Aktuális

Spermatolvajok

Lehetséges, hogy épp a patriarchális rendszer hibái miatt több az ilyen eset?

Nőnap alkalmából most kivételesen egy klasszikus „férfijogi” témáról írnék, méghozzá új aspektusból: ez pedig a férfiak reprodukciós joga. Arról beszélek, amikor a nő, akiben a férfi megbízik, azt hazudja, hogy megoldotta a fogamzásgátlást, miközben ez nem így van, illetve amikor eltűnik a kukából a használt óvszer, és elképzelni sem akarjuk, mi a sorsa a fürdőszobában…

kép: pixabay.com

Először is, fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a védekezés minden esetben két ember felelőssége, akár alkalmi kalandról, akár elkötelezett, hosszútávú kapcsolatról van szó. Egészséges esetben ennek részleteiről a felek nyíltan beszélnek, ahogyan arról is, hogy mi történik, ha a rendszerbe hiba csúszik, elvégre 100 százalékos védelmet csak az önmegtartóztatás jelent.

Létezik ezen a fronton egy alaptétel, amivel mélyen egyetértek: amikor a férfi egy idegen nőbe élvez, egy döntést tulajdonképpen már meghozott. Az a férfi, aki a lehetőségekhez mérten biztos akar lenni abban, hogy nem születik gyereke, maga gondoskodik a védekezésről, nem adja ki a kezéből a kontrollt: ehhez ma már az óvszeren kívül egyéb módszerek is a rendelkezésére állnak, és a tudomány folyamatosan új megoldásokat talál a problémára.

De vajon mi történik akkor, amikor egy szorosabb kapcsolatban visszaélnek a bizalmával, hogy aztán “a véletlenre” fogják a dolgot, és kész tények elé állítsák? Mi van akkor, amikor ő maga mindent megtett, de a létező legmocskosabb módon manipulálták és lopták meg – vagyis használták ki – a tudta nélkül? Az utóbbi ellen pedig nincs orvosság, hiszen a többség nem gondol arra, hogy a megsemmisítésig őriznie kellene használt óvszert, mint gyémántot a vadnyugaton…

A spermalopás a férfiak elleni erőszak egy drámai formája….

A spermatolvajlás nem épp újkeletű témaköre akkor került látószögbe, amikor Liz Jones, a brit Daily Mail szerzője 2011-ben óriási felháborodást keltő cikket publikált arról, hogy élete során két férfitől is lopott spermát, amikor 40-es évei elején hirtelen rájött, hogy – noha egész életében irtózott az anyaság gondolatától – mégis csak gyereket akar.

Először egy léhűtő pasija óvszerét lopta ki a kukából, akit voltaképpen ő tartott el. Úgy gondolta, hogy a fickó az ő lakásában lakik, ő fizeti a rezsit, a nyaralásokat és a vacsorákat, tehát joga van ahhoz, hogy egyedül döntsön ebben a mindkettejük életét érintő, fontos kérdésben. Néhány évvel később egy másik férfi, a férje spermáját lopta el ugyanezzel a módszerrel, hogy aztán a fürdőszobában újrahasznosítsa a kis tasak tartalmát saját céljaira.

Jones azt mondja, hogy mindkét esetben tisztában volt azzal, hogy egyik férfi se akar gyereket, ahogyan azt is tudta, hogy nem fognak hosszú ideig együtt maradni, mivel kapcsolatuk már ebben az időben problémás volt, a teljes inkompatibilitás jeleivel… mégis úgy gondolta, joga van helyettük dönteni. Ma már, évtizedekkel a történtek után örül, hogy nem sikerült a terve, és bánja, hogy becstelenül viselkedett. Cikkének célja épp az, hogy felhívja a figyelmet a jelenség veszélyeire.

Az írás kapcsán aztán igen komoly párbeszéd bontakozott ki. A szerző több tévéműsorban is arról is beszélt, hogy elég gyakran előfordul, hogy a kétségbeesett, termékeny éveik végén járó nők ehhez hasonló eszközökhöz nyúlnak, hogy gyermekük legyen, de az aranyásók – vagyis a férfi vagyonára vágyó (reménybeli) kitartottak – is előszeretettel hazudnak és lopnak, hogy így kössék magukhoz a pasast, de legalábbis annak pénzét… ha másképp nem, hát a gyerek után járó juttatások formájában.

Bátornak tartom Jonest, amiért felvállalta a témát, hiszen ennél mocskosabb dolog aligha létezik. Minden embernek joga van dönteni arról, hogy akar-e gyereket, és akit hazugsággal, csalással és lopással manipulálnak egy ilyen helyzetbe, az bántalmazottnak számít, bármilyenek is legyenek az egyéb körülmények.

…paradox módon mégis a patriarchátus az, ami ezt a típusú visszaélést maximalizálja

Miközben eszem ágában sincs sem a Jones-féle nárcisztikus elnyomókat, sem pedig az aranyásókat mentegetni, azért mindenképpen érdemes a jelenséget egy másik szemszögből is megvizsgálni, hogy tisztán lássunk. Van ugyanis néhány olyan rendszerszintű tényező a patriarchális társadalmakban, ami a spermatolvajlás becstelen aktusát (ideértve a fogamzásgátlásról történő hazugságot és a „kiszállás” koncepciózus megakadályozását is) élteti, és ezek ismerete nélkül nincs értelme beszélni a témáról:

  1. A nők még mindig óriási nyomás alatt állnak, hogy szüljenek.

Pártunk és kormányunk – és udvartartásuk – is rendszeresen kapacitál, mozgósít és fenyeget, de máig él a közvélekedés, hogy az az igazi nő, aki anya is. A férfiak nem állnak hasonló nyomás alatt, így esetükben kisebb az esélye a hasonló visszaéléseknek. Sok nő egész egyszerűen azért vállal gyereket, mert ezt várja tőle a környezete, munkahelyi lehetőségei beszűkültek, darálóban érzi magát, és ez tűnik az egyetlen releváns életpályamodellnek.

Ahhoz, hogy ez változzon, elképesztően fontos, hogy a felnövekvő generáció egyrészt tisztában legyen azzal, hogy gyerek nélkül is élhet teljes életet, másrészt tudja azt, hogy mi nem számít megfelelő motivációnak, ha gyerekvállalásról van szó. A másik oldalon pedig a kormány ne csak kapacitáljon és manipuláljon, de megfelelő intézményrendszerrel és törvénykezéssel is támogassa a családokat.

  1. A nők gazdasági, politikai hatalma még mindig elmarad a férfiakétól….

…ami azt jelenti, hogy arányaiban több lesz a bármire – becstelen eszközökre is – kész aranyásó, mint ahány giggolo van.

Becstelen, hazug emberek – nők és férfiak egyaránt – mindig lesznek, de egy politikai és gazdasági egyenlőségre törekvő rendszerben kevesebb lesz az olyan nő, aki számára a legkecsegtetőbb karrierlehetőség az, hogy egy jómódú férfinak – bármi áron – szüljön. Egyszerűen ő maga is gyárilag jómódú lesz ugyanis.

  1. Még mindig bonyolult és bürokratikus az útja a spermabankok igénybevételének.

Sok nő persze nem aranyásó, hanem kétségbeesett, mint Liz Jones. Jennifer Lopez az Ilyen a formám (The Back-up Plan) című romkomban 40-es évei elején úgy dönt, hogy mivel álmai fasziját nem sikerült megtalálnia, jöhet a B terv, vagyis a mesterséges megtermékenyítés. Persze „olyan a formája”, hogy az akció után pár perccel pont összefut a fickóval, akivel rekordiramban egymásba bolondulnak, de a lényeg egyszerű: az egyedülálló nők mesterséges megtermékenyítése még mindig ezernyi korlát közé esik.

A cél az volna, hogy az ilyesfajta procedúrák egy szélesebb közeg számára, egyszerűbben és gyorsabban elérhetők legyenek, és ne tapadjon hozzá stigma, hogy „nincs apja a gyereknek”. Ideális esetben természetesen adott két szülő, de amikor erre nincs lehetőség, hadd legyen döntési joga annak a magányos nőnek is.

  1. A gyerekgondozás és nevelés oroszlánrészét még mindig a nők végzik….

…így lesz, aki ebből fakadóan szent meggyőződéssel hiszi, hogy jogában áll spermát lopni a partnerétől, ha gyereket akar. Elvégre a felelősség aránytalanul nagyobb része úgyis az övé, nem igaz?

Fontosnak tartom, hogy az apa apasága ugyanúgy fontos legyen, ahogyan az anya anyasága is szent. Apa is csak egy van ugyanis. Mindez a vitás gyermekelhelyezési pereknél is a férfiak segítségére volna, ehhez azonban arra is szükség van, hogy a férfiak aktívan jelen legyenek a gyerekszobában a kezdetektől, és ne csak a reklámokban lássanak pelenkát és szülői értekezletet.

  1. A család életében jelen nem lévő férfiak aránya még mindig magas..

Nyilvánvaló, hogy Liz Jones egyik meglopott partnere sem vett volna részt aktívan a családi életben a kötelező és elkerülhetetlen mértéknél jobban, ahogyan az aranyásók asszonyai – szeretői – is csupán mellékszereplők a gazdag és sikeres férfi életében. Ha jobban megnézzük, egy ilyen méltatlan helyzetben tehát nem csak a férfi veszít, hanem a nő is… és ami a leginkább szomorú: a gyerek is, aki az egészről mit sem tehet.

Ha a férfi és a nő a társadalomban hasonló lehetőségeket és szerepeket kaphat egyéni habitusának és céljainak megfelelően, kisebb az esélye nem csak a munkájukban sikertelen, kiégett nők anyaságba menekülésének, hanem annak is, hogy a pénzkeresés terhei egyedül a férfira hárulnak, aki így nem vesz részt a család életében… és így egy nőnek elfogadható perspektívának tűnhet az, hogy egyedül dönt az anyaságról, egyedül éli meg azt, és egyedül neveli a gyereket.

Ha ez az öt körülmény változik, valószínűleg még mindig lesznek kétségbeesett nők és gátlástalan aranyásók, akik spermát lopnak, ne legyenek illúzióink. Elmondhatjuk azonban, hogy mindent megtettünk, hogy számukat minimálisra csökkentsük a férfiak, a nők és – természetesen – a gyerekek érdekében.

Reklámok
Eszter névjegye (861 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

117 hozzászólás Spermatolvajok bejegyzéshez

  1. Pont ezt -beszéltem egy ismerősömmel, hogy állítása szerint nőknek nagyobb lehetőségeik vannak, ha gyereket akarnak. Vagy nem, vagy nem törvényesen.

  2. “Nyilvánvaló, hogy Liz Jones egyik meglopott partnere sem vett volna részt aktívan a családi életben …” Engem ez zavart a legjobban a sztoriban. Hogy a pasik szempontjaival nem törődött, az annyiban kevésbé durva, hogy – ha jól értem – nem is várt el tőlük részvételt, nagy traumát nem okozott volna nekik, talán el sem mondta volna, nem is tudtak volna róla. De a gyerek érdekeivel mi van?

    • Jómódú vezetőként valszeg megoldotta volna, hogy fizet a segítségért. De apát persze nem lehet pénzen venni.

      • “apát persze nem lehet pénzen venni”
        Pontosan. A gyerek szempontjából pont nem (igazán) az anyának nyújtott “segítség” a lényeg, illetve persze a pelenkázás meg az altatás, mesével egybekötve – ezek pont a gyerek és az apa közötti kapcsolat kialakulásához kellenek.

      • Így igaz. Csak mi a különbség, hogy egy egyedülálló anya gyereke vagyok, vagy egy házaspáré, ahol a férfi nem vesz részt a család életében? És most a motivációt ne boncolgassuk, mert a gyerek számára mindegy.

  3. Sziasztok! Igazán örömmel olvastam, hogy ilyen fontos témáról is szó esik itt. Végig bólogattam olvasás közben, míg el nem értem a következő mondatokhoz:

    ” amikor a férfi a nőbe élvez, egy döntést tulajdonképpen már meghozott. Az a férfi, aki a lehetőségekhez mérten biztos akar lenni abban, hogy nem születik gyereke, maga gondoskodik a védekezésről, nem adja ki a kezéből a kontrollt”

    Gondolom, itt nem a párkapcsolatban, házasságban élő férfiakra gondolt a cikkíró, ahol a fennálló bizalom okán közös megegyezéssel a fogamzásgátló tablettát választják védekezésnek, hanem az alkalmi szexuális együttlétekre gondolt a fenti vélemény megfogalmazásakor, csak a szöveg nem eléggé egyértelmű e kérdésben. Legalább is remélem…

    • Igen, rég rossz az a kapcsolat, ahol gyanakodni kell, és óvintézkedéseket tenni a megegyezés ellenére. :(

    • Amikor a férfi egy IDEGEN nőbe élvez… Tessék figyelmesen olvasni! :)

      • Én pontosítottam az imént, hogy egyértelmű legyen, mire gondolok. Amennyiben egy szoros, meghitt kapcsolatról van szó, és a nő azt hazudja, hogy szed tablettát, nem lehet a férfit hibáztatni. A “minek élvezett bele” ebben az esetben olyan, mint a nemi erőszak áldozatára azt mondani, hogy “de minek ment fel a lakására”. Mindkét esetben áldozatról van szó.

  4. Az a (rész)megoldás senkiben nem merült fel, hogy ha esetleg bizonyítható, hogy a gyerek ily módon fogant, akkor a férfi semmiféle (anyagi, erkölcsi stb.) felelősségvállalásra ne legyen kötelezhető? Legalábbis az aranyásók számát ez jelentősen visszavetné.

    • Az az igazság, hogy ilyesmit elég nehéz bizonyítani. Épp azért, mert 100 százalékos védekezési módszer tényleg nincs. Vagyis ha a nő becsületesen szedi a tablettát, akkor is jöhet egy antibiotikumkúra vagy hasmenés, ami miatt gyengül a hatás, és kész a baj. Az óvszeres közösülésnél is előfordul, hogy rossz minőségű a gumi, vagy előjáték során sperma kerül a hüvelybe/annak közelébe, illetve megszakításkor már az előváladékban van életképes cucc. Tehát hogyan bizonyítod?

    • Az anyagi felelősséget esetleg lehetne kissé vizsgálni, aranyásókra tekintettel, de alapvetően téves ez a felfogás: ugyanis anyagi felelőssége az apának a gyerek felé van. A gyerek pedig nem tehet arról, hogy a fogantatása és születése milyen szándékkal történt.

      • Eszter kérdésére: valóban kicsi a valószínűsége, hogy tudom bizonyítani. Mondjuk, ha rákötik a hölgyet a poligráfra (és ha a magyar bíróság ezt elfogadná bizonyítékként), vagy ha pont megyek ki wc-re az sms-eimet olvasva, ott rajta kapom a hölgyet ahogy a spermát szedi ki az óvszerből és nindzsareflexekkel lefotózom. Az a lényeg, hogy hiába tudnám bizonyítani , hogy így fogant a gyerek, a bíróság kötelez, hogy gondoskodjak róla.
        Blaci kérdésére: És szerinted igazságos, hogy egy apának olyan gyerekkel szemben is van kötelezettsége, akit az ő akaratának szántszándékos kicselezésével nemzettek neki? A gyerek valóban nem tehet róla, hogy hogyan fogant, de a gyerektartás nem egy alapvető emberi jog. Vannak gyerekek, akiknek az apja meghalt. Ők sem tehetnek róla, mégis egy anyával, apai tartásdíj nélkül kénytelenek felnőni.

        • Sajnos a poligráf a jelenlegi tudományos álláspont szerint nem 100 százalékos bizonyíték. Plusz pont ezen a területen van egy csomó fanatikus őrült, aki maga is elhiszi, amit mond, vagyis hogy véletlen baleset történt. Szóval ez egy nehéz dolog, és ne felejtsük: ott van az a megfontolás is, amit blaci mond, hogy tudniillik a gyerek valóban nem tehet az anyja viselkedéséről, vagyis őt nem érheti hátrány ártatlanul. Ez talán még nehezebb morális és jogi dilemma.

          • Tudomásom szerint a legritkább esetben születnek bírósági ítéletek 100%-os bizonyossággal. Sokkal inkább az jellemző, hogy kellőképpen valószínűnek tűnik az illető bűnössége, hogy elítéljék, vagy nem elég nagy a bűnösség valószínűsége és felmentik. Igen a poligráfnál is van mérési hiba, de ha jól tudom ez manapság már elég kicsi és a pszichopaták is hálistennek ritkaságszámba mennek.
            Oké, már csak az a kérdés, hogy mihez képest éri hátrány? Mi van, ha anyuka a magyar átlagkereset 10-szeresét viszi haza? Jelenleg a tartásdíj meghatározásánál ezt nem veszik figyelembe, és az apán simán számonkérik szülői kötelezettségeit, ami normál esetben teljesen jogos, ebben az esetben viszont pont nem.

        • Ismétlem: a gyereknek ahhoz semmi köze, hogy milyen módon fogant és született, kinek milyen szándékai voltak ezzel kapcsolatban. A gyerek érdekei előbbre valók a szülők érdekeinél általában, de miután megszületett, akkor már mindenképpen. A válaszom tehát: igen, igazságos.

          • Hát én ezzel nem értek egyet, hogy ha valami a gyerek érdekében történik az automatikusan igazságos. Ilyen alapon lophatnék, csalhatnék, embert ölhetnék, ha a gyerek érdekében teszem, akkor igazságos lesz. Az én gyerekeim sem tehetnek róla, hogy nem Bill Gates az apjuk, mégis nem csekély anyagi hátrányuk származik belőle. Akkor ha most kirabolom Bill Gatest, az igazságos lesz?
            Nemrég olvastam egy cikket, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe a gyerektartás megítélésekor. Veszik a gyereknevelés költségeit (a rezsitől a különórákig) a gyerek által megszokott életszínvonalat és a tartásra kötelezett szülő jövedelmét figyelembe véve meghatározzák, hogy ezekből milyen mértékben kell kivenni a részét. Na most ebből a képletből egyvalami hiányzik, a gondozó szülő jövedelme. Mi van a 10-szer annyit keres, mint az expárja? Semmi, mert a másik fél jövedelmét tekintve a gyerektartás összegével kell beszállnia a nevelésbe, ami el is várható tőle, ha már megcsinálta a gyereket. Ez egy érthető álláspont, viszont egy olyan férfi esetében, akitől ellopták a spermáját már nehezen védhető. Ebből mondjuk az is látszik, hogy a gyerektartás nem feltétlenül arról szól, hogy a gyereknek erre szüksége van. Lehet, hogy a gondozó szülő jövedelme mellett erre rá sem szorul. Sokkal inkább az van mögötte, hogy ha az emberek gyereketcsinálni tudnak, akkor annak a következményeit is vállalják, ami az esetek 99%-ában teljesen igazságos, de ez pont az az 1% amire szerintem nem áll erkölcsileg és jogilag sem kéne, hogy álljon.

            • Nagyon erősen csúsztatsz. Érvelési hibát követsz el más szóval, mégpedig ezt: http://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab
              Egy szóval sem mondtam, hogy ami a gyerek érdekében van, az mindjárt igazságos. Azt mondtam, hogy ha a gyerek és a szülő érdeke ütközik, akkor a gyerek érdeke előbbre való. Természetesen itt is kell mérlegelni: a gyerek érdekének enyhe sérülése szemben a szülő érdekeinek súlyos sérülésével, az már nem.
              A konkrét helyzetre mondtam, hogy igazságos,

              • ” A gyerek érdekei előbbre valók a szülők érdekeinél általában, de miután megszületett, akkor már mindenképpen. A válaszom tehát: igen, igazságos.” Én pusztán arra próbáltam rá világítani, hogy az, hogy valami a gyerek érdekében történik nem elégséges érv annak igazságosságának alátámasztására.
                Egyébként ebben az esetben nem a szülő érdeke áll szemben a gyerek érdekével, hanem a férfi alapvető emberi jogait, jelesül hogy eldönthesse mikor is kíván szülővé válni és ezt erőszakkal senki se bírálhassa felül, hagyjuk tökéletesen figyelmen kívül a gyerek érdekeire hivatkozva.

                • A férfi elemi érdekét senki sem sérti (na jó, a spermatolvaj igen, ha ez bizonyítható lenne, akkor az ilyen nőt büntetném). A saját döntése, hogy milyen körülmények között szexel egy nővel. Senki nem kényszeríti rá (kivéve, ha de, de az ugyanúgy nemi erőszak, mint fordítva). Az állításod egyszerűen hamis.

                  • Emberünk nem akar apuka lenni. Hoz egy döntést, hogy csak óvszerrel szexel és még így is kihúzza a megfelelő időben (emberünk biztosra akar menni). A nő ezt a döntést felülbírálja, a szemetesből kivadássza az óvszert és megtermékenyíti magát. Az emberünk innentől apuka lesz, hacsak a nő máshogy nem dönt és küldheti a tartásdíjat. A nő akarata felülírta a férfiét. Pontosan miért is hamis az állításom?

                    • blaci200 // március 10, 2017 - 12:32 //

                      Mert általánosnak próbálod feltüntetni, rendszerszintűnek. Mintha a kereskedelmi csalást általános jelenségnek mutatnád be, ami szerint a boltokban rendszerint csalnak mondjuk a pénztárnál. Ráadásul úgy teszel, mintha bárkivel is vitatkoznál ezen, miközben a cikk épp arról szól, és minden hozzászólás is, hogy ez elítélendő.

                    • Ez egy jó analógia. Attól még, mert egyszer egy pénztáros szánt szándékkal átcseszett, a figyelmetlenségedre alapozva,nem lesz az egész kiskereskedelem velejéig romlott. A hasonlat azért is jó, mert az ilyen szándékosság ugyan előfordulhat, de gyakoribb az, hogy a túlterhelt pénztáros rosszul ad vissza (kiszakad a gumi, antibiotikumkúra avagy hasmenés miatt gyengül a fogamzásgátló tabletta hatása stb.), és igen, valóban a vásárlónak is van egy felelőssége a pénztárnál, hogy ellenőrizze a visszajárót (a férfinak is felelőssége a fogamzásgátlás).

                    • moocow167 // március 10, 2017 - 14:14 //

                      Én amellett érvelek, hogy a férfi ne legyen tartástdíjra kötelezhető, illetve semmiféle szülői kötelezettsége ne legyen egy olyan gyerek esetében, akit nyilvánvalóan akarata ellenére, nemzettek neki, mivel a férfinek is alapvető emberi joga eldönteni kíván-e szülővé válni és ezt akarattal senki se írhassa felül. Te igenis vitattad ezt, a gyerek érdekeire hivatkozva.
                      A probléma márpedig rendszerszintű, mivel a törvényeink lehetővé teszik, hogy a nő a férfi akaratát tudatosan megkerülje és a bíróság ebben az esetben ugyanúgy apai kötelezettségeket ír elő a férfi számára, mintha egyszerű baleset történt volna. Általánosnak valószínű tényleg nem általános, legalábbis én még nem hallottam olyanról, hogy ezzel Magyarországon visszaéltek volna, viszont ez pusztán a jószerencsének tudható be, a már említett törvényi hiányosságok miatt.

                    • blaci200 // március 11, 2017 - 10:59 //

                      A tartásdíj még mindig a gyereknek jár, aki még mindig nem tehet arról, hogy kinek az akaratával vagy akarata ellenére. Pl. akkor nemi erőszak esetén meg legyen az erőszakoló kötelezve arra, hogy a gyereket az anya támogatása nélkül nevelje fel (brr. nem szeretnék az a szerencsétlen gyerek lenni, akit ilyen apa nevel).
                      Ettől függetlenül azért ebben az esetben, tehát pl. bizonyítható spermatolvajlás esetén (gumidefekt meg ilyenek, tehát baleset nem tartozik ide, az kalkulálható, sőt, kalkulálandó, egyszerűen a behatolós szex kockázata) tényleg kellene valamilyen következménye legyen az anya részére, és valamilyen enyhítés az apa felé, de úgy, hogy ne a gyerek szívja meg.

                    • A cikk nem írja le kerek perec, de esetleg nem kellene fűvel-fával lefeküdni és voilá, nem lesz nem kívánt baba.

                • Azért nagyon tetszik az érvelésed, hogy a férfi hadd döntse el, mikor is szeretne apává válni. Közben a legelvakultabb abortuszellenzők a férfiak közül kerülnek ki…

        • Azért van az árvaellátás, a meghalt szülő után jár a gyereknek nagykorúságáig.

      • Ez az, ami pláne megnehezíti a dolgot: a gyerek nem tehet róla, hogy a mutterja aranyásó, a faterja meg gazdag. Ő nem előre megfontolt kihasználási szándékkal született. És a fater nem az aranyásónak tartozik, hanem a gyereknek.

  5. Egyébként azért hasonlót férfiak is követhetnek el. Ki is írt a kilyukasztott gumik jelentőségéről az ő életére nézve? Spiró?
    Meg a “majd vigyázok”. Aztán esetleg DIREKT nem vigyáz. A nők végleg kiszolgáltatott helyzetbe hozására is igen alkalmas a teherbe ejtés, alkalmazzák is, olvasni lehet róla sokfelé. Van, hogy trükkel,van, hogy lelki terrorral.

    • Hajaj, de még mennyire! Rengeteg ilyen eset van, sajnos. Van az a típusú bántalmazó férfi, aki azért ejti teherbe nőjét annak akaratán kívül, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozza, és ezzel – egy időre legalábbis – magához láncolja. Ezek szintén nagyon súlyos esetek. Aztán persze ott van az is, amikor “csak” felelőtlen, vagyis nem törődik a felelősségével a fogamzásgátlásban. Erről itt esik szó: https://barokeszter.hu/2017/02/10/jol-banik-a-szavakkal-vagy-valoban-ertekes-ember-a-ferfi-aki-tetszik-nekunk/

      És van egy brutálisan megrázó történet is, amelyet a szerzője arccal és névvel vállal. Egy erősen vallásos családból származó nőt úgy ejtett teherbe a pasija, hogy bedrogozta, megerőszakolta, majd mikor teherbe esett, feleségül vette. Aztán persze megerőszakolta többször is, a második gyerek is így lett, az már azért, hogy vele maradjon. A nőből később nagyon tudatos aktivista lett, itt leírja a történetét, és persze a keresztény nézőpontot is a házasságon belüli nemi erőszakkal kapcsolatban, érdemes elolvasni: http://www.patheos.com/blogs/removingthefigleaf/2016/08/i-let-my-husband-rape-me/

  6. Nagyon jó írás,de ami leginkább megtetszett,az intelligens kérés a hozzászólások előtt!Nem találkotam még ilyesmivel,ötletes és jogos! 😊

  7. Azt hiszem, némiképp árnyalja az összképet. a Dr. Pálfalvi Andrea jogász által 2015- ben írt tanulmány, ami arra a kérdésre keresi a választ, hogy a gyermekvállalással kapcsolatban mindkét nemet egyforma jogok illetnek-e meg.
    Mindezt a jogász egy apasági per kapcsán vizsgálta a Magyarországon hatályos jogszabályok nyújtotta kereteken belül.

    A hatályos joggyakorlat értelmébe egy nő akarata ellenére apává tehet egy férfit, annak minden kötelezettségével. Ez alól a férfi sem a terhesség alatt, sem a szülés után nem kaphat felmentést, apává válása jogilag kizárólag a nő döntésétől függ. Ha nem biztos az apaságában, kizárólag akkor kezdeményezhet apasági vizsgálatot, ha előtte apasági nyilatkozatot tett.

    A nő a terhessége 12. hetéig szabadon és önállóan (az apát, aki akár férj is lehet) meg nem kérdezve dönthet arról, megtartja- e gyermekét, vagy elveteti. A szülés után is lemondhat szülői jogairól és kötelezettségeiről azáltal, hogy a gyermeket örökbe adja. A férfinek ilyen lehetőségeket nem biztosít a honi jogrend.

    Összefoglalva tehát: akár közös akarattal, akár egyik fél szándékos félrevezetése révén alakult ki a terhesség, a nő abortusszal illetve örökbe adással megszabadulhat a nem kívánt felelősségtől, a férfinek viszont erre semmilyen körülmények között nincsen módja, nincsen a szülővé válása felett önrendelkezési joga.

    Mindezek miatt a tanulmány végén Dr. Pálfalvi Andrea arra arra a következtetésre jutott, hogy “az emberi méltóságnak, mint kiemelten védendő alapjognak a gyermekvállalás kérdésében való döntés tekintetében a tartalma nem azonos a férfiak és nők esetében, ami a jogegyenlőség alapkövetelménye miatt erősen aggasztó.”

    http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/palfalvi_andrea__a_ferfiak_onrendelkezesi_joga%5Bjogi_forum%5D.pdf

    • Olyat hallottam, hogy a férfi lemondhat a szülői jogáról, ilyenkor nem kell tartásdíjat fizetni viszont láthatási joga sincs, vagy ez Mo-n nem lehetséges?

      • Tudomásom szerint olyan nincs, hogy nem kell tartásdíjat fizetni, az egyébként sem kötődik a láthatáshoz (ha pl. egy szülőt eltiltanak a láthatástól, attól még ugyanúgy kell tartásdíjat fizetnie), a láthatás (legalábbis részben) a szülő joga (mármint azé, akinél nincs elhelyezve a gyerek), a tartásdíj viszont a gyereknek jár, ha praktikusan a vele együtt élő szülő kezeli is.

      • Ezt “jogi abortusz”- nak nevezik és néhány európai országban már felvetették a lehetőségét. Ezzel a férfi mentesülne minden felelősség, jog és kötelezettség alól.

        • Nyilván sok helyzetben a nő is jól járna, amikor pl. meg akar szabadulni az extől, és az a havi 25 ezer Ft meg pont tökmindegy neki. Más kérdés, hogy a gyerek jól járna-e.

    • Ennek az az oka alapvetően, hogy a méh az az anya testében van, tehát pl. az abortusz mindenképp az ő saját testével való rendelkezési jogához (is) kapcsolódik. Ettől még azért valóban aggályos a dolog, jogilag is, emberileg is, biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi jogi szabályozásnál volna egyenlőbb megoldás is.

    • A szülői jogokról tudtommal le lehet mondani, ilyen esetben persze láthatás sem jár a szülőnek. De azt én sem tudom, hogy ennek mik a feltételei, körülményei. Tudok olyan nőről, aki bántalmazótól, akarata ellenére esett teherbe, és neki nagy áldás volt, hogy a bántalmazó lemondott a szülői jogairól. Hivatalosan sosem tárgyalták magát a bántalmazást, erősen vallásos közegről van szó, ahol az ilyesmi tabu, tehát másképp nem nagyon tudott volna tőle megszabadulni… márpedig a gyereket féltette tőle.

      Maga a tartásdíj a jog állása szerint a gyereket illeti, az ő érdeke, hiszen ő nem tehet a fogantatása, születése körülményeiről. Ilyenformán tehát egy manipulatív, csaló – tehát bántalmazó – nőt nem lehet megfosztani ettől, mivel az összeg nem az övé, csak ő a gyám, aki azt kezeli. Ez teszi nehézzé a helyzetet: hogyan lehet a rendszer méltányos a gyermekkel, aki semmiről sem tehet?

      Igen, az biológiai tény, hogy a nő szabadabban dönt a gyerekvállalásról, mint a férfi (mehet spermabankba, kamuzhat a partnerének, de választhat abortuszt is… ha erre nincs legális keret, illegálisan is), viszont “cserébe” a gyerekvállalással kapcsolatos több teher érinti őt, ami az egész életére kihat: terhesség, szülés, szoptatás, korai gondoskodás stb. Mindez nyilván árnyalja a képet, és ezért is volt a férfiak jogi abortuszának kérdése erősen vitatható, ha még emlékeztek arra a párbeszédre.

    • Ha a férfi tudja bizonyítani, hogy övé a gyerek, nem nevelheti fel?

  8. Egy remek példa arra, hogy a patriarchális rend következményei a férfiakat is megnyomorítják. Egészséges lelkű és szellemű férfi épp ezért a patriarchátus ellen van. Nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a nők jogainak csorbulásával saját jogai – és szükségletei is – csorbuljanak.

    • Hát, ahogy fentebbi hozzászólásodban láthatod, ebben a fenenagy patriarchátusban a nőknek juttatnak több jogot a törvényalkotók. Ez ugyebár a patriarchátus ismérve…

      • …hozzászólásomban… (utalva a jogásznő tanulmányára)

      • Jól értem? Szerinted a nőknek ÁLTALÁBAN több jogot adnak a jogalkotók? Nem szólva a jog alkalmazásáról.

        • Rosszul érted. Az általam idézett tanulmány (lásd fentebb) és a cikk is a gyerekvállalás témakörét járja körül. Ebben a szegmensben jóval több joga van a nőknek, mint a férfiaknak, nincsen szó a két nem közötti jogegyenlőségről.

          (amiből logikusan következik, hogy ha az élet többi területén a két nem egyenlő jogokkal bír, a gyermekvállalás kérdésében pedig a nőknek többletjogaik vannak, akkor összességében a nőknek több jogot adtak a törvényalkotók: ha te is kapsz 100 forintot meg én is kapok 100 forintot, de te kapsz még 20 forintot, akkor összességében neked lesz több pénzed.)

          • A patriarchátus viszont arról szól, hogy az élet többi területén sincs egyensúly: a legtöbb területen (a gyerekekkel kapcsolatban is) a nők hátrányban vannak, Magyarországon de jure ELVBEN kevésbé. De facto annál inkább. A patriarchátus ugyanis nem egy szegmens, hanem a teljes rendszer.

            • Fentebb egy komplett jogi tanulmányt idéztem annak alátámasztására, hogy a gyerekekkel kapcsolatban a férfiak vannak hátrányban. Ha szerinted viszont a nők, oké, csak várnám ennek valamiféle megalapozott bizonyítását, legalább olyan szintűt, mint az enyém.

              Magyarország Alkotmánya előnyben részesíti a nőket a férfiakkal szemben:

              XV. cikk (5) “Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.”

              Nézzük ezt a bizonyos patriarchátust:

              Magyarországon a hajléktalanok 80%-a férfi. Válások esetén 90%- ban az anya kapja a gyereket. A nehéz, veszélyes, rosszul fizetett munkák többségét férfiak végzik, a munkahelyi balesetek 95%-át férfiak szenvedik el. A felőoktatásban tanulók 2/3- a nő. A férfiak dolgoznak többet, ők halnak meg korábban. A nők kevesebbet fizetnek a nyugdíjalapba, de hosszabb ideig részesülnek belőle. Mind az Alkotmány, mind a jog többlettámogatást és jogokat biztosít a nőknek. Ésígytovább…

              Ez a “patriarchátus”, ez egy láthatatlan ellenség, olyan, mint a régi rendszerben volt a “kapitalizmus”.

              • Olvasd már el azt is, amit más ír. Egy szóval nem vitattam a tanulmány eredményét (igaz, el sem fogadtam), azt állítom, hogy HA igazi is, hogy az adott területen a férfiak vannak hátrányban, ez még a patriarchátus létezését nem cáfolja. Te sem cáfolod, állítasz róla valamit, minden érv nélkül.
                “Ez a “patriarchátus”, ez egy láthatatlan ellenség, olyan, mint a régi rendszerben volt a “kapitalizmus”.”
                Ez megint egy érvelési hiba, ráadásul kettős. Egyfajta minősítés az első (láthatatlan ellenség: kijelented, kissé degradálod is, de nem bizonyítod, hogy úgy van), a második meg egy csúsztatás: a kapitalizmus létezett, létezik most is. Tehát nem láthatatlan ellenség volt – ezzel mindjárt cáfolod a saját korábbi nem-érvedet is tehát.

                • Akkor kibontom neked kissé jobban. A szocializmusban a “kapitalizmus” volt a mumus, minden rossznak a forrása, ami elnyomja a munkásokat. Most némelyeknek a “patriarchátus” a mumus,
                  minden rossznak a forrása, ami elnyomja a nőket, rendszerszinten.

                  Hogy mennyire nincs így (nincs “patriarchátus” és nincsen “rendszerszintű nőelnyomás”), arra hoztam példákat. Neked ezt nem sikerült érdemben, tényekkel és állításokkal vitatni, csak szimplán belekötöttél a leglényegtelenebb részbe, hogy fogást találj. Próbálj tények és érvek használatával vitázni, az mindig célravezetőbb.

                  • Azt állítod, hogy nincs nőelnyomás, arra mióta érv az, hogy a hajléktalanok 80%-a férfi? Megjegyzem, lehet, hogy azért, mert a nők, ha hajléktalanok, még kiszolgálatottabbak, mint a férfiak és épp ezért inkább mindent elkövetnek, hogy ne kerüljenek az utcára. Vállalok esetén a nők katonák a gyereket : talán mert az apáknak így kényelmesebb? És nem igazán harcolnak a gyerekekért? Nehéz, veszélyes, rosszul fizetett munka : pl ápolónő? Szociális munkás? Munkahelyi baleset statisztikák: azt is meg kéne nézni, ezeknek hány %-a történik alkoholos befolyásoltság alatt… A felsőoktatásra inkább nem is reagálok. A férfiak halak meg korábban: na vajon miért, csak nem egészségtelen életmód /orvos mellőzése/veszélyes sportok/autóbalesetek okozása miatt? Többet dolgoznak? Amit pénzt is kapnak. A nők ezzel szemben több fizetetlen és ezért láthatatlan munkát végeznek. Úgyhogy ez az átlagos sem áll meg. A nők kevesebbet is keresnek ezért fizetnek kevesebbet a nyugdíjalapba – aztán végig nyomorognak a_sokkal_ alacsonyabb nyugdíjukból. Meg mindig nem tudom, milyen többletjogokról beszélsz…

                    • Bocs az elírásokért, telefonon gépelek.

                    • ulomenen // március 9, 2017 - 12:51 //

                      Nem azért férfi a hajléktalanok többsége, mert ők nem követnek el mindent, hanem mert a társadalom védi a nőket. Nagyon sok hajléktalan férfi története úgy kezdődik, hogy “Miután elváltam és a bíróság az asszonynak ítélte a gyerekeket és a lakást…”

                      Az “apáknak kényelmesebb” elég csúnya érv, az apák szeretik a gyerekeiket. Talán sokszor pont ezért nem kezdenek széllel szemben vizelni és nem teszik ki a gyereket a többéves jogi hercehurcának az elhelyzésről (aminek úgy is az a vége, hogy az anya kapja), inkább megegyeznek.

                      A munkahelyi balesetnek nem az alkoholhoz, inkább a nehéz és veszélyes munkákhoz van köze. Alkohollal vagy anélkül, én még nem hallottam olyanról, hogy egy nő az irodában súlyosan megsérült, mert beleesett a fénymásolóba… A “rosszul” fizetett kitételt én nem használtam, csak te. Rengetg férfi és nő végez rosszul fizetett munkát. De a rosszul fizetett ÉS nehéz és veszélyes munkákat javarészt a férfiak végzik, a nővért és a szociális munkást nem sorolnám a veszélyes munkakörbe… (pesze nehéz és alulfizetett mindkettő)

                      A felsőoktatásra inkább ne is reagálj, ha nem tudsz érdemben.

                      A férfiak korai halálozásában valóban a sok munka és a sok stressz is szerepet játszik. Ezt netalán csak nem a családjukért csinálják? De bizony.

                      A női “láthatatlan munka” az ugye az, amit a porszívó, a mosógép, a mosogatógép és a sütő végez el? Önálló felnőtt vagyok, pontosan tudom, hogy mennyi energia egy háztartás rendben tartása. A családos nők netalán csak nem a családjukért csinálják? De bizony.

                      A fűnyírás, szerelés, autószervíz, vezetés, pakolás, stb. az nem “láthatatlan munka”? A családos férfiak netalán csak nem a családjukért csinálják? De bizony.

                      A nők azért is fizetnek kevesebbet a nyugdíjalapba, mert ők végeznek távmunkát, dolgoznak részmukaidőben, mennek el gyes-re vagy tartja el őket a férjük. Egy férfinak ezekkel szemben kizárólag egyetlen választása van: dolgozni egész életében főállásban. Meg is teszik, nem azért, hogy sajnálják őket. Aztán ha 10 évvel hamarabb meghal, akkor vége. Nincs választása, hogy “vagy meghalok most, vagy nyomorgok nyugdíjon még tíz évet”.

                      Amiket írtam, nem azt jelentette, hogy a férfiaknak milyen rossz. Csupán annyit, hogy “rendszerszintű nőelnyomás” esetén a férfiak otthon lóbálnák egész életükben a lábukat, vagy az egyetemi diplomájukkal (ami főleg nekik lenne, mert nagyobb számban ők tanulnának felsőoktatásban) veszélytelen irodai munkákat végeznének, és a nők kapnák az összes nehéz, veszélyes munkát, stresszt, miegyebet. Láthatóan erről ugye nincsen szó, sosem volt.

                    • „Nagyon sok hajléktalan férfi története ott kezdődik” – és miért az asszonynak ítélik a lakást, talán nem azért, mert vele maradnak a gyerekek, akiket kénytelen egyedül nevelni, a saját fizetéséből, aztán a tartásdíjat vagy fizeti a férfi, vagy nem, ha nincs bejelentett fizetése, akkor ugye nem, a gyereknek meg kell a cipő meg a vacsora is. Esetleg a férfi is legyen alternatíva, amikor a gyerekek elhelyezéséről van szó. Lehet, hogy csúnya érv, de lehet, hogy igaz. Ezzel amúgy nem azt állítottam, hogy az apák nem szeretik a gyerekeiket, de – főleg, ha kicsik, értsd: 7 évesnél fiatalabb – nem igazán veszik ki a részüket a gyerek ellátásából. Ezért IS ítélik őket az anyjuknak. De a cél az, hogy a bíróság ezen gyakorlata változzon, ahogy ezt már páran előttem is leírták.

                      Munkahelyi baleset: ’én még nem hallottam olyanról, hogy a nő az irodában’ – eh. Mert a nők csak irodában dolgoznak, ugye? Nincs nő a szalag mellett, a raktárakban, az ipari termelésben? Ez csúsztatás, mert a nőket úgy állítod be, mintha kizárólag irodai munkát végeznének, míg a férfiak kizárólag fizikait. (mellesleg nőként fel sem vesznek pl kukásnak, ami ugyan nehéz munka de jól fizet. Nem lehetsz pl bányász, évekkel ezelőtt volt egy nagy felhördülés, hogy női mozdonyvezetőket képeznének, aztán nem tudom, mi lett belőle, mert nagy volt a férfiak részéről az ellenállás.)

                      Ezt írtad, olvass vissza: „a nehéz, veszélyes, rosszul fizetett munkák többségét férfiak végzik,”. Nem igaz, hogy csak én írtam.

                       ’A nővért és a szociális munkást nem sorolnám a veszélyes munkakörbe’ – aha. És amikor a nővér esetleg mentális beteggel dolgozik? Tudod te, mit csinál a szoc. munkás? Amikor pl agresszív, alkoholista hajléktalanoknak ad ingyenlevest, vagy megy ki hhh családokhoz, általában rossz hírű környékre? Nevelési tanácsadóként nehezen kezelhető, agresszív gyerekekkel foglalkozik?

                      Nem tudok érdemben reagálni a felsőoktatásra?, nem, tévedsz, tudok, de nem érdemes, mert már a felvetésed is nevetséges.

                      „A férfiak korai halálozásában valóban a sok munka… „ – meg a cigi, a pia, az elhízottság, az, hogy orvoshoz kizárólag az utolsó pillanatban fordulnak, inkább.

                      A női láthatatlan munka: az, amit írsz. Ugyan tényleg van mosógép, mosogatógép, sütő stb. De ezeket is kell be- és kipakolni, bele mosószert venni.  Még mindig a nők végzik ennek oroszlánrészét, nézz meg egy idevágó statisztikát, naponta hány órával többet. A férfiak is a családjukért dolgoznak, igen, csak ők _pénzért_, apró, de lényeges különbség. Fűnyírás: panelban mikor? Szerelés: ugyan mit? A mosógéphez inkább szakembert hívok, mert bonyolult, autószervíz dettó. Ezek a munkák egyszer-egyszer fordulnak elő, mosogatni meg minden nap kell. Főleg, ha gyerek is van.

                      A nők végeznek távmunkát, meg részmunkaidőben, meg gyesre? ezért fizetnek kevesebbet a nyugdíjalapba? Tévedés. A távmunka és részmunkaidő – amennyiben bejelentett munka – ugyanúgy járulékköteles, max a munkáltatói oldalon jelentkezik némi könnyítés. Ami meg a gyest illeti, a GYED-ből 10%-ot vonnak nyugdíjárulékra (állami). Azért fizetnek kevesebbet a nyugdíjalapba, mert arányaiban KEVESEBBET keresnek. Ezért kevesebb nyugdíjat is fognak kapni, nem is értem, hol itt az általad emlegetett TÖBBLETJOG? Igen, el lehet menni gyesre, de most már férfiak is elmehetnek.

                      De MIK azok a TÖBBLETJOGOK, amikre célozgattál, még egyszer megkérdezem. Ha erre sem tudsz válaszolni, akkor befejezem a vitát.

                  • A patriarchátus létezik. Rendszerszintű. Millió példa van rá, többek között az a rossz felfogás, hogy a gyerek (nem a szopós korban!) az anya dolga. Emiatt aztán szívnak a normális apák is, válás esetén – de ez nem a patriarchátus cáfolata, ellenkezőleg, jelzi, hogy patriarchy hurts men too. Egy (1) olyan példát hoztál, ami – szerinted – a nők “előnyét” jelzi. Egyrészt már leírtam én is, Eszter is, hogy sima, nyilvánvaló biológiai tényt követ le a jogalkotó, semmi köze jogelőnyhöz vagy joghátrányhoz. Illetve igen, hátrányt eredményez, de az ok nem társadalmi, hanem biológiai. Másrészt magad is leírtad, hogy ez EGY (1) szegmens az életből, mégis a teljes rendszert próbálod vele cáfolni.
                    Amit a szocializmus amúgy állított a kapitalizmusról, az igaz volt, ott a logikai csavar nem az volt, hogy a kapitalizmus nem a munkások érdekeit szolgálja (mert tényleg nem, de még elvben sem!), hanem az, hogy a létező szocializmus is csak elvben szolgálta a munkások érdekeit, és a termelés pangása miatt összességében a munkások jártak rosszabbul. De azt, hogy a kapitalizmus kifejezetten növekedésre berendezkedett társadalom, még politikai gazdaságtanból is tanultam, pedig az eléggé komcsi tudomány volt.

                    • ulomenen // március 9, 2017 - 13:09 //

                      Az az 1 szegmens az egyik legfontosabb, a reprodukciós jog. A matriarchátus és a ptriarchátus között ez az egyetlen különbség, minden más ebből fakad: vannak-e a férfinek reprodukciós jogai, vagy nincsenek.

                      A biológia nem determinálja, hogy egy becsapott férfinek fizetni kéne. Ez társadalmi megegyezés, amit jognak hívunk. A gyermek védelme egy szép jelmondat, csak sajnos a gyakorlatban ez sokszor a férfi nővel szembeni joghátrányba hozásának a takarója, semmi egyéb.

                      Franciaországban tilos az apasági teszt. Ezt ugye fel tudjuk mérni: a férfinek nincsen joga meggyőződnie erról, valóban övé-e a gyerek, akit nevel. Hivatalos indoklás: a gyerek érdeke.

                      Az USA- ban tilos adóst bebörtönözni- kivéve, ha a gyerektartással maradt el. Kb. 50.000 apa ül börtönben, mert a bíróságok rutinszerűen akkor vagy nagyobb!! gyerektartást ítélnek meg, mint a férfi teljes jövedelme. Hivatalos indoklás: a gyerek érdeke.

                      Nyugaton (USA, Anglia, Fro. stb) rengeteg példa van arra, hogy kiderül, a gyerek mástól van, a bíróság mégis kötelezi a férfit, hogy olyan gyerek után fizessen, aki nem is az övé. Hivatalos indoklás: a gyerek érdeke.

                      Nem hiszem, hogy a szabd, egyenlő társadalom építésének az lenne a módja, hogy a társadalom egyik felét joghátrányba hozzuk a másik felével.

                      Egyébként ezeket a problémákat a születéskor kötelező apasági teszt, a férfiak jogi abortuszának lehetősége (háázasságon kívül) és a váláskori közös gyermekelhelyezés egycsapásra megoldaná.

                    • blaci200 // március 9, 2017 - 13:18 //

                      Röviden: olyan állításokat teszel, amit nem indokolsz, a te véleményedet tényként kezeled. A mai társadalomban (pl. óvszer) a reprodukciós érvekkel lecsapni minden más érvet, elég vicces. Szerinted tehát úgy van, más szerint meg nem, ezzel kb. el is értünk a vita végére. Az apasági teszt meg a más apától született gyerek felé a gyerektartás fizetése gáz, igazságtalanság. Nem matriarchátus: hülyeség. Nem mellesleg az is vicc, hogy ilyen törvényt a messze férfi többségű törvényhozó testületek elfogadtak. (Na látod, az, hogy a törvényeket erős férfitöbbség hozza, na az jelzi, hogy ki az úr a tisztelt házban.)

                  • Ha valakinek van fizetése, akkor nem az utca az egyetlen megoldás, jó esetben tud kivenni szobát, vannak szülei, testvérei.
                    Családért végzett munka, az természetes, legyen csak ingyen, és természetesen a nő végezze? Panelban pl. nem sok füvet nyírsz, azt meg külön megnézem, hogyha nem autószerelő vagy, nekiállsz megszerelni az autódat. A többihez is lehet hívni szakembert. Pakolni? Mit? Téglát? Vezetni? A nők nem vezetnek?
                    A férfiak is választhatnak, hogy milyen munkát vállalnak el, sőt választhatják képesség szerint a férfias és nőies munkát is.
                    A veszélyességhez: elég sok háztartási baleset van. Az, hogy a férfiak agresszívan vezetnek, több veszélyes helyzetbe mennek bele és felelőtlenebbek, okozhatja a sok balesetet, ja meg ugye az önpusztító életmód is rájuk jellemző inkább, valahogy mindig inkább a férfiak az alkeszok, ja, lehet, csak a mi családunkban meg az ismerősi körben.

                    • ulomenen // március 9, 2017 - 14:06 //

                      Hogy a hajléktalanok döntő többsége férfi, annal két oka lehet:

                      1. A nők dolgosabbak, ügyesebbek, jobbak, mint a férfiak.
                      2. a társadalom a nőket védi- ez az “üvegpadló”.

                      Az első lehetőség a mesevilág, a második a valóság.

                      Ahogy az autóhoz lehet szakembert hívni, úgy lehet a lakáshoz is bejárónőt. Pakolni? Bútort, teliszatyrot, költözésnél dobozt, bármit, ami nehéz. Persze, a nők is vezetnek, de azért a családi sofőr jellemzően a férfi, mikor messszire kell soksok órát vezetni.

                      Valóban, a férfiak is választhatják a képességeik szerinti férfias munkákat. Meg a nők is, remek érvet mondtál pl. a női kvóta ellen.

                      Hogy mindig a férfiak az alkeszok? Úgy pontos, hogy a nők általában rejtett ivók, otthon iszogatnak, jellemzően a férfi megy kocsmába.

                      Az önpusztító életmód valóban jellemzőbb a férfiakra: ők lenyelik a stresszt, a nő meg a környezetére zúdítja (nyilván ez nem kötelező szabály).

                      A férfiakra jellemzőbbek a szélsőségek, a nők stabilabbak. Ezért van sok férfi hajléktalan és sok férfi politikus. Több közöttük az őrült és a zseni is, a debil és a szuperintelligens. A nők középen vannak a társadalomban. Miért? Mert ott a legbiztonságosabb. A társadalom védi a nőket. De amelyik nő hajléktalan akar lenni, vagy politikus, az lehet egyik is, másik is, rajta múlik, éppúgy, mint a férfin.

                    • Szerintem azért a férfi vezeti a családi autót, mert ki nem bírná, hogy a nő vezessen. Kivéve, ha inni akar. Akkor vezethet a nő.
                      A férfi a társaság miatt megy kocsmába, ui. inni otthon is lehet meg olcsóbb is lenne.
                      Szerinted egy db férfi cipeli el a cuccait költözésnél? Neeem. A bútort sem ő cipeli fel egymaga. A bejárónő azért nem ugyanaz, mint az autószerelő, vagy szerinted igen? Porszívózni a férfi meg a nő is tud, na de autót szerelni inkább csak az autószerelő.
                      Bevásárlásnál még mindig inkább a nők cipekednek napi szinten.
                      Szegény férfiak, egész megsajnálnám őket, ha nem azt látnám, hogy még mindig nekik jobb. Pl. álláskeresésnél. Kivéve, ha egyedülálló apák. És mivel pénzből élünk, muszáj volt ezt a példát hoznom.

              • Ja, alkotmány: ugye amint látható, a kiszolgáltatottabb helyzetben levő, gyengébb embereket védi. Elismeri az alkotmány a nyilvánvalót: nőt éppúgy könnyebb verni (pl.), ahogy gyereket vagy öreget is, mint férfit.
                Amúgy Magyarországnak, mint tudjuk, nincs Alkotmánya. Viszont az idézeted pontatlan. A megfelelő passzus így szól: “Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket”
                Ja, a nők “lovagias” védelme épp úgy a patriarchátus rend jóindulatú szexista része (a szegény, gyenge, védelemre szoruló nők, ugye), mint ahogy a kevésbé jóindulatú rész mondjuk az, hogy persze, hogy kevesebbet keresnek a nők, hiszen gyengébb munkát végeznek. Igen, a rendszer része.

                • Magam az alkotmány.hu oldalon található eredti, szkennelt dokumentumot használtam forrásnak. Hogy te mit, azt nem tudom, de a két idézet között e téma tekintetében nincsen semmilyen különbség. Már megint sikerült belekötnöd a leglényegtelenebb dologba.

                  Hogy a nők védelemre szorulnak, ez önmagában jó és minden normális ember ebben egyetért. Csak nem a férfiak ellenében szorulnak védelemre, itt lenne szegény eb elhantolva.

                  Ahhoz, hogy dobálózhassunk a “patriarchátus” kifejezéssel, először pontosan meg is kéne határozni, hogy mit értünk alatta. Ahogy látom, jelenleg mindenki azt, amit éppen belegondol. A patriarchátus kizárólag azt jelenti, hogy a leszármazás férfiági, a gyermekek az apa nevét kapják, az apaság el van ismerve. Minden más ebből következik.

                  Gondold végi azt, hogy a kőkorszaki színvonalból kizárólag olyan törzsek, népek tudtak felemelkedni, kultúrát, technikát és civilizációt létrehozni, ahol a nők gyermeket szültek, a férfiak harcoltak, termeltek és védték a nőket és a gyermekeket, mert el volt ismerve az apaságuk, tehát a saját utódaikért dolgoztak.

                  Ismerünk anyajogú társadalmakat ma is, ahol a férfiak teljesen jogfosztottak,(ilyen pl. Kínában a moszó /muszó, mosua, stb/ nép), akik sokezer év alatt eljutottak az állattartásig meg a fával való tüzelésig. A férfiak szinte semmit sem csinálnak, mert nincs miért, az apaság és az apai jogok nem léteznek.

                  • Én ezt láttam: http://www.keh.hu/magyarorszag_alaptorvenye/1515-Magyarorszag_Alaptorvenye&pnr=5
                    Hm. Érdekes, azért ez is eléggé hivatalosnak tűnik. Na mindegy, ebben igazad van – ettől még a többi része az állításomnak marad.
                    Nem a férfiak ellenében? No tessék! Hanem? Az oroszlánok ellenében? Az időjárás viszontagságai ellenében? A transzneműek ellenében? A nem transz-heteroszexuálisok aránya elenyésző, lényegében azért a (cisz-hetero) nő-(cisz-hetero) férfi dualitás a döntő, hát ki ellenében kellene a nőket védeni? (Más kérdés, ismétlem, hogy ez a gyenge, védelemre szoruló nő, ez maga a patriarchátus terméke.)
                    Hogy nincs meghatározva a patriarchátus? De, meg van. Feminista-gender szempontból is meg van. Ha érdekel, megtalálod. Ha meg azt állítod, hogy nincs meghatározás, akkor bizony a tudatlanságoddal kérkedsz.
                    “ahol a nők gyermeket szültek, a férfiak harcoltak, termeltek és védték a nőket és a gyermekeket”
                    Tipikus tévedés, semmi sem támasztja alá, hogy a kőkori viszonyok között a nők (kizárólagos vagy akár elsődleges) dolga lett volna a gyereknevelés, a férfiaké meg a termelés (milyen termelés, hiszen a kapálást meg pont női feladatként szokás azonosítani, meg a gyűjtögetést), a vadászat vagy akár a harc. Semmi sem támasztja alá, hogy a nők ne harcoltak volna a legkorábbi társadalmakban, vagy hogy ne vadásztak volna, ellenkezőleg, a neandervölgyi esetében meglehetősen erős konszenzus van a történészek, régészek között, hogy a nők vadásztak. Ugyanakkor semmi sem magyarázza meg, hogy miért lett volna ez másképp a sapiens faj esetében.
                    Az anyajogú társadalmat is teljesen félremagyarázod, nem igaz, hogy nincs joguk a férfiaknak. Hogy sokezer év alatt eljutottak oda, ahova mondod? Na ja. Nem úgy, mint a férfijogú pápuák (igaz, náluk pl. a férfiak azonos mértékben veszik ki a gyerekek neveléséből a részüket, mint a nők, talán ez a probléma?), eszkimók, igaz? Ja, hogy a muszáknál nem is tudjuk, hogy teljes történelmük során anyajogú volt-e a társadalmik? Ja, hogy millió más dolog is befolyásolja a társadalom “fejlődését”? Ja, hogy nem egy társadalom “visszafejlődött” (és közben apai jogú maradt), mert a nagy büdös “fejlődéssel” járó plusz energiabevitel a környezet változása miatt nem érte meg, vagy egyszerűen nem volt lehetséges? Az a baj, hogy szemelgetsz pár tudományos (vagy annak tartott) állítást, ami alátámasztja a vélt igazad, de messze nem széles körű az ismereted.
                    Hát ja. Most így kezdek oda jutni, mint Demcsák Zsuzsa Schobert Norbival a Mokkában.

                    • ulomenen // március 9, 2017 - 13:27 //

                      Azért nem a férfiak ellenében kell védeni a nőket, mert a férfi és a nő nem ellensége egymásnak. Legalább is a normális emberek fejében. A nő nem a férfi ellenében kap gyes-t meg gyed-et, hanem mert olyan dolgot tud, ami a hasznos a társadalomnak és amit a férfi nem tud: utódot szülni. A munkahelyi női kvóta és az egyetemi nfelvételin a női pluspontok viszont a férfiak ellen támogatja a nőket. A kettő között lényegi különbség van.

                      A patriarchátus meg van határozva, de nem feminista. gender szempontból. Leírtam fentebb: reprodukciós jogok elismerése. Minden más ebből fakad.

                      Olvass pontosabban, nem azt írtam, hogy a kőkorban a nők nem dolgoztak. Mindig is dolgoztak. A neander- völgyiek… azok nem mi vagyunk, talán hagyjuk őket. Vadászat a szálláshely környéki kisebb rágcsálók elejtése is, de a nagy, veszélyes állatokkal, valamint a szomszédos törzzsel azért normális kőkori törzseknél a férfiak birkóztak meg. Ahol meg a férfiak maradtak a barlangban és a nőket küldték a barlangi medve ellen vagy a csatába, nos, azok a törzsek elég hamar kihaltak.

                      Az anyajogú társadalmaknak nyugodtan nézz utána. A gyerek az anya családjához tartozik, az apának semmi joga nincsen felette. A vezetők nők, az öröklés nőágon történik, a férfiaknak ezért nem lehet házuk, földjük. Sokszor az apa személye sem ismert a promiszkuis életmód miatt, de ha ismert, sem számít igazán.

                      Azt sem állítottam, hogy minden egyes férfihogú nép civilizációt hoz létre. Azt mondtam, az összes nagy civilizációt férfijogú népek hozták létre. Az összeset. Ez megfelelő érvnek tűnik a működőképessége mellett.

                    • blaci200 // március 9, 2017 - 13:46 //

                      GYES: nem elsősorban a nőket támogatja, hanem a gyereknevelést/-vállalást, a családokat (ha úgy vesszük, a férfiakat is, már ha ebben az időszakban ők tartják el a családot, mert a GYES ugye elég kevéske).
                      Mi van ezzel a pluszponttal, ha nő valaki? Nem tudok róla. Legalábbis nem Magyarországon. Megköszönném, ha megírnád, miről van szó.
                      Másrészt, van, ahol van. Pl. pozitívan diszkriminálnák az USA-ban akkor, ha fekete vagy. Felmerült a cigányok pozitív diszkriminációja Magyarországon is. Ennek az az alapja, hogy – nem jogilag, hanem előítéletek miatt – egyes csoportok hátrányban lehetnek. Pl. a nők a műszaki jellegű területeken, ahol a fiatalok és a tanárok között egyaránt elterjedt a tévhit, hogy a műszaki pálya nem nőknek való.
                      Az összes nagy civilizációt férfijogú társadalmat hozták létre. Tekintve, hogy a társadalmak 99,5 %-a férfijogú, a merítés azért eléggé predesztinálja erre a férfijogú társadalmakat arra, hogy ők hozzák létre a nagy civilizációkat. Tény azonban, hogy voltak nagy, alapvetően ugyan tényleg férfijogú társadalmak, ahol
                      Nőjogú társadalmak: nem csak olyanok vannak, amilyeneket leírsz. Javaslom, hogy te nézz utána. Pl. nőjogú-e az a társadalom, ahol a közösséghez való tartozás nőágon öröklődik, de a vagyon nem?
                      “a nagy, veszélyes állatokkal, valamint a szomszédos törzzsel azért normális kőkori törzseknél a férfiak birkóztak meg. ”
                      Semmilyen bizonyíték nincs erre, ELŐÍTÉLET. Még akár igaz is lehetne, de nem bizonyított.
                      “Ahol meg a férfiak maradtak a barlangban és a nőket küldték a barlangi medve ellen vagy a csatába, nos, azok a törzsek elég hamar kihaltak.” Ez meg egy vélemény megint ugyanaz a hiba. Ha így van, akkor miért léteznek mégis nőjogú társadalmak? Egyet érts meg, a maga környezetében MINDEN fennmaradt társadalom csúcstársadalom. A nőjogú is. Különben nem létezne. Ahogy MINDEN létező faj a maga környezetében, ökológiai fülkéjében az evolúció csúcsa. A legutolsó baktérium épp úgy a fejlődés csúcsa, mint az ember.
                      “A patriarchátus meg van határozva, de nem feminista. gender szempontból. ”
                      Már leírtam, hogy de, meg van úgy is határozva. Tudatlansággal kérkedni nem elegáns.

                • Az meg hab a tortán, hogy a gyengébb védelme pl a fogyatékosok esetén nem létezik, de az időseknél sem nagyon látom.

          • Ulomenen, már bocsáss meg, de a gyerekvállalás körüli jogok a nők esetében azért szélesebbek, mert az ő testét érinti a történet. Ha pl. az abortuszjogot el is veszi a törvénykezés, a nők ugyanúgy elintézik azt kötőtűvel, ruhafogassal, a falu angyalcsináló bábájával, mint régen (és van, hogy belehal, vagy életre szóló sérülést szerez). Ezt a “jogot” ne az államhatalomnál reklamáld tehát meg, hanem a Jóistennél, természetnél, univerzumnál, ki minek nevezi. Nyilvánvaló, hogy erre a természetes körülményre épül a törvény, mert nem tud másra: a (cisz)férfi egyelőre még nem tud teherbe esni, szülni, szoptatni, tehát ez az egész időszak a nő jogköre lesz a gyerekkel, és mivel a hagyomány szerint a kisgyerek a nő feladata, váláskor is részesülhet pozitív diszkriminációban emiatt. Ha a “hagyomány” szerint a férfi szerepe nagyobb volna a kisgyermek – értsd: 7 éven alul – gondozásában és nevelésében (mivel a terhesség.szülés-szoptaás hármasán kívül mindenre képes ő is), akkor a bíróságok is kevésbé lennének részrehajlóak a nők felé vitás esetben, amikor mindkét fél igényt tart a felügyeleti jogra, és mindketten alkalmasak is. Tegyük hozzá, ez azonban eleve ritkább: a többség alapnak veszi, hogy nem is igényli a felügyeleti jogot, hanem azt a nőnél hagyja.És nézd meg a fejlett, tudatos országokat, a svédeket pl, ahol a patriarchlis hagyományok a legkevésbé élnek.: kemény munkával elérték, hogy a férfinak is ugyanolyan feltételű szülői szabadságban (nálunk: szülési szabadság) részesüljenek, mint a nők, és később is ugyanolyan jogaik legyenek. Ott váláskor az osztott felügyeleti jog a természetes, senki nem fizet senkinek tartásdíjat, és ha nagy a távolság, a szülők az egymáshoz való közlekedést is közösen kénytelenek kifizetni, szóval nincs olyan, hogy a világ végére költözöm, hogy az exszel kibasszak. Érdemes megnézni, hogy a patriarchátus ledöntése hogyan ad komoly lehetőségeket és jogokat az apa kezébe. Ezt kell megérteni: a patriarchátus ledöntése ugyanúgy jó a férfinak, mint a nőnek.

            • Csak szólok, szerintem sok fogalmat keversz. A felügyeleti jog legjobb tudomásom szerint KÖZÖS, mindkét szülőnél ott van – kivéve, ha az egyiktől, neadjisten mindkettőtől elveszik, alkalmatlanság miatt. Az elhelyezéssel kevered, azt kapja meg legtöbbször a nő a bírósági gyakorlat szerint, valóban abból a hülyeségből (már bocs) kiindulva, hogy a gyereknek az anyánál a helye mindig és mindenképp. Ezért van olyan eset, hogy akkor is az anya kapja meg, ha gyámhatóság, pszichológus, minden szakértő jelzi, hogy az anya bántalmazó, az apa meg nem, a gyerek érdeke az lenne, hogy az apához kerüljön.

              • Felügyeleti jog ill. elhelyezés, jó kérdések. Itt azt olvasom:

                “Korábbi elnevezés szerint a gyermek elhelyezéséről – új terminológiával a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról – egy kapcsolat, vagy egy házasság megszakadását követően elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni ennek ügyében, akkor bármelyikük kereseti kérelme alapján a bíróság jár el az ügyben és ítélettel dönt a szülői felügyeleti jog további gyakorlásáról. Fontos tudni, hogy a per során még bármikor megegyezésre juthatnak a felek, így egyezséget is köthetnek.”
                http://www.drgaaledina.hu/szakteruletek/gyermekelhelyezes

                Én ebből arra következtettem, hogy a felügyeleti jog egyenlő azzal, hogy kinél van elhelyezve a gyermek, de akkor ezek szerint külön van felügyeleti jog, amelyet csak alkalmatlanság esetén veszít el egyik vagy mindkét szülő, és ez független attól, hogy kinél kerül elhelyezésre a poronty?

                • Friss tapasztalat szerint már felesben vannak a gyerekek anyánál és apánál. Persze ha az apa is ugyanannyira ragaszkodik a gyerekeihez, mint az anya. Nagyon durva, ismerősnél van így, fel vannak osztva a napok és gyerekszoba itt is meg ott is. Aztán ezenkívül ami belefér, úgy egyeznek meg a szülők, ahogy akarnak. Pl. tesókat is elfelezhetnek, mint a két Lottiban. Akkor sincs gyerektartás a másik szülő felé.

                  Régebben volt, hogy anyánál a gyerek, de akkor apa lemondott a felügyeletről és perkált+kapott kétheti láthatást.

                  • Igen, az osztott elhelyezési jogról itt már beszéltünk sokat. Az utóbbi években vált ismerőseim esetében egy-két kivétellel felesben van a gyerek, egy hét itt, egy hét ott. Tartásdíjat senki sem fizet senkinek, a költségeken közösen osztoznak, ahogy az állami támogatásokat is felesben kapják a gyerek után.

                • Pontosan, független, a felügyeleti jog pl. az, hogy külföldi utazáshoz kell-e engedély mindkét szülőtől, beleszólhat-e iskolaváltásba, továbbtanulásba.

            • A gyerekvállalás körüli jogok nem “szélesebbek” a nők esetében, hanem a nőknek vannak olyan jogaik, amik a férfiaknak nincsenek. Ez azért nagy különbség. A nő többletjogaival viszont nem jár többletkötelezettség, emiatt aránytalan a helyzet. A férfinak kevesebb jog és ugyanannyi kötelezettség jut, akár abban az esetben is, ha egyáltalán nem akarta a gyereket, csak becsapták. A nő mindig a saját döntésének a felelősségét viseli, a férfi viszont sokszor nem a saját, hanem a nő döntésének a felelősségét viseli, egész életén keresztül. A nő teste, de a férfi élete (is).

              Az abortusz összetett kérdés, de semmiképpen sem a “Jóisten természet, univerzum” által nyújtott jog. Az abortusz egy minősített cselekmény, amit a társadalom ítél szükségesnek, megengedettnek vagy elvetendőnek. Nem természetjog, hanem társadalmi jog, és mint ilyen, teljesen megegyezés szerinti (nem dobálunk le csecsemőket a Tajgetoszról manapság, viszont Spártában ez az újszülötteket megítélők joga volt, hogy megtegyék, mert a társadalom így döntött. Ma másként döntünk.).

              Svédországban váláskor az osztott felügyeleti jog a természetes és senki nem fizet tartásdíjat. Támogatnám itthon is!
              Megszüntették tehát Svédországban az a “patriarchális” szokást, hogy váláskor automatikusan a nő kapja a gyereket, a férfi fizeti a tartásdíjat, és a nő “elköltözhet a világ végre, hogy kibasszon az exszével”. Azért ugye te is érzed, hogy ezt a szokást – ami nálunk még dívik – “patriarchálisnak” nevezni erősen furcsa…

              • “egyáltalán nem akarta a gyereket, csak becsapták”-na, akkor fuss neki a cikknek és tessék minden aktus után gumit megsemmisíteni az anyaggal együtt :) Igen, inkább a dupla védekezés. Mert ha a csaj nem akar gyereket, akkor még örülni is fog a guminak, akár szed tablettát, akár nem.

              • Azért nem furcsa patriarchálisnak nevezni az ilyen kibaszósdit, mert a patriarchátus termeli ki. Ez a rendszer, amiben élünk. Eleve: nem szabad válni, mert “javítsátok meg”, hova fogsz menni, miből tartod fenn a háztartást, gyerekek, közös az ezmegaz – ezért inkább megvárják, amíg elmérgesedik a dolog, és amikor már szembeszökően, rámutogathatóan szar, akkor lépnek. Kb, mint amikor a béka alatt forralják a vize – csak ez a két béka adott esetben kiugrik. És miután elváltak, olyanokkal fognak variálni, hogy az egyik elköltözik a brantba – nem is kibaszásiból, hanem, hogy ne nagyon akarjon ex arra menni, mert nem akarja látni. Vegyük hozzá, hogy ezek az emberek nem szakítottak, hanem összevesztek, nem “eddig bírta a kapcsolat”, hanem a másik személyétől, annak rossz oldalától van már herótjuk, elmérgesedett az egész.
                Egyébként is rohadt nehéz ezt leboltolni, hogy láthatás, pénz – anyámék is elváltak és pl Anya nem kért pénzt, segítséget viszont igen, mert faterrel ugyan nem tudtak együttélni, de apám is örült, hogy gyereke születik, tehát úgy nézett ki, hogy legalább velem lesz humora foglalkozni, így Anya ezt találta ki (ők nem utálták meg egymást – rövid ideig is voltak együtt, nem illettek össze, de ezt csak összeköltözés és házasodás után merték kijelenteni. Van ilyen, még cifrább is). Aztán máshogy alakult, Apa ezért-azért nem jött, mi meg megalakultunk Nagypapám lakásában egyszülős családnak.

      • Egészen pontosan milyen többletjogra gondolsz…?

      • Szerintem a pont ezzel akartak kompenzálni.

  9. Tetszik a problémafelvetés. De azt hiszem, hogy mivel az óvszerhasználat elmulasztásának vagy esetleges kiszakadásának valamilyen súlyosabb nemi betegség is következménye lehet, ezért azt tanácsolnám, hogy amíg nem érezzük 100%-ig biztonságban magunkat, addig fedezzük fel a kölcsönös örömszerzés egyéb módjait. A szex nem csak a közösülést jelenti. Ezt az élményt tényleg csak annak adjuk meg, akinél valóban érezzük, hogy szerelmes belénk, és akit mi is szerelemmel szeretünk, és akiben megbízunk. Végül egy (költői) kérdés. Ha egy férfi (nem ismert, nem túl gazdag) összejön egy nővel, és egyéjszakás kaland lesz az ismerkedésből, a kalandból pedig a fenti intelem ellenére :) gyerek, de a férfi nem adta meg korábban az adatait, vagy hamis infókat közölt magáról, akkor hogy vonják felelősségre? Aki pedig olyan gazdag férfi, hogy az ún. aranyásók célkeresztjébe kerül, és vagyona nagy része is az ő nevén van (ráadásul átlátható, legális forrásból, amire alapozva meg lehet állapítani vagyoni helyzetét az esetleges gyermektartáskor), az szerintem már gyanakvó ezen a téren. Ráadásul szerintem csak pár százaléknyi férfiról beszélhetünk, aki beleesik ebbe a körbe, és még nem foglalt, vagy ha foglalt is, félrekacsintgat. Persze negatív példák mindig lesznek. De hát tanulni a más kárából is lehet.

  10. Kihozom ide, mert már nem enged válaszolni rá a hozzászólás alatt, teleírtuk a sort:

    “olyan állításokat teszel, amit nem indokolsz, a te véleményedet tényként kezeled. ”

    Olyan állításokat tettem, amiknek bárki utána tud nézni pl. a franciaországi szabályozással vagy az amerikai gyerektartási jogygyakorlattal kapcsolatban.

    “A mai társadalomban (pl. óvszer) a reprodukciós érvekkel lecsapni minden más érvet, elég vicces. Szerinted tehát úgy van, más szerint meg nem, ezzel kb. el is értünk a vita végére. ”

    Sem a nők, sem a férfiak nem szeretik az óvszert. Egy kapcsolatban van más lehetőség a védekezésre, alkalmi szex esetében már nagyobb szerepe van. Amúgy meg ugye kilyukasztható, és ezt sem a férfiak csinálják gyakrabban. A reprodukció meg valóban az egyik legfontosabb jog, nem hiszem, hogy ezt ragozni kéne.

    “Az apasági teszt meg a más apától született gyerek felé a gyerektartás fizetése gáz, igazságtalanság. Nem matriarchátus: hülyeség.”

    Nem írtam, hogy ez matriarchátus. Nem tudom, honnan vetted. Viszont valóban gáz, de létező jogygyakorlat – a gyerek érdekére hivatkozva.

    “Nem mellesleg az is vicc, hogy ilyen törvényt a messze férfi többségű törvényhozó testületek elfogadtak. (Na látod, az, hogy a törvényeket erős férfitöbbség hozza, na az jelzi, hogy ki az úr a tisztelt házban.)”

    Vagyis akkor csak eljutottunk oda, hogy ez a fenenagy nőelnyomó renszer a nőknek kedvez a férfiakkal szemben? Akkor lehet, hogy nem is nőelnyomó?

    Az, hogy a feminizmus ekkora politikai hatalomra tett szert, nem véletlen (az országokat nem a véletlenek, hanem politikai erők irányítják). Az ellen a rendszer ellen, ami ilyen törvényeket hoz, fel kell szólalni, valóban. Csak a rendszernek nem “nőelnyomó patriarchátus” a neve, hanem “posztmodern feminizmus”.

    Ha ezt végiggondoljuk, máris egyértelmű, hogy mi a hiba abban a gondolatmenetben, hogy egy rendszerszinten nőelnyomó berendezkedés joghátrányba hozza a férfiakat. Az, higy ez nem egy rendszerszinten nőelnyomó berendezkedés. Ha annak látjuk a dolgokat, amik valójában, rögtön megszűnik minden önellentmondás.

    • Te is tudod (remélem), hogy a vélemény tényként való kezelése nem a példákra vonatkozott, hanem pl. arra, hogy a szaporodással kapcsolatos dolgok a legfontosabbak az életben MA.
      Gumi, nem szeretik: no és? Attól még van.
      A buta jogi szabályokat arra hoztad fel, hogy cáfold, hogy patriarchátus van, nem? Vagy csak arra, hogy a gyerek jogaira hivatkozva lehet hülyeséget csinálni? Ha igen, akkor félreértettem, valóban. Persze, máshol is leírtam már, minden hülyeséget nem lehet gyerekek jogaival alátámasztani.
      Nem jutottunk el oda. Az, hogy nem engedi az apasági tesztet, nem a nők javát szolgálja, miért szolgálná?
      A feminizmusnak politikai hatalma: hát, látom eljutottunk a férfihang vagy micsoda meg Hufnágel Pisti szintjére lassan. Mondjuk egy ideje már várom.
      Egyes joghátrányok nem cáfolják a teljes rendszer létezését, ezt már legalább harmadszor írom le, de ígérem, hogy most utoljára. Pláne nem cáfolják a francia jogi hülyeségek a magyar rendszer létét.

      • Ez egy igen komoly filozófia vita lenne, hogy a szaporodással kapcsolatos dolgok a legfontosabbak-e az életben. én mondjuk többször azt írtam, hogy a legfontosabbak egyike, de mindegy. Azt lehetne vitatni, hogy a legfontosabb-e, de hogy a legfontosabbak egyike, azt azért nehezen. Egy ilyen téren hátrányba hozott emberről azt mondani, hogy elnyomja azt, akivel szemben hátrányba hozták, elég merész.

        A példákat egészen pontosan a “rendszerszintű nőelnyomás”- ra hoztam, amely kifejezésnek sokaknál a “patriarchátus” a szinonímája. Pedig nem az.

        Az apasági teszt tiltása a következők miatt szolgálja a nők érdekét: ha te nőként teherbe esel egy vadidegentől, a gyerekedet felneveltetheted a férjeddel/élettársaddal, vagy szakíthatsz vele és beperelheted gyerektartásért, amit megnyersz. Ő időt, fáradságot és pénzt áldoz évtizedeken át egy olyan gyerek nevelésére, aki nem is az övé, akit te- ha csináltathatna apasági tesztet- az ő támogatása nélkül, egyedül, saját költségen nevelhetnél. Lássuk be, ez a nő érdekét szolgálja a férfivel szemben.

        A feminizmus politikai hatalma: ha megnézed az EU- törvénykezéseket, a nyugati parlameti pártok programjait, vagy hogy hány vezető politikus (Barack Obamával az élen) vallja magát feministának, akkor rájössz, hogy nincs ezen a kijelentésen mit csodálkozni. Itthoni példa: a feminista genderideológia mentén fogant, a férfiakat súlyosan diszrkrimináló Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról most tárgyal a parlament. (Ha érdekel, hogy mi a baj vele pontosan, és elég nyitott vagy a tiédtől eltérő vélemény megismerésére, itt megnézheted: (http://www.citizengo.org/hu/fm/41487-az-isztambuli-egyezmeny-alairasa-gender-ideologia-trojai-falovat-jelentheti-magyarorszag). Ezek tények, és nem azt mutatják, hogy a feminizmusnak nincsen politikai hatalma. Érdekes módon viszont nem tudok feminizmusellenes pártól, vagy a feminizmus ellen kiálló vezető politikusról. Mellette kiállóról annál inkább.

        “Egyes joghátrányok nem cáfolják a teljes rendszer létezését”
        Ahogy fentebb írtam, a nők és férfiak között ma Magyarországon kizárólag a nőknek vannak többletjogaik a férfiakkal szemben egy olyan rettentően fontos területen, mint a reprodukciós jogok. A nők élveznek külön védelmet az Alaptörvény szerint, nem a férfiak.

        Ezzel szemben a férfiaknak semmilyen téren nincsenek többletjogaik, tehát a rendszer a nőknek kedvez (100 forint- 120 forint, lásd fentebb). Erre a nőknek kedvező, vagy megengedőbben: nőknek IS kedvező rendszerre mondani, hogy nőelnyomó patriarchátus, na ez tűnik nekem logikátlannak, ennyi az egész. De mindegy, ha valaki mindenáron elnyomást akar látni, az fog úgyis.

        • Isztambuli egyezményről szóló állításod egyértelművé teszi, hogy ideje véget vetnünk a beszélgetésünknek. Biztos érdemes a férfihang átlagos olvasóival is vitázni, de én nem teszem. ;)

      • Tök mellékszál, de: ez a gumi nemszeretés is sokszor olyan, hogy a) nem próbálta b) egyszer próbálta és maga a szex nem volt az igazi c) olyan fajta gumit vett fel egyszer, ami nm tetszett neki. És bből aztán levezeti, hogy az egész egy nehézkes, illúzióromboló, vacak baromság, inkább egyem én a tablettát. Az a srác, akivel először voltam komolyabban, pont ezt adta elő, én meg voltam elég kis mutuj ahhoz, hogy teljesen elfogadjam az ő szereposztását (t. i. ő semmilyen módszerrel nem él, én szedem a bogyót. Ami bármilyen enyhe és női hormonos, nem egészséges. Állítólag ez az újabb fajta, a női hormonok miatt daganatos akármi ellen jó – de kedélybetegséget is okozhat, meg egy-két vidámabb dolog is szerepelt a mellékhatások között. És ez egy enyhe kis cucc volt, direkt úgy írták fel, hogy tizenévesen se fog három fejem nőni tőle).

        • A gumit én se szeretem, még nem találkoztam olyannal, amivel ugyanolyan lett volna a szex, mint nélküle. Ettől függetlenül használom. Kivéve, ha a partnerem sem szereti – jelenleg erre a megoldás sajnos nála van. Viszont ezt, hogy nem szereti a gumit, valami antifeminista érvként használni, hát, na. Miért is veszélyeztetné az egészségét a nő? Nem tetszik a gumi? Nosza, tegyél azért, hogy legyen végre férfi fogamzásgátló, noszogasd a gyógyszeripart, vannak már eredmények, igazából azért nem erőlködnek, mert a jelenlegi piackutatás azt mutatja, hogy a pasik nagy része inkább hárítja a nőkre az egész gondot, nincs kellő kereslet. Tessék, bizonyítsd be, hogy van, lesz itt kutatás, bekapod a bogyót, és akkor aztán próbálkozhat a nő a spermatolvajlással. Ez a megoldás egyébként a reprodukciós jogokra is. Miért nem ezzel foglalkozik, aki a férfiak jogait panaszolja?

          • Én azt gondolom, hogy a férfiak számára kifejlesztett/endő hormonális védekezési módszerek remek megoldást jelentenek/tenének a problémára. Gondolkozzunk csak logikusan, józanul: nem csak az aranyásókat és kétségbeesett spermatolvajokat lehetne így távol tartani, de a véletlen balesetek is jobb sikeraránnyal lennének elkerülhetők. Azt gondolom, hogy ha ún. férfijogi aktivizmusról beszélünk, valóban fontos volna ezért a célért küzdeni. Ez persze azzal is jár, hogy tudatosítani kell a férfiban, hogy a fogamzásgátlás az ő felelőssége is, és közösen nyomást gyakorolni a gyógyszeriparra.

            • “ha ún. férfijogi aktivizmusról beszélünk, valóban fontos volna ezért a célért küzdeni”
              Pontosan. És ilyen kérdéseknél mutatkozik meg, hogy VALÓBAN férfijogi aktivizmusról van-e szó, vagy nyavalygásról meg a nők cseszegetéséről mindenért, azért is, ami nem az ő dolguk (ld. hajléktalanság).

              • No igen, egy konstruktív mozgalom nem valami ellen, hanem valamiért küzd. Mellesleg a hajléktalankérdés az országos és önkormányzati politika felelőssége, előbbiben 10 százalék a nők aránya, utóbbiban valamivel több, de 20 alatt marad. Akkor most…?

            • Mellékszál, de azért elgondolkodtam azon, mennyire bíznék egy férfiban, (ti. hogy használja a fogamzásgátlót) – ha a ‘következmény’ rám hárul? Gyerektartás, hát izé. A gyerek 18 éves koráig, legfeljebb egyetem elvégzéséig (?) vonják a fizetésem 15-25%-át ,nem teljesen ugyanaz ,mint azt a gyereket ténylegesen felnevelni.
              Amúgy meg, tudomásul kéne venni, hogy a szex kockázatos dolog, elméletileg minden kufircból lehet baba; a kockázat ráadásul aszimmetrikus : a nőknek több a kockázatuk. Valahol jogos elvárás, ha ezt ‘kockázati felárral’ – többletjoggal – ellensúlyozzák… bár igazából nem nagyon lehet többletjogról beszélni, mert a tartásdíj a gyereknek jár.

    • Az érvelésed alapköve az, hogy patriarchátus nem létezik, csak a gonosz feministák találták ki, mint bűnbakot. A patriachátus a te olvasatodban valószínűleg egy direkt a nők kizsákmányolása céljából létrejött, szervezett univerzális férfiszövetség, ha jól sejtem. Nos, abban igazad van, hogy ilyen valóban nem létezik.

      Mi a patriarchátus valójában? Olyan társadalmi és családi berendezkedés, melyben a férfi tekintély az uralkodó és meghatározó. Mindez kiterjed a politikai és gazdasági hatalomra, a morális hatalomra (pl. egyházvezetés, aminek főként a teokráciában van súlya): ezekről mind a férfiak döntenek. Az, hogy ilyen történelmű kultúrában élünk, nem vélemény, hanem ténykérdés. A nő évszázadokon keresztül nem szavazhatott, nem volt választható, egyházi vezetői szerepet nem tölthetett be, nem örökölhetett, nem lehetett saját néven lévő tulajdona, a legtöbb kultúrában még egyenes ági, elsőszülött uralkodói leszármazottként sem formálhatott jogot a trónra. II. Erzsébet királynő releváns fivérek híján lehetett csak uralkodó (de történelmileg már ez is előrelépés), és a fejlett és civilizált Angliában 2016-ban született döntés arról, hogy a trónörökös elsőszülöttje maga is automatikusan trónörökös, nemtől függetlenül. (Egy alkotmányos monarchiában persze az uralkodó szerepe főként diplomáciai, tényleges hatalom nélkül, de más volt a helyzet a nagy abszolút monarchiákban, amelyek Európa és a világ térképét formálták.)

      Tehát ez a patriarchátus. Abban szintén igazad van, hogy ennek törvényei papírforma szerint a mi társadalmunkban már valóban nem élnek: a nő is szavazhat és választható, járhat egyetemre, lehet orvos és tudós, nem kötelező “férjhez adni”, örökölhet, lehet saját vagyona saját néven, vállalhat bármilyen munkát stb., stb. Ez tény. Két dologról feledkezel meg azonban: az egyik az, hogy mindez a 20. század első felének szüfrazsett-mozgalmainak köszönhető örvendetes változás, másrészt a század második felének ideológiái is hozzátettek ehhez: a szexuális forradalom a fogamzásgátló tabletta feltalálásával, illetve forszírozott kommunista egyenlőségeszme, ami nyilván elbaszott volt, de mégis vörös diplomát adott a vidéki, csóró elvtársnő kezébe is. Vagyis harc árán jutottak el ezek az alapvető jogok a nőkhöz. A másik dolog, amiről megfeledkezel, pedig az, hogy hiába a papíron megadott jog, ha az két generáció alatt nem feltétlenül változik gyakorlattá az életben. Az orvos is hiába mondja, hogy ön meggyógyult, attól még a vírus attól nem tűnik el parancsszóra a szervezetből.

      Az, hogy két generáció alatt a korlátozások papírformaszerű eltörlésével mennyire nem tűnt el minden korlát, jól bizonyítja, hogy hiába választható a nő, még mindig 10 százalék alatt van a női politikusok száma, és hiába lehet önálló tulajdona és vagyona a mai nőnek, még mindig kevesen vannak a leggazdagabb magyarok listáján a maguk jogán. Hiába tanulhat a nő, még mindig kevesebb a női tudós és cégvezető (holott a képességet mérő teszteken ne teljesít jobban vagy rosszabbul egyik vagy másik nem). Mindez miért? A női és a férfi agy morfológiájában nincs olyan különbség, ami a társadalmi különbségeket igazolná: arról van szó, hogy a szocializációnk még nem érett meg egy sor változásra. A kislány úgy nő fel, hogy önérdekérvényesítése “hiszti”, 12 év alatt egyetlen női politikai vezetőt és tudóst nem lát a tanulmányai során, viszont folyton hallja hogy szépnek és csinosnak kell lennie, és mielőbb szülnie kell, hogy küldetését – princípiumát – teljesítse… lehetőleg fiút, akit aztán ő nevel fel nagy százalékban, míg apu politizál, tudóskodik és céget vezet, és a házimunka 90 százaléka is a nőre hárul. Tetszik ezt érteni? Ezek tények, nézd meg a statisztikákat, tudományos elemzéseket, és nézz körül a saját környezetedben.

      Ennek a berögződésnek az eredménye az, hogy a közvélekedés szerint a kisgyerek az anya dolga, és emiatt szív az az egyébként lelkiismeretes, jó apa is, aki igényt tartana arra, hogy a gyermeket nála helyezzék el. A bíróság nálunk még mindig rutinból az anyának ítél sok esetben, épp a fentiekben leírtak miatt. Egy csóró párnak többnyire olyan közös ingatlana van, amiből válás esetén nem tud kettőt csinálni, és igen, mivel a gyerek a leírtak miatt többnyire az anyához kerül, ilyenkor előfordul, hogy a férfi marad hajlék nélkül. De ez természetesen nem törvényszerű, és nem is az asszony hibája, pláne, ha bántalmazó, alkoholista férjről van szó, aki zaklatja a családot, tehát az együttműködés lehetetlen. Sok hajléktalan maga sem tagadja, hogy erről volt szó.

      Igen, amikor egy nem bántalmazó, nem alkoholista férfi egy válás után az utcára kerül, az valóban szomorú és igazságtalan dolog (ahogyan az is, amikor bántalmazó férj elől menekülő nő lesz hajléktalan). Erről azonban nem a volt neje tehet, nem is a gyermeket védő jogi intézkedések, hiszen ne felejtsük, a gyermek semmiről nem tehet, amit a szülei tettek. Ez egy nagyon súlyos szociális probléma, amelyre a társadalomnak fokozottan oda kellene figyelnie, embereket segítő intézkedésekkel. Ez a problémát nem a feminizmus vagy épp antifeminizmus hivatott megoldani, ez egy univerzális szociális probléma. Stadionok és olimpia helyett lehet a hajléktalanság elleni harcra is költeni, és nem csak lehet, kellene is, ebben szintén egyetértünk.

      • Azt én egyébként soha nem értettem, hogy miért pont a feminizmusnak kéne a hajléktalanság problémájára megoldást találnia. A rák vagy az AIDS ellenszerét talán ne fedezze fel? Persze, komoly gond a hajléktalanság, érint férfit és nőt egyaránt, de… ez egy – ahogy írtad – univerzális szociális probléma, amire kormányzati megoldást kell találni. És nem olyat, hogy betiltjuk és büntetjük a hajléktalanságot, hogy ne zavarjanak minket az aluljárókban.

  11. A kép nagyon tetszik, meg vicces is, és mivel fiaim vannak, hasznos is a cikk :) Meg még azt is elmondom nekik ezek mellé, hogyha lehet, ne dugjon idegennel. Ha mégis, mert ugye a spermatolvajok is arra utaznak, hogy a férfiak nem bírják megállni a dugást (pedig aztán az hajléktalansághoz vezet, ld. fent), akkor minél hamarabb semmisítse meg a cuccot :)

  12. Szüfrazsettek? OMFG. A balos sajtó és a feministák mindig elhallgatták, hogy annak idején 1900-as évek elején sok szegény férfi számára sem volt lehetséges a választás, mivel a választójog cenzushoz, tehát vagyonhoz volt kötve. Meg sorkatonasághoz. Meg adófizetéshez. Már eleve az első hullámos feminizmus is hazugságon alapult: a nők nem azért nem kaptak szavazati jogot, mert el voltak nyomva, hanem mert nem áldozták a vérüket azért az országért, amelynek szavazójogát igényelték. Persze már akkor is sikeresen kisírták maguknak, hogy hadkötelezettség és adózás nélkül is megkapják.

    De én egyenlőségpárti vagyok, én már a férfiaknak sem adtam volna meg az egyenlő választójogot: pusztán azért mert él, és nagykorú, mért járna beleszólási jog bárkinek az ország döntéseibe? Tisza Istvánnak volt igaza.

  13. Egyébként meg a szüfrazsettek és az emancipáció elsődleges ellenzői mindigis nők voltak. Példának okáért Viktória királynő a brit trónról, aki hosszas levélben fejtegette a női választójog potenciális hátrányait (és mit ad Isten, a legtöbbel tökéletesen igaza lett). Eközben a férfiak többsége (köszönhetően lovagias természetének és evolúciós kódolásának) tapssal üdvözölte a nők “előretörését”, és pontosan ennek köszönhetik a szüfrazsettek, hogy terrorcselekményeik miatt nem nyaktilót kaptak jutalmul, hanem macskaszusszanásnyi idő alatt teljesen megreformálhatták a társadalmat kényükre-kedvükre. Ha ellenálló férfiak tömegeivel találkoztak volna, nem lett volna semmiféle feminista áttörés. Vagy a modern feministák úgy képzelik, hogy az akkori nők erővel nyomták le a kapálózó férfiak torkán az egészet? Bájos, de történelmileg nem túl korrekt hiedelem.

    http://www.historylearningsite.co.uk/the-role-of-british-women-in-the-twentieth-century/emily-wilding-davison/

  14. Abszolút Igazság // március 31, 2017 - 15:24 // Válasz

    Az a helyzet, hogy ebben a fene nagy patriarchátusban a reprodukciós jogok aránytalanul a nők kezében csoportosulnak.

    Az ideális eset az, ha közös megegyezéssel, felelősen vállal (vagy nem vállal) gyereket egy pár. De mi van akkor, ha nem egyeznek a vélemények?
    1. A nő akar gyereket, a férfi nem:
    – ‘Becsúszik’ a terhesség (nahát, pedig hidd el, szedtem a tablettát, drágám!)
    – Durvább esetekben kibányássza akár az óvszerből is, vagy mint Becker nője ugye
    – Teherbe esik mástól, titokban
    2. A férfi akar gyereket, a nő nem:
    – Tablettát szed
    – Ha mégis megfogan, elveteti
    – Ha mégis megszületik, örökbe adja

    Pedig ugye egy gyerek felnevelése két ember dolga, 18-20 év munkája, az apa és az anya részéről – mégis, a férfiaknak aránytalanul kevesebb joguk van beleszólni ezekbe a döntésekbe.

    És még egy mellékszál: egy nő ugye mindig 100%-osan biztos lehet abban, hogy a saját gyerekét szülte meg. Egy férfi csak reménykedhet abban, hogy a saját gyerekét neveli. Milyen egyszerű megoldás lenne egy születéskori kötelező apasági teszt! Már csak az egyenjogúság nevében is, nem?

    • Papírforma szerint persze, hogy az anya és az apa jogai azonosak kellenének, hogy legyenek egy ideális világban, de a valóság ennél jóval árnyaltabb:
      – a nő vállalja a terhességet, szülést, aminek életre szóló fizikai következményei vannak, lehetnek – egyszerű biológia
      – a statisztika azt mutatja, hogy lényegesen több az egyedülálló anya, mint apa
      – meg azt is, hogy a párban élők között is anya foglalkozik többet a gyerekkel, gondozza, táplálja, neveli azt.
      Ez az, ami az utópisztikus világot árnyalja, de tény, hogy ideális volna az azonos jogkör. Az első ponton nem tudunk változtatni, az utóbbi kettőn már igen – hajrá!

      Ami az apasági tesztet illeti: azért az esetek többségében nem merül fel kétely, de amikor igen, fontos volna, hogy a teszt könnyen, bárki számára elérhető módon ott legyen, mint tisztázó opció.

      • Abszolút Igazság // március 31, 2017 - 19:12 // Válasz

        Ha már árnyalt valóságot tekintünk, bontsuk ki az igazság minden kis részletét.

        A szülés-szoptatás, esetleg még a csecsemőgondozás az a része a gyereknevelésnek, ami egyértelműen női feladat – de közben az apa meg kettő helyett is melózik és túlórázik, tehát ő is kiveszi a maga részét a gyerekvállalás feltételeinek megteremtéséből. Aztán van még 18 év, amikor a két szülő együtt neveli és tartja el a gyerekeket. Akkor is, ha úgy osztják meg a munkákat, hogy a nő foglalkozik többet a gyerekkel és a férfi igyekszik több pénzt hazahozni a családjának.

        Nem szeretem a patikamérlegen kiporciózott egyenlősdit. Az egyensúly úgy is fennállhat, ha mindenki másként tesz hozzá a közöshöz, ez természetes is, hiszen nem vagyunk egyformák.

        Szóval, szerintem a kötelezettségek így is közel egyenlőek, míg a jogok igencsak féloldalasak, és nem a férfiak javára (pedig állítólag itt patriarchális elnyomás van :-).

        Mondok egy-két javaslatot, ami fair lenne és nem is kerülne semmibe bevezetni, csak akarni kellene:
        – Egy férfi csak akkor legyen kötelezhető gyerektartásra, ha hivatalosan vállalja a gyereket. Ha nem vállalja, akkor a nő saját döntése, hogy elveteti vagy megszüli és maga neveli. Az apa nem kötelezhető fizetésre, de természetesen nincsenek jogai sem.
        – Általános és kötelező apasági teszt minden újszülöttnél (na jó, adjunk egy év türelmi időt a bevezetéséig ;-), akkor feltehetően jóval kevesebb lenne a kakukkfióka is, és mindenki nyugodt lélekkel nevelhetné a saját gyerekét.

        • Feminista törekvések:
          – szülési szabadság helyett szülői szabadság, hogy az apa is otthon lehessen a kezdetektől, sőt, gyesre is tudjon menni, míg az anya pénzt keres
          – részmunkaidős és távmunka jellegű foglalkoztatás a kisgyerekes anyák számára, hogy ne essenek ki évekre a munkából, ne váljanak eltartottakká akkor sem, ha ők gondozzák a gyermeket, nem ketten teszik vagy az apa az elsődleges gondozó
          – nagyobb támogatás a családoknak, adókedvezményekkel stb., ami jót tesz a stabilitásnak
          – a férfiak és a nők közötti bérrés megszüntetése, hogy ne egyedül a férfira maradjon a család eltartása hosszabb kiesés esetén se
          – társadalmi párbeszéd a láthatatlan munkáról, aminek oroszlánrészét nők végzik
          – párbeszéd az óvszerhasználatról és a férfi fogamzásgátló módszerek fejlesztése, hogy a nem kívánt gyermekek elkerülhetők legyenek (érdekes módon – és ez számomra is fura – még mindig nem elég férfi tart erre igényt, vagyis a jelek szerint ők nem aggódnak annyira a spermatolvajok és aranyásók miatt, mint te, pedig a változáshoz tömegigényre volna szükség).
          Ezek megoldják az általad felvázolt problémákat.

          Ami ezen felül a kakukkfiókákat illeti: az apasági teszt most is egy olyan alternatíva, amit bárki kérhet, ha nem biztos apaságban. Amint bebizonyosodik, hogy nem az övé a gyermek, nincsenek kötelezettségei vele szemben (ismétlem: vele, nem az anyával szemben). Egyéb esetekben – amikor bizonyítható módon övé a gyermek – azt a kőkemény 25 ezer forintot bizony be kell fizetnie gyerektartási díj címszó alatt, de hidd el, ebből aztán nem fog a gyerek anyja all-inclusive Kanári-szigeteki luxusszállókban héderezni, legfeljebb egy fapados prágai jegyre futja, szállás és ellátás nélkül, amire nem megy el, mert nincs annyi ideje egyedülálló anyaként, barátom. Ennyi pénzből egy gyereket eltartani nemigen lehet, de aki még ezt is sajnálja a bizonyíthatóan saját gyerekétől, és ezért inkább feketén dolgozik és papíron munkanélküli, azt én nem annyira férfinak nevezem, mint inkább puhapöcsnek, aki meg sem érdemli, hogy apának szólítsák. Az ilyen inkább köttesse el magát, mielőtt nyakra-főre kefél. Ami meg a magasabb társadalmi osztályokat illeti, ahol nem 25 ezer forint a tét: érdekes, ez a réteg meg kedveli az aranyásókat egészen addig, amíg ő használja őket, nem pedig fordítva. Hogy is mondják? Karma is a bitch, what comes around, goes around

        • Az az abszolút igazság, a fentieket kiegészítve, hogy
          1. amikor egy nő gyereket akar és a férfi nem, és így esik teherbe, akkor annak meg is van az ára: a fickó jó eséllyel szarni fog az apaságra, és úgy él, mint egy szingli, plusz sanszos, hogy félre is kefél – vagyis ilyen esetben kb. egyedülállóként vállalta szegény nő a gyereket
          2. ha van is olyan, amikor bepaliznak egy pasast, az miért volna durvább, mint amikor egy nőt ejt teherbe partnere akarata ellenére a “majd én vigyázok, szívem” dumával (vagy még durvább módszerekkel: placebóra cserélt tabletta, nemi erőszak, randidrog italba keverése), mert így akarja magához láncolni, ill. kiszolgáltatott helyzetbe hozni, hogy ne hagyja őt el könnyen.
          Sajnos, nem ritka eset.

1 visszakövetés / visszajelzés

  1. Őrület és semmi szex: 5 dolog, amit az internet tanított a teherbeesésről – Eszter's Offtopic

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: