15 dolog, amit soha ne mondj íróembernek

Van köztünk, aki cikkeket ír, más blogot, novellát, könyvet, PR-anyagot, néhányan ezek mindegyikét. Akárhogy is, a közös pont: az a foglalkozásunk, hogy pötyögünk a gépen. Néhány tipikus mondat, amit gyakran hallunk… de kibírnánk, ha sose.

1. Meg lehet ebből élni?

Nem, titokban gazdag üzletemberekkel hentergek pénzért.

2. Azta! Hogy te mennyire grafomán vagy!

Nem egészen: ez a munkám. A pénztárosnak se mondod, hogy rajong a kasszákért, csak mert letol egy nyolcórás műszakot. Az igazság persze az, hogy szeretem a munkámat, de ettől még akkor is írnom kell, amikor épp nincs kedvem.

3. Ha ezt elmondom, akkor azt most megírod?

Nem. Legalábbis nem úgy, hogy mások számára is felismerhető legyen, ki vagy.

4. Nem akarsz interjút készíteni velem arról, hogy…?

Bármi lehetséges. De ne feledd: ami számodra egy izgalmas történet, az a többség számára sok esetben csak egy típusprobléma, amihez kismillió hasonló sztori van. Ettől függetlenül persze szívesen meghallgatlak, mert bármi és minden lehet érdekes a maga nemében.

5. Jé, itt van még egy elírás/szóismétlés/helyesírási hiba a szövegedben.

Hát igen, mi se vagyunk tökéletesek. De még mennyire nem! igazából évszázadokig tart, amíg minden modoros szart levetkőzünk. Ha levetkőzünk!

6. Ilyet én is tudnék írni. Ezért tényleg fizettek?

Rajta.

7. Én nem tudnék úgy dolgozni, hogy nem ülök az irodában, ahol ott a főnök.

Akkor nem vagy eléggé motivált, önálló és kreatív: akarna veled dolgozni a halál, ha mindig rugdosni kell, hogy muzsikálj.

8. De honnan van ebből pénz?

Ha meguntuk a gazdag üzletembereket, thaiföldi gyereklányokkal kereskedünk.

9. És akkor ti mindenhová ingyen mentek?

Nem, de előfordul.

10. Szia, tudom, hogy régen beszéltünk, remélem jól vagy. Tudnál nekem szerezni egy VIP-jegyet a BRAVO OTTO-ra?

Ha lenne még OTTO, se szereznék. Egyébként meg tíz év után miért pont most jutok eszedbe, hogy kell valami?!

11. Mi lenne, ha írnál nekem néhány ingyencikket, cserébe kiírom a neved? Később talán lesz pénz is.

Ingyenebéd nincs, a forrást meg nem “cserébe” jelölöd meg, hanem mert illik.

12. Nahát, te tényleg háromszemű kínai férfi vagy? Olvastam a legutóbbi írásodat.

Nem, a novellám főhőse egy háromszemű kínai férfi, és E/1-ben beszéli el a történetét. Az íróemberek bőven merítenek ihletet a saját életükből, de ettől még nem feltétlenül azonosak hőseikkel. biztos tanultátok annak idején irodalomból, hogy a versekben a lírai én sem minden esetben maga a költő – na, ez valami olyasmi.

13. Megmutatod a kéziratot?

Majd ha kész lesz. Előtte legfeljebb egy-két hozzánk igen közelálló szakmabeli kukkanthat bele. Épp úgy, ahogy te se mutogatod magad öltözködés KÖZBEN, mielőtt színházba mész. Aki kíváncsi, úgyis lát, mikor kész vagy.

14. Kaphatok ingyenpéldányt a magazinból/újságból/könyvből stb.?

Az az igazság, hogy mi sem kapjuk ingyen őket, legfeljebb tiszteletpéldány van. És hát izé, ha megveszed, a munkánkat támogatod.

15. Én nem szoktam olvasni. Csak tévét nézek/youtube-on szörfölök stb.

Tök jó, érdekes infó volt. Jó mulatást!

Kollégák, kihagytam valamit?