeket (az erőszakhoz vezető) szituációkat elkerülje”, és idegen az is, ahogy “a meglazult erkölcsi morál kérdéséről” elmélkedik, mintha “régen” minden jobb lett volna.

kép: drscdn.org

kép: drscdn.org

Miről szól ez a “régi, mainstream pszichológia”? Ennek alapkövei nagyon egyszerűen, tíz pontban összefoglalhatóak:

  1. A férfiak vad ösztönlények, bennük van az agresszió, a durvaság, a legszívesebben szétvernék egymást a tornaöltözőkben és a parlamenti folyosókon, plusz minden nőt folyton meg akarnak dugni. (Hé, hol vannak ilyenkor a MGTOW-mozgalom hívei, hogy tiltakozzanak?)
  2. Ezért aztán “ifjúkori hevületükben” gyakran “megbotlanak”. (Értsd: extrém esetben akár a csoportos nemi erőszak is “valami nőüggyé” is szelídülhet, a jogerős ítéletet követő börtönbüntetés ellenére.) Minden botlás sajnálatos persze, de – hát mit lehet tenni? – ezt diktálják az ösztönök.
  3. Az “erkölcsi morál” (ami a cikkben is többször elhangzik) szerencsére az esetek jelentős részében azért megvéd minket ettől. Komolyan is kell őket vennünk.
  4. Ez persze régen – Lux szerint az első világháború előtt – sokkal jobb volt. Sőt: minden jobb volt. Ne nagyon variáljunk már itt a 21. századdal, térjünk szépen vissza 1916-hoz. Csáth Géza naplója is megmutatja, milyen szép, tiszta, emberséges világ volt az, még párbajok is voltak, az agresszió rendezett formában került kiélésre.
  5. A befogadó, finom, higgadt, gyengéd nőknek nagyon kell vigyázniuk, mit tesznek, hogy ne táplálják ezt a féktelen, durva agressziót, ami a férfiban “eredendően van”. Ha ügyesen keverik a kártyákat, ők lesznek a kivételek, és megszelídíthetik a zord, össze-vissza verekedő és/vagy kefélő férfit.
  6. Ha nem keverik ügyesen, akkor ők lesznek az áldozatok. Maga ellen hívják ki a sorsot. “Tehetsz róla, tehetsz ellene”.
  7. Akármi is történik, tudni kell mindent megbocsátani. A jó asszony mindent megbocsát. A megbocsátás mindennek a kulcsa. Kötelező, a körülményektől függetlenül.
  8. Nem csak a lánynak, a nőnek, az anyának is óriási felelőssége van. Ő tartja össze a családot, ő mozgatja – jó esetben a háttérből – a szálakat. A fej és a nyak, ugye. A legtöbb dologról az anyád tehet. A terápia nagy része róla, és a ti kapcsolatotokról fog szólni. Fájdalmas menstruáció? Anyád! És persze te sem vagy – nyilván miatta – eléggé passzív és befogadó, aminek az lesz a vége, hogy nem tudod majd megszelídíteni az eredendőt, nem teljesíted a princípiumot, és… jól megnézheted magad, magadra vess!
  9. A lány, a nő, az anya karakteréről és feladatáról mindenki és bárki értekezhet a nap huszonnégy órájában. Dalnokoknak és parlamenti képviselőknek, sztárpszichológusoknak és miniszerelnököknek kötelező is. Főként férfiak tegyék ezt meg, természetesen. A fiú, a férfi és legfőképpen az apa karakteréről és feladatáról viszont nem kell, sőt nem szabad beszélni: ő ugyanis nem fiúként, férfiként és apaként jelenik meg a közbeszédben, hanem önálló individuumként. Az ő esetében az egyetlen mély önismereti és “moráliserkölcsi” kérdés az, hogy mennyire volt képes kordában tartani az 1-es pontban ismertetett eredendő agressziót és durvaságot.
  10. Vagy ha nem, bocsánatot tudott-e legalább kérni. És vitt-e virágot.

Nem tagadom, hogy Bagdy Emőke, Lux Elvira és társaik életműve fontos, és rengeteg értékes eszmét is tartalmaz: ők mertek először, nyíltan beszélni a szexről, a vágyakról, az ezekkel kapcsolatos problémákról. De korunk meghaladta a – jobbára még freudi pszichoanalitikából táplálkozó – gondolatokat, a tudomány azóta igen mélyre ásott az ösztönök és a szocializáció összefüggései tekintetében. Önálló tudományágként megjelent a gender, a társadalmi nem is, ami nem valamiféle őrület, hanem mindazon társadalmi tényezők összefoglaló elnevezése, amelyek különböző mértékben érintik a nőket és a férfiakat, s amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak, kifejeződnek. Világossá vált, hogy nem írhatunk mindent az evolúciós biológia számlájára, az ember ennél – a férfi és a nő – lényegesen komplexebb a maga társadalmi kontextusában, és mindannyiukban több van, mint eddig hittük.

Elképesztően érdekes, ahogy lassanként belátjuk, hogy a férfiakat agresszív ösztönlényekké alacsonyító pszichológia éppúgy veszélyes, ahogyan a nőket finom, gyengéd, puha karakterekként ábrázolni is problematikus, hiszen épp ez a szemlélet az, ami az egyenlőtlen hatalmi viszonyokat évszázadokra bebetonozza, és az ember emberi oldalát figyelmen kívül hagyja. Lux Elvira és társai a régi világ utolsó hírmondói: sokat köszönhetünk nekik, nélkülük az új világ nem jött volna létre, de lejárt az idejük, most már el kell tűnnie a terápiákról és a közbeszédből ennek a gondolkozásnak. Nekünk pedig sokkal mélyebbre kell ásni, ha meg akarjuk érteni önmagunkat és a világot, amelyben élünk.

Reklámok
Eszter névjegye (852 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

13 hozzászólás Lux Elvira 888-nak adott interjúja rávilágít a paradigmaváltásra: így tűnik el lassan a régi, mainstream pszichológia bejegyzéshez

  1. fenchurch68 // május 12, 2016 - 14:27 // Válasz

    “Bagdy Emőke, Lux Elvira és társaik életműve fontos, és rengeteg értékes eszmét is tartalmaz.” Egyet mutasson valaki.

  2. Bagdy Emőkének vannak tök értékes cuccai pl. gyerekekkel kapcsolatban (kötődő nevelés, iskolai meditáció), ezért is fájó pont, hogy genderügyben így meggyárgyult.

  3. Lux, Bagdy és mások is, a maguk idejében szinte forradalminak számítottak. Az említett kettő szerintem nem ott ragadtak, ahol a nyolcvanas években voltak, az még egész jó lenne. Ők visszaléptek érett önmagukhoz képest is több évtizedet. Biztos vagyok benne, hogy Lux Elvira nem nosztalgiázott a 20 század elejével a nyolcvanas években.

    • Nu, ez érdekes, ezt nem tudom. Szerinted mi okozhatta ezt a változást nála? Gyerek voltam még a 80-as években, de ma fejjel nézve kimondottan progresszívnak tűnik az akkori kiállása Luxnak és Bagdynak is. Mitől ugrottak vissza, önmagukhoz képest is? Az a tendencia, hogy a politikában a konzervatizmus a népszerűbb jelenleg? Vagy 40 alatt mindenki forradalmibb, mint 60 felett?

      • Eszter, amiket te leírtál, ahhoz képest a mostani “princípium”ozások, meg a nosztalgiázás, az erkölcsi morál emlegetése, ezek mindenképpen visszalépések, nem? Hogy miért? Nem tudom. Mondhatnám, hogy a kor (tényleg azt látom, hogy már 50 felett az emberek elég nagy része nekiáll nosztalgiázni, tökéletesen elfeledve, hogy milyen volt valójában a saját fiatalkora), de az is tény, hogy hetvenes pszichológusok, pszichiáterek, akiket ismerek, nem beszélnek ilyen marhaságokat.

        • A princípiumok a 80-as években is ott voltak náluk, csak akkor még nem tűnt fel. Itt konkrétan antológiában szerepel a sok badarság 15 éve is Bagdytól: https://tollampapirom.wordpress.com/2016/01/16/kedves-doktorno/
          Kíváncsi vagyok, hogy a politika vagy az időskori nosztalgia mélyítette el ezt az irányt.
          Azért ők akkoriban sem ebben voltak progresszívek, hanem szexbeszédben, kötődő nevelésben, önmegvalósításban stb.

  4. Elvileg az embör a homo sapiens sapiens fajba sorolódik, ami nagyjából annyit tesz, hogy bölcsenbölcs ember, nagyonbölcs ember, vagy hű, de iszonyatosan bölcs ember. Lehet, hogy az ösztöne eztmegazt diktálja, de azért van neki agya (elvileg), hogy az ösztönt séróból felülírja, legalábbis megvan erre a lehetősége. Szerintem nem én vagyok az egyetlen nő, akiben feltámad egy olyan ösztön, hogy lapáttal verném fejbe, amikor valakitől ilyen áldozathibáztató, nődegradáló dumát hallok. Azonban vagyok annyira sapiens, hogy még soha életemben senkit nem vertem agyon lapáttal. Szerintem, ha a férfiak tényleg annyival okosabbak nálunk, akkor játszi könnyedséggel kellene az ösztöneiket a nadrágjukban tartaniuk. De persze lehet, hogy nem is okosabbak, csak mondják.

  5. és Bagdy Emőkének elévülhetetlen érdeme, hogy a Múzeum körúti rendőrerőszak kapcsán, amikor egy újabb pszichológus “életszerűtlennek” nevezte a sértett vallomását, ami előzőleg BE vizsgálatai szerint garantáltan hiteles volt, visszaadta az igazságügyi szakértői jogosultságát !

  6. Nohát.
    Jómagam csak azon csodálkozom, hogy egy teljesen nyílt és nyomonkövethető pszichopátiát nem ismernek föl?????????? Hogy’ végeztek egyetemet, ha szabadna érdeklődnöm. (Eddig a két hölgyet igen nagyra becsültem.)
    KL viselkedéséből is már látszott, hogy az, és ezzel hátborzongatóan egybevágott az áldozat egyetlen mondata, ami jól kifejezte az elkövető(k) egyéniségét.
    Ezt hogyan NEM VETTÉK ÉSZRE? Vagy nem akarták???????
    Fura.
    Nodehát nincs időm ezen töprengeni. Ha valakinek ez jó, legyen vele.
    Pont.

  7. Ijesztő lehet az, hogy szabadabb szexről beszélés, meg kötődő gyereknevelés mellett mostanra sok lekisérült felnőtt van. Tévesen lehet azt, hinni, hogy hiába a “forradalmi” gondolatok; holott arról van inkább szó, hogy a változáshoz min. 2 generáció kell.
    Ehelyett egy ideje azt látom, hogy nem ám elismerik, hogy volt egy lépés előre és így tovább, hanem, gyorsan 2 lépés vissza, mert “akkor voltak értékek”.

    Nem ennyire ködösen: azt kimondani, hogy hibázni lehet, de nem mentséget kell keresni, hanem vállalni a felelősséget – felnőttség. A férfi vadságra és a női gyengédségre alapozni konyvhapszichológiát meg visszalépés.

    A feminizmus elvitt mindet oda, hogy a nők keresete a nőké, eleve lehet munkájuk, általános választójog, gyerekhez kötődő kedvezmények stb. DE nem vitt el a négy fal közötti munkamegosztáshoz. Hogy a gyerek (a megfoganása sem) nem csak az anyáé. Hogy anyának lenni ugyan valóban nagy áldás – de az is, hogy valakiTŐL vállaljunk gyereket.
    Most az az általános kép, hogy a nőknek kötelessége szülni, legyenek boldogak anyaként, nőként tartsák is el a gyerekeiket is – de azért tudják, hol a helyük.

    Ha ez a cél, ám legyen, de ahhoz a Merle által vizionált nőalapú társadalmi berendezkedés kell. Mivel az nincs, fogy is szépen a népesség a világ civilizált felén, mert a nők egyre kevésbé tolnak ki magunnak. Ki vágyok arra, hogy 4-5 gyerekes anyaként majd (jó esetben) minimálnyugdíjból tengődjön élete utolsó 20 évében, miközben a 4-5 gyerek felnevelése alatti évtizedekben hulla fáradt volt a napi robot és munka mellett. Ehelyett minden értelmes ANYA azt mondja a lányának, tanulj, legyen jó szakmád, annyi gyereket vállalj, amennyit egyedül el tudsz tartani, mert az apa segítsége bizonytalan, nagycsalád meg ilyen funkcióval rég nincs.

  8. Lux Elvira sajnos téved , amikor azt állítja , hogy az erkölcs erősebben határozta meg az emberek viselkedését 1920-as évek előtt és kevesebb volt az erőszak. Cselédeket, béreseket megverte megerőszakolta a gazda, inasokat a mestereik, feleségeiket bántalmazták a férjek, az iskolások pofonokat körmöst kaptak és pogromok is voltak. Mindezt erkölcsi és legtöbbször jogi következmények nélkül tehették az elkövetők.

    • Veréstől meg erőszaktól eltekintve is, LE tanulmányozhatná a népdalokat (Bonchidai menyecskék, ugrálnak, mint a kecskék, szeretőjük mindig más, az uruk csak ráadás … bonchidai híd alatt, leány a legény alatt, azért feküdt alája, viszketett a szoknyája) vagy épp elolvashatná a “Szomjas a vakló” c. gyűjteményt, ahhoz képest a Dekameron viktoriánus gyerekkönyv.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: