Aktuális

A lúgos orvost körmeszakadtáig védi új párja… de vajon mi van emögött?

Aki a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián ügyét ismeri, aligha tud könnyen napirendre térni fölötte. Másodfokon kilenc év börtönre ítélte a bíróság a bestiális csonkítást elkövető férfit, az orvosi hivatástól pedig örökre eltiltotta. Most mégsem az ügyről írok, hanem az egyik legfontosabb mellékszálról: Bene új barátnője, G. Noémi kiállása a férfi mellett mindenkit sokkol, miközben kicsit sem meglepő jelenségről van szó…

kép: pixabay.com

A lúgos csonkítás 2013 márciusában történt, előtte néhány héttel kezdett új, Renner Erikára megszólalásig hasonlító partnerével járni az orvos. Négy év telt el azóta, és Noémi minden egyes közös vacsorát, nyaralást, évfordulót dokumentált a közösségi portálon… de szinte vérfagyasztó módon úgy, hogy az összes romantikus fotón egyedül látható, mintha partnere láthatatlan volna. Mikor ismerősei faggatják, hogy mégis „ki a szerencsés férfi”, Noémi kitérő választ ad: nem az a típus, aki szereti „mutogatni magát”.

Azt, hogy a „mélyen vallásos, keresztény, ötgyermekes családapa” hírében álló Bene mennyire nem volt a nő ismerősi körének része, jól mutatja, hogy amikor Noémi – a másodfokú ítéletet követően – végső elkeseredésében kiterítette kártyáit és védeni kezdte partnerét, többen jelezték, hogy fogalmuk sincs, miről beszél, de remélik, mielőbb megoldódik a „piszkos kis helyi ügy”, amiből mindenfelé akad bőven. Értsd: a barátai sem tudták, miben él ez a nő.

Milyen lehet négy éve olyan terrorban élni, amiről a környezet gyakorlatilag semmit sem tud, miközben nyilván ők is hallottak az évszázad egyik legbrutálisabb bűncselekményéről, hacsak nem egy odúban éltek évtizedekig? Milyen lehet hallani a munkahelyen, a sarki közértben, a fodrásznál a lúgos orvos kegyetlenségéről, miközben… én ezzel az emberrel élek? Milyen lehet megérinteni, megsimogatni, átölelni azt az embert, aki…. képes volt orvos létére egy életre megnyomorítani a nőt, akit valaha szeretett?

„Biztosan retteg. Átlátja, milyen emberrel van dolga, és fél, hogy ő lesz a következő: egy ilyennel nem lehet szakítani. Vagy átmosták az agyát, és már ki tudja, mióta nincs egyetlen önálló gondolata sem” – olvasom, hallom több helyen, ha Noémiről van szó, aki elkötelezetten próbálja bizonyítani Bene ártatlanságát minden létező fórumon. Ilyenkor mindig eltűnődöm: mennyire nem ismerik az emberi lelket azok, akik ilyesmit mondanak! Hiszen világosan látszik, hogy ez a nő nem fél, hanem hisz: tényleg szent meggyőződéssel éli, hogy az imádott férfi ártatlan, az igazságszolgáltatás áldozata ebben az ügyben.

Hisz, mert hinni akar. Hiszen lássuk be, egy 1 százalékos esély talán valóban van arra, hogy nem Bene öntötte le lúggal Erika hasát és hüvelyét. Talán valóban volt más is, akinek egy szakítás után hasonló indítéka lehetett. Talán nem Bene az egyetlen, aki szakszerűen képes elkábítani egy nőt, hogy aztán kárt tegyen benne, nem ő juthat egyedül maró folyadékhoz, talán nem ő az egyetlen maratonista, aki futólépésben közlekedik… talán, talán. Egy egyszázaléknyi esély talán van. Biztos csak besurrant egy tolvaj, ellopott két használt mobilt és egy ócska laptopot, és csak úgy elkábította és megcsonkította Erikát, ha már arra járt. Vagy egy aberrált szexuális ragadozó tört be, és nem is lúggal, hanem forró kamilla teával öntötte le a nő nemi szervét, hogy elfedje a szexuális erőszak nyomait. Lehet, lehet… hogyne lehetne, a Boing 747-es is létrejöhetett úgy, hogy szerves anyag szállt alá az égből, és hirtelen repülőgéppé álltak össze a levegőben az alkatrészek.

Ha persze ismerjük a teljes ügyet, és tisztában vagyunk a részletekkel, azt is tudjuk, hogy – a repülőgéppel nem tudom, mi a helyzet, de Bene más kérdés – ennek az esélye talán még az 1 százalékot sem éri el. De mégis miért marad egy értelmes, talpraesett, tehetséges nő – mert Noémi kétségkívül annak tűnik – egy olyan férfi mellett, akivel kapcsolatban akár a gyanú árnyéka is felmerül egy ilyen bűntény esetében, nemhogy bizonyítékok egész sora és két bírósági ítélet is alátámasztja bűnösségét? Napok óta folyamatosan ezen gondolkozom. Azt hiszem, ez van annyira komoly kérdés, mint az, hogy mégis hogyan, hogyan, hogy az ördögben is lehet valaki képes ilyen szörnyűségre….

Az elkövető karaktere – és itt már nem csak Noémiékről van szó – éppúgy fontos az ilyen esetekben, mint partnere háttere, személyisége. Gondoljunk csak Damu Roland ügyére: hiába ítélték el nemi erőszak miatt, új párja, Edina végig hitt ártatlanságában: mindenét feladta, hogy könyvet írjon az ügy hátteréről, és évekig várta, hogy Damu szabaduljon, hogy aztán egymáséi lehessenek. Aztán kiderült, hogy Damu még mindig indulatkezelési problémákkal küzd, Edina pedig súlyos alkoholbeteg, és hiába tűnik a felszínen magabiztosnak, tele van belső bizonytalansággal és szorongással: örült, hogy a topférfi felemelte őt magához, amíg a házasság tönkre nem ment. Millió hasonló eset van, kevésbé ismert nevekkel is.

Az, aki a súlyos bűncselekményt elkövette és érzelmek nélkül az arcán tagadja, különösen karizmatikus figura lehet, aki bármit el tud játszani, amit akar: ez a típus általában elbűvöli a nőket, különösen akkor, ha a partner önbizalomhiánnyal küzd, és igényli ezt a fajta magabiztos, erőteljes fellépést. Az erős álarc mögött persze négyszemközt bizonyára megjelenik a sérült, törékeny, kiszolgáltatott kisfiú is: ez pedig csak még szorosabbra fűzi a kötődés szálait. Ez a kettősség – az erős, talpraesett férfi és a sérült kisfiú – felébreszti a nőben az ösztönöket, és lassan egy olyan szerepbe kerül, amit máshol nem kap meg: egyszerre lesz törékeny nő, akit egy karizmatikus, magasabb ligában játszó férfi választott maga mellé, míg máskor ő az oltalmazó amazon, aki harcol a szeretett férfi igazáért, és aki mindent átlát, tud, ért és feltár. A férfiért, aki maga is áldozat, és végtelen ereje ellenére így kiszolgáltatottá válik… Ettől a kettős szereptől nagyon könnyű függővé válni.

Az tehát, hogy G. Noémi – a média által használt kifejezéssel élve – „mosdatja” Benét, talán döbbenetes, de cseppet sem meglepő. Amikor azonban a köztévé a jogerős ítélet előtt megszólaltatja a gyanúsítottat/elkövetőt, hogy áldozatként is lássuk, az valami egészen más: no, az már nem csak döbbenetes és meglepő, hanem pofaszakasztó is egyben…

Reklámok
Eszter névjegye (861 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

61 hozzászólás A lúgos orvost körmeszakadtáig védi új párja… de vajon mi van emögött? bejegyzéshez

  1. .”..ez a nő nem fél, hanem hisz: tényleg szent meggyőződéssel éli, hogy a férfi ártatlan.” Bocsi, de úgy látszik te sem nagyon ismered az emberi lelket, ha csak úgy vaktában ilyet állítasz… no offense. :)

    Simán elképzelhető, hogy fél, ahogy az is, kétsébeesetten ragaszkodik ahhoz a férfihoz, aki rávettete nemes pillantását, mert azt hiszi, hogy vele megfogta az Isten lábát és el nem engedné. Vagy még ezer, ezer oka lehet, nem biztos, hogy tényleg elhiszi azt, hogy Bene ártatlan. (Vagy az is lehet például, hogy az tetszik neki, hogy orvos (orvos!)és számára mégis elérhető. Vagy mittudomén. Nem ismerjük a nőt.

    Mondom ezt már csak azért, mert én voltam hasonló helyzetben, és szinte pontosan ugyanezt csináltam, mint Bene mostani barátnője. A Napnál is világosabb volt, hogy az a szarházi egy bántamazó kispöcsű rohadék, de én tízkörömmel fogtam a karját. Hiába mondta mindenki,hogy ennek rossz vége lesz, nyissam már ki a szemem, újra meg újra előadtam, hogy de igen, ő az igazi, TI NEM ISMERITEK (ugye?…), csak én ismerem, mert én beszélgetek vele, satöbbisatöbbi…

    Dehogy hittem én azt, hogy szent ember, vagy ártatlan. Meg a nagy lótúrót. A lelkem mélyén – és egyébként is- pontosan tudtam és láttam, hogy az életem semmivé foszlik mellette, de akkoris karoltam a nyakába, és megvédtem mindenkitől, folyamatosan mosdatva.

    Nem mondom, hogy tudom mit érez ez a nő, mert lehet, hogy nála más ütött be, de valószínű, hogy valami hasonlót érezhet, mint én anno. Valószínűleg.

    De az, hogy bajban van és rohadtul kétségbeejtő, amit csinál, abban egyetértünk.
    Abban is, hogy ahogy a TV-ben mutogatják a családos, keresztény, jóvágású és ártatlan Bene Krisztiánt, az valami egészen undorító.

    • Kicsit félreérted,amit mondok. A félelmet zártam ki, mert süt a reakcióiból, hogy ártatlannak tartja a fickót. A többiről – az önbizalomhiányról, hogy megfogta az isten lábát, elérhetővé vált számára egy főigazgató orvos – szó esik, hiszen nagyon brutkó önbizlomhiány és alárendelődés kell ahhoz, hogy az agya elhiggye, hogy Bene nem öntött lúgot. De valószínűleg tényleg elhiszi. Azt semmiképpen nem gondolja, hogy a pasas szent, de hogy nem lúgozott, azt láthatóan szentül hiszi. Mert hinni akarja: épp az önbizalomhiánya és alárendelődése miatt, igen.

      • Vagy csak jó színész, ahogy mindenki, aki eléggé önbizalomhiányos és kiéhezett valami kapcsolatszerűségre. Én a reakcióiból pont azt feltételezném, hogy – mint mondtam, személyes alapra hivatkozva, tehát ez is szubjektív -, hogy nagyon is tudja, hogy nem ártatlan, de ha bevallaná, az az egész kapcsolat végét jelentené. Az ugye meg a legrosszabb opció egy ilyen embernek, annál még az is jobb, ha naponta verik kékre, de legalább szuszog mellette valaki. Az már más kérdés, hogy az a valaki egy állat.

        Szerintem fél – attól, mert pontosan tudja, hogy simán ő is lehet áldozat. De ugyanakkor attól is, hogy elbukik ez a kapcsolata a fődokival. És így két tűz között vergődik, mint a malac, akit vágni visznek.

        Azért ennyire nem lehet pontosan megmondani, hogy mi játszódik benne, bármi lehet. De mint mondtam, én is rettenetesen aggódom érte. Simán lehet, hogy ő lesz a kövekező, de az is igaz, hogy Bene, mint gyakorló pszichopata kretén, okosabb annál, minthogy kétszer elkövesse ugyanazt a hibát. Na nem azért, mert megváltozott volna, hanem akkor már lemoshatatlan lenne a tény, hogy egy vadbarom.

        • Nyilván full pontosan semmit se tudhatunk, tény. Én is jártam hasonló cipőben: tudtam, hogy az illető szaralak, de örültem, hogy leereszkedik hozzám, és marhára pörögtem a sztorin. De más az, hogy “az a szarházi egy bántamazó kispöcsű rohadék”, ahogy írod, vagy az évszázad egyik legbrutálisabb bűncselekményének elkövetője. Az előbbit jobban meglátja az ember a ködben is, mint az utóbbit. Az utóbbit a tudat tovább rejtegeti előlünk.

  2. Ebből is látszik, hogy a szerelem betegség!

  3. Van közös ismerősöm Benével (talán nem is egy). A lány nem az az elolvadós, bedőlős fajta, volt, hogy egy srác esetében mi ketten éreztük meg a társaságból az “agresszorszagot”, ami azóta többé-kevésbé igazolódott.
    És ez a lány Noémi mellé állt. Őt meggyőzték a kételyek, amelyek Noémi oszt, és hisz Bene ártatlanságában, “áldozat”-ságában, a bizonyítás nem kétséget kizáró voltában.
    És ez az, ami folyamatosan elbizonytalanít – miközben nem tudok más magyarázatot elképzelni, hogy Bene volt. (És ez fontos.)

    Voltak már bíróságoknak nagy tévedései, és azért olyankor meg mégis a vádlott mellett kiálló családtagról és ügyvédről született meg a film… Aki az illetőt ismerte, és nem hitte el, majd jól bebizonyította, vállalva a megvetést, ellenszelet. Ez is egy, a barátnő számára szép szerep lehet.
    Ahogy a mártírok koronája is olyan szép bizsunak tűnik sokak számára. Rangot, identitást ad.

    “De mégis miért marad egy értelmes, talpraesett, tehetséges nő – mert Noémi kétségkívül annak tűnik – egy olyan férfi mellett, akivel kapcsolatban akár a gyanú árnyéka is felmerül egy ilyen bűntény esetében, nemhogy …”
    Ha valakit szeretsz – akárhogy -, akkor a gyanú esetén még nem hagyod faképnél, sőt, kötelességednek érzed, hogy megvédd, de legalábbis utánajárj. De akár egy idegent sem ítélsz egy gyanúra. Régen rossz lenne.
    Viszont aztán meg már érzelmileg hajlamos a voksa/pénze után futni. És egyre jobban “hisz”, és az utánajárás szemellenzőben teszi. És az is régen rossz.

    És igen, ha úgy vesszük, nálam betalált a kampány, főleg az ismerősöm részéről, kicsit elbizonytalanított. Mert mi van ha…? Én is látszatra ítélő tömeg része vagyok?
    És sajnos az számomra nem érv, hogy a bíróság mit ítélt, mert ez esetben azt is el kellene fogadnom, ha egy bíróság kényszerláthatást ítél meg bántalmazott és bántalmazója között, vagy bármi egyéb “jogos” galádságot.
    Basszus, már megint oda jutunk, hogy kénytelen leszek minél részletesebben tájékozódni, bármily fárasztó. És persze sosem lehetek abban biztos, hogy nem maszatolt infót kapok. Patt.

    Nem, nincs konklúzió, csak merengés, meg pár pillantás a túloldalról, onnan minek látszik – szép széles padon üldögélve az ördög ügyvédje mellett…

    • Mindig van valamennyi esélye annak, hogy a bíróság téved, ez tény, még ha ez csak 1 százaléknyi esély is. Az is tény, hogy gyanú esetén az ember nem lép le a párja mellől… de közben meg itt már jóval többről van szó, mint gyanúról, a bizonyítékok számomra egyértelműnek tűnnek. A tény, hogy Erika nem ismerte fel támadóját, csak megerősíti a gyanút: nem bemártani akarta, vagy bűnbakot találni a vele történtekre, hanem hozzá vezettek a szálak a nyomozás során. És hát tudjuk, hogy nem véletlenül.

      • Épp az ő (Erika) nem egyértelmű azonosítása szól pl. nálam is amellett, hogy biztos benne, de tényszerű próbál (kénytelen) maradni. És persze ugyanez zárja ki azt a (képtelen) vádat, hogy magának csinálta.

        • Egyébként az engem kicsit megdöbbent, hogy Noémi sok helyen heves érzelmi töltettel beszél Erikáról, a karakteréről, a Benével való kapcsolatáról. Hogy állítólag hisztizett, amiért Bene a gyerekeivel foglalkozik helyette, hogy türelmetlen és követelőző volt a kapcsolatban, satöbbi. Ha Bene valóban ártatlan, mi szükség van az áldozat folyamatos földbedöngölésére? Ez egy nagyon nagyfokú érzelmi érintettséget sugall, ami a tisztánlátást is befolyásolhatja.

          • Ha hisz (hinni vél) az ártatlanságában, akkor joggal haragszik arra, aki a vallomásával meghurcolja az ő drágáját. És nem mellesleg megmutatja, hogy egy hisztis, bosszúálló alak, tehát gyengíti a szavát.
            Meg úgy általában szeretjük szidni az előző nőt. :I

          • És azt Noémi honnan tudja, hogy milrt/mikor/hol hisztizett az előző barátnő? Talán tanúja volt ennek? Netán ettől a Bene nevű szörnyszülöttől származnak a rendkívül hiteles információi?

            • Ja, azt nem kell tudni, elég, ha hiszi… :I

              • Kicsit mintha Noémi cikizése irányába kezdene elmenni a dolog, ami talán nem a legszerencsésebb ötlet. Szerintem.

                • Miért, szerinted nem ciki, hogy olyan nagyon védi? Amúgy szerintem mást nem tud, csak védeni. Ugyanis ha azt gondolná, bűnös, akkor odaállhatna a tükör elé szembeköpni magát, hogy ilyen emberrel van.

                  • Mert nyilvánvaló, hogy egy mentálisan bajban levő emberről van szó. Persze hogy ciki, amit csinál! De mire jó beletörölni a lábunkat valakibe, aki bajban van? Segít bárkinek jobban felismerni, ha esetleg maga is ilyen helyzetbe kerül, ha belőle is repülő majmot próbálnak csinálni? A tárgyilagos leírás szerintem sokkal inkább. Ha esetleg ő olvasná ezt, vagy hasonló szövegeket, akkor könnyebben rájönne, mit csinál? Nyilván nem, sőt, támadva érezheti magát, tehát éppen ellenállna.

                • Nem gondolom, hogy cikizés. Inkább csak találgatás, magyarázatkeresés.

                  • Volt olyan válasz erre a kommentemre, ami igazolja, hogy a hozzászólások egy része vállaltan cikizés ;) Persze, nyilván nem mind.

            • Nyilván Bene bizalmasan elmesélte, hogy Erika a gonosz hisztérika. Így szokott ez lenni. :/

          • (nem) Mellesleg mi értelme Erikát szapulni? Változtat valamit a dolgokon? (főleg ha BK ártatlan) Esetleg azt sugalmazza (akaratlanul? vagy nem is annyira???), hogy Erika megérdemelte amit kapott? Ugyanis ha Erika annyira szörnyeteg volt, akkor BK miért zaklatta, követte, figyelte a szakítás után??? Örülnie kellett volna, hogy megszabadult a hisztErikától.

    • Kedves Kata! Én hasonlóképpen merengek és “nyomozok”. Azaz nem hagy nyugton az ügy, és amit lehet, elolvasok róla, mert a lelkiismeretem nem hagy nyugton. Nem tudom, hogy hozzád eljutott-e a híre, hogy van ez a blog, ami alaposan sorra veszi és kielemzi az ítélet alapját képező bizonyítékokat, tényeket : http://benekrisztian.blog.hu/archive Nekem hatott, ráadásul folyamatosan bővül.

  4. Cseresnyés Pálné // március 23, 2017 - 22:01 // Válasz

    Minden gyűlölködés nélkül mondom, hogy nem tartok igényt semmiféle ehhez hasonló levélre, sem üzenetre.Kérésem szíves figyelembevételére viszont igényt tartok. Tisztelettel egy olvasó,

  5. Szakmai tapasztalat: vannak emberek, akik képesek annyira hinni a saját, vagy szerettük igazában, hogy objektív, kézzelfogható tényeket tagadnak meg. Nem csak bűnügyekben, hanem egyszerű polgári jogvitákban is. A klasszikus, tankönyvi példa: “Igen, ez az én aláírásom itt, de nem tudom, hogy került a szerződésre.” De találkoztam én olyannal is, hogy valaki a saját kezűleg írt, aláírt feljegyzéseiről állította, hogy az nem úgy történt, ahogy le van írva, de nem tudja megmondani, hogy miért írta azokat…
    Mennyivel könnyebben elképzelhető hát, hogy egy szerelmes és/vagy alávetett partner hisz rajongás tárgyának ártatlanságában. Hiszen a szerelmes ember azért mégiscsak szebbnek-jobbnak látja párját, mint a kívülállók, vagy akár a többé-kevésbé objektív valóság. A szépítgetés indulhat onnan, hogy a bűnöző felesége a férjét vállalkozónk mondja és eljuthat idáig is.
    Szóval szerintem a nő őszintén hiszi, hogy a pasas ártatlan, benne van az is, hogy majd kitart mellette a börtönévek alatt is. Ráadásul könnyű igazolást szerezni: lám, Kaiser Edét is elítélték ártatlanul, jogerősen, pedig nem is ő volt a móri mészárosok egyike! Úgyszintén, felmentették Balla Irma fiát is…
    Valószínűleg a doki maga egyébként elbűvölő személyiség, erősen nárcisz-gyanús, a vele készült riport alapján afféle passzív-agresszív, manipulatív figura. Az ilyet meg ismerjük. Ha érzelmileg elköteleződünk egy ilyen mellett, bizony hosszú idő eltelhet, amíg felismerjük (szerencsés esetben), hogy valójában mekkora emberi-erkölcsi hulladék az illető.

    • A szakmai vonal az elején érdekes, és erős a pszichológiája: tuti, hogy sok esetben a hazugságvizsgáló is azért nem működik, mert a tettes maga is elhiszi, hogy ártatlan, vagy épp olyan szintű pszichopata, hogy higgadtan kezeli saját hazugságát, mert ő megteheti.

      A talán-tényleg-ártatlan faktoron rengeteget agyaltam. Mi volna, ha ez egy rész lenne a Colombóból? Colombo rögtön benére gyanakodna, megvizsgálna más szálakat is, de Benéhez térne vissza. Viszont milyen meglepő, szokatlan variációk vannak még, ha azt vesszük, hogy Bene ártatlan?
      Ha ártatlan, akkor:
      – az áldozat multiple personality disorderrel küzd, ami nem keverendő a skizofréniával, és van egy öncsonkításra hajlamos, erősen sérült személyisége, amit ő maga sem ismer, mert nincs átjárás a fő személyiségéhez, tehát nem emlékszik rá, hogy ő maga öntötte le magát lúggal
      – létezik egy pszichopata szexuális ragadozó, aki elkábított nőket erőszakol meg, majd lúggal tünteti el az erőszak nyomait, de sajnos túl ügyes, ezért sosem kapják el
      – van egy nő, aki titokban évek óta szerelmes Benébe, mondjuk egy ápolónő, aki ért a kábításhoz és tud lúgot szerezni, kiborult, amiért Bene Erikával volt, bosszút akart állni a nőn és Benén is, így Erikát elintézte egy életre, Benét meg kicsinálta azzal, hogy ráterelte a gyanút
      – Benének van egy másik személyisége, miről nem tud, ez a személyiség a Nap Népe szektához kapcsolódik, és ilyenkor azt hiszi, nőket avat be napistenőkké ezzel a különleges szakrális szertartással

      Szóval, ezek mind opciók, és hát biztos van még… szóval, bármi lehetséges, de egyszerűen nem valószínű.

      Igen, és látszik rajta, hogy grandiózus nárci, elbűvölő, lebilincselő, szellemes, okos, romantikus, széles gesztusokkal, szórakoztató és karizmatikus… mögötte meg ugye ott a végtelen jogosultságérzet és az empátia teljes hiánya. Tipikus nárci vonás, hogy Noéminek azt mondta, papíron is elvált a nejétől, és a bírósági tárgyaláson, élesben derült ki számára, hogy ez még nem történt meg. Nyilván nincs jelentősége a papírnak, de az őszinteség alap, pláne egy olyan helyzetben, ahol mások előtt is szembesülhet az ember a tényekkel, ami ciki. Egy nárcinak azonban ez nem számít.

      • Még az elejéhez, hogy a tudat, a szubjektív érzések mennyire torzítanak. Volt egy szomorú ügyem, egy idős házaspár elveszítette világszép, okos lányukat egy vonatbalesetben. A nyomozás első körében valóban vétettek hibákat, de később annyira körültekintő vizsgálatot folytattak le, amilyet ritkán láttam, egyértelmű volt a baleset.
        A szülők sajnos nem tudták elfogadni, feldolgozni, rögeszméjükké vált, hogy a lányukat meggyilkolták. Nyomoztak, tanúkat zaklattak, pereskedtek, felfogadtak oknyomozó újságírót, volt sztárrendőrt nyomozni – az égadta világon semmi nyoma annak, hogy bármiféle bűncselekmény történt volna, de a mai napig így hiszik szerencsétlenek.
        Különösen öngyilkos gyerekeknél (felnőtt gyerekeknél) fordul elő nem is olyan ritkán, hogy a szülők bűncselekményt állapítanak meg és nincs az az isten, aki meggyőzhetné őket az ellenkezőjéről. Hiába van ott saját kézzel írt búcsúlevél, száz tanú, hogy baj volt már rég, utolsó elbúcsúzó telefonhívás, boncolás, igazságügyi szakértő – az ő fiuk teljesen normális gyerek volt, sohasem tett volna ilyet.
        Általában minden ilyen esettel együtt jár több-kevesebb összeesküvés elmélet jellegű találgatás: aznap piros pólót vett fel a fiam, pedig mindig utálta a piros színt, ez nem lehet véletlen, de ezt sem vizsgálta senki…
        Szóval simán elhiszem, hogy ez “fordítva” is működik, ebben az esetben a nő teljesen őszintén, mélyen hiszi, hogy a pasas ártatlan és persze mások/ismeretlenek/tudjukkik törnek a vesztére.

        • Az öngyilkos gyereknél még egy ok a szülők esetében az öngyilkosság el nem fogadására, hogy ha elfogadják, valamennyire magukat is hibásnak kellene találniuk (ahogy azok a szülők, akik elfogadják, hogy öngyilkosság történt, okolják is magukat általában). Ezzel szembenézni nagyon nehéz, ez is hozzájárul ahhoz, hogy gyilkosságot tételezzenek fel. Egy balesetet abból a szempontból könnyebb feldolgozni, hogy legalább a szülő önmagát felmentheti (kivéve ha ő okozta a balesetet, meg még számos ok lehet, hogy önmagát vádolja, pl. “miért engedtem el …”, de általában azért mégis).

        • Szia! Itt azzal kezded: “A nyomozás első körében valóban vétettek hibákat, de később annyira körültekintő vizsgálatot folytattak le, amilyet ritkán láttam, egyértelmű volt a baleset.” Ebben az ügyben azonban minden bizonyíték necces: http://benekrisztian.blog.hu/2017/04/15/korabbi_cikkek Én legalábbis hiába keresem, egyelőre nem találom. :-(

          • “egyelőre nem találom”
            Nem lehet, hogy azért, mert a blog célja nem az igazság kiderítése, hanem Bene mentegetése? Egyébként miért is lenne publikus minden bizonyíték, miért kerülne ki a médiába? Ez egy bűnügy tárgyalása volt, nem tehetségkutató vetélkedő. A bíróságok függetlensége nem azt jelenti, hogy a nagyközönséget kell meggyőzni a büntetés helyességéről, sem azt, hogy részletekbe menően tájékoztatni kellene a kívülállókat.

          • Na hagyjuk már ezt az elkövetőmosdató blogot!
            Szemezget a bizonyítékok közül, kiragad részleteket, aztán sokat sejtető kérdéseket tesz fel… Egy vicc. Egy ilyen ügyben csak a nyomozati iratokat ezer oldalakban mérik, hagyjuk már a hülyeséget, hogy egy laikus blogger majd megdönt mindent a bugyuta feltételezésekkel.

            • A Civil Nők levlistán van pár kompetens aktivista, aki a kezdetektől követik az ügyet, olvastak mindent, ami hozzáférhető, ott voltak a tárgyalásokon, satöbbi. Nyilván ők jobban átlátják, mint a szemezgetők, és még ők se mindent.

  6. Ez már megint szép darab a jól fejlett nárci és az ő játékai meg áldozatai mondakörből.
    Mondhatni iskolapélda.

  7. Gyimóthy Adrienne // március 24, 2017 - 13:43 // Válasz

    Sziasztok! A pszichopata személyiség nem szeret, nem szorong, nem méri fel tetteinek következményeit. Minél intelligensebb, annál jobban manipulál másokat, különösen akkor, ha a másikban segítőre, védelmezőre lel. Empátia nulla, de el tudja játszani azt. Folyamatosan kalandra, veszélyérzetre, változatosságra van szüksége. A személyiségének ezt a vonulatát akár hosszú időn keresztül is kiválóan el tudja rejteni egészen közeli ismerősök elől is. “Használja” az őt körülvevőket. Tud bűbájos és igéző lenni, gyakran átlag feletti intelligenciával rendelkezik. Folytassam?

  8. Simán lehet, hogy az új barátnő egy repülő majom.

    A Flying Monkeys-jelenség:

    Akik nem ismernék a kifejezést: „repülő majmoknak” nevezik azokat az embereket, akiket a manipulatív, sok esetben nárcisztikua személyek használnak és manipulálnak céljaik elérésére. A kifejezés egyébként az Óz, a nagy varázsló c. meséből kölcsönzött, ahol a boszorkány fedezi velük magát.

    A manipulátor első látásra kimondottan rokonszenvesnek tűnhet. Érzékeny, sőt szenvedő szerepben keresi áldozatait. Minél intelligensebb, annál kifinomultabbak a manipulatív módszerei. Jó emberismerő, gondos alapossággal válogatja meg azokat a személyeket, akiknek aztán egy komplett mesét épít fel arról, hogy ő milyen jó, egy másik ember (jellemzően a partnere) pedig mennyire rossz. Szereti sajnáltatni magát, ezzel ébreszt együttérzést másokban. Remek érzékkel olvas az emberekben és ugyanilyen remek érzékkel ismeri fel a számára alkalmas alanyokat: legyen könnyű célpont és legyen befolyásolható. Fontos a saját személyiségének a hatása, a bizalomba férkőzés időszaka után kételyek nélkül hiteti el a másikkal, hogy ő az áldozat. Ugyanilyen rutinnal ismeri fel azt is, ha valakit nem használhat fel a saját céljaira: ezeket az embereket aztán el is kerüli.

    Partnerre tud lelni a nagyon empatikus emberek személyében is, akik elhiszik a meséjét, és őszintén hisznek abban, hogy egy ártatlan személyt tudnak istápolni, támogatni. Ezek a „repülő majmok” aztán akár tudatában vannak annak, valójában mit is tesznek, akár nem, a támogatásukról és együttérzésükről biztosítják a nárcisztikust, megerősítik annak hazugságait – ezzel maguk is hozzájárulnak a valódi áldozat érzelmi bántalmazásához.

    A legrosszabb esetben a repülő majmok másoknak is elmondják, amit a manipulátor velük „bizalmasan” megosztott, így feketítve az áldozatot. Ez a legszomorúbb eset az áldozatra nézve, ugyanis úgy terjed róla el, hogy milyen szörnyű alak hogy nem is maga a manipulátor veri nagydobra, hanem egy „elfogulatlan”, külső ember. Holott ez a vélemény egyszerűen a hiszékenység műve: általában csak és kizárólag amanipulátor által terjesztettekre, és soha nem a valós, közvetelnül megélt tapasztalatra épül. A repülő majmok mélyen hisznek abban, hogy a valódi áldozat egy pocsék alak – anélkül, hogy maguk erről megbizonyosodtak volna. Véleményüket a manipulátor történetei formálják csupán. A repülő majmoknak fogalmuk sincs arról, hogy valójában használják, manipulálják őket.

    A manipulátor jellemzően áldozatként állítja be magát ezekben a történetekben, akit sajnálni kell, erről legalábbis a repülő majmok meg vannak győződve. Van, hogy gyűlölettel viseltetnek egy sok esetben nem is ismert személlyel szemben, és a bántalmazottról gondolják azt, hogy ő maga a bántalmazó, a bajok okozója. Bár olyat is lehet tapasztalni, hogy a repülő majom tisztában van a valódi szerepekkel, tudja, ki a valódi áldozat, ennek ellenére örömét leli annak közös szapulásában. Ez azért félelmetes…

    Volt olyan repülő majommal dolgom, aki másoknak terjesztette, mennyire szörnyű alak vagyok, anélkül, hogy ismertük volna egymást. Másokat befolyásolva ezzel, azok is elhitték ezeket a hazugságokat – és némelyek viselkedése meg is változott velem kapcsolatban, anélkül, hogy eközben bármi negatív történt volna valójában köztünk és köztem. (Micsoda történeteket hallottam vissza magamról!) Volt olyan nőtársam, aki olyan kétségbeesett és bizonytalan volt, hogy csak úgy volt képes önmagát valamire értékelni, ha másokat lehúzott. Az adott neki némi erőt és támaszt. A manipulátor leggyakoribb repülő majmaiban közös, hogy alacsony az önértékelésük és sokszor bizonytalanok. Könnyű célponttá válnak sebezhetőségük és befolyásolhatóságuk, no meg szeretetéhségük és megfelelési kényszerük miatt.

    A repülő majmokban két dolog közös:
    elhiszik a manipulátor meséjét és nem merül fel bennük kétely annak igazságtartama felől. Egy ponton túl a manipulátorral együtt, közösen szapulják az áldozatot.
    Képesek arra, hogy valós, negatív érzéseket tápláljanak valaki iránt, akit talán nem is láttak, vagy nem ismernek igazán – csak mert egy férfi, akit valójában nem sokat tudnak, elhitette velük a másikról, hogy az maga az ördög.

    Néhány repülő majom nem megy ennyire mélyre. Egyszerűen elhiszik vakon, amit mond nekik a másik – mert el akarják hinni.

    “Két alkalommal volt dolgom a repülő majmokkal. Randiztam egy férfival, aki azzal a sztorival hülyített, hogy eltiltotta szegényt a felesége a lánygyereküktől, azt terjesztve, hogy molesztálta. El is hittem neki, hogy a volt felesége egy bosszúálló, hazugságoktól sem visszariadó, szemét alak. Évekig randizgattunk, és minden alkalommal úgy gondoltam a volt feleségére, mint egy hárpiára. Évekkel később derült ki, hogy önként mondott le a gyerekéről, a történetből semi nem volt valós, én mégis haragudtam magamban a volt feleségre. Igazságtalanul. Én voltam a repülő majom.”

    Honnan tudható, ha valaki repülő majmot készül belőled csinálni?
    1, felháborodsz és negatív érzéseid keletkeznek, miután hallasz egy érzelmes és érzékeny történetet, amit bizalmasan osztanak meg veled. A manipulátor gyakran sírja ki mások vállán a „bánatát”, magát tüntetve fel a szenvedő félnek.Nem győződsz meg az érem másik oldaláról, hanem elhiszed, amit mondanak neked.
    2, a manipulátor beavat a problémáiba, és te fejest is ugrasz. Az, aki neki rosszat tesz, benned is rossz érzéseket kelt – anélkül, hogy egyáltalán személyes tapasztalatod, interakciód lett volna.
    3, Átveszed a manipulátor érzéseit, gondolatait, időnként még az áldozatával kapcsolatos szavait, kifejezéseit is. Azokat ismétled, anélkül, hogy észrevennéd: ezek nem a te megélt, valós tapasztalataid. Mégis elhiszed.
    4, olyannyira hat rád a történet, hogy egyáltalán nem kérdőjelezed meg az igazságtartalmát.

    Hogy védheted ki, hogy repülő majom legyen belőled?
    Egy kedves, együttérző embert könnyen be tud vonni a manipulátor a bűvkörébe. Pont ez a célja! Az érzéseidre, empátiádra alapoz, hogy eszközként használhasson. Valódi célja az áldozata lehúzása. Mit tehetünk?
    1, még ha teljesen úgy is érzed, hogy hihetsz a másiknak, ne foglalj állást olyan történetben, aminek nem vagy része/nem ismered az érem másik oldalát.
    2. gondolkozz logikusan. A történetek, amiket hallasz, valóban életszerűek? Ha azt hallod, hogy a másiknak milyen rossz – de együtt van és évek óta működik a másik személlyel – , nem fogsz gyanút?
    3, a legjobb, ha a saját dolgoddal törődsz, és mások érzelmi ügyeibe nem ártod bele magad.

  9. Nekem erről az O.J. Simpson ügy című sorozat jutott eszembe, nem tudom, hogy az itt lévők közül látta-e valaki. Nagyon jó sorozat az O. J. per alapján. A kedvenc karakterem Robert Kardashian volt benne (Kim Kardashian apja), aki közeli barátja volt O. J.-nek. Kicsit szervilis, rajongó természetű, a barátaihoz nagyon ragaszkodó embernek ábrázolják a sorozatban, aki vakon hisz O. J. ártatlanságában és mindent megtesz, hogy kihozza a börtönből. Fura, mert jól ismeri O. J. erőszakos, indulatos természetét, de az ő barátja, az a jó ember, akkor sem lehet gyilkos. Mintha nem akarná látni a valóságot. Szerintem sokan vannak, akik hasonlóan gondolkodnak, és feltételezik, hogy a szeretteik nem tehetnek igazán rossz dolgokat. Szólhat ez a saját énképükről (akit ÉN szeretek, rossz ember nem lehet), rossz emberismeretről, vagy a valósággal szembenézni nem tudásról.

  10. A sorozatot nem láttam, a valóságban Kardashian (a lányok apja – bár már az is felmerült, hogy egyiknek-másiknak O.J. az apja) egyike volt a legdörzsöltebb ügyvédeknek, mentesen minden szentimentalizmustól. Money talks. Jéghideg logikával építette fel a védelmet, ami egy apró, rendőri hibára alapozott. A híres, autós üldözéses jelenet, amit élőben vettek a csatornák, szintén jól ki volt találva. Zseni volt és persze szemétláda is, viszont nagyon szerette a sikert és a pénzt. Bocsánat a kitérőért, csak egyik kedvenc témám ez a sokrétegű ügy.

    • Azt olvastam, hogy állítólag mire O. J. kijött a börtönből, Kardashian azt nyilatkozta, hogy neki is megrendült a hite az ártatlanságában. Igaz ez?

      Érdekes, hogy a sorozatbeli karaktere ennyire más, mint a valódi, de gondolom, a készítők azért így oldották meg, mert dörzsölt, pénzéhes ügyvéd volt épp elég a szereposztásban, és kellett egy izgalmasabb, többrétegűbb karakter, aki más típusú. A sorozatot te láttad? Mi a véleményed róla?

  11. Épp a napokban talàltam arròl, Hitlerről mit gondolt egy szerelme (gyakorlatilag jò embernek tartotta a führert) nagyon érdekes.
    http://m.mult-kor.hu/cikk.php?id=805&fbrkMR=detect

    • Ezt lehet úgy is nézni, hogy mindegy, milyen ember vagy, és mit követtél el, mindig van esély arra, hogy lesz, aki szeretni fog. Ha vakon és agyatlanul is, de szeret, ami azért nem egy utolsó szempont.

      • Szép, szép, hogy önzetlenül(vakon) szereti, de ahogy folyamatosan támadja az áldozatot.. A minap olvastam, hogy panaszkodik, ő nem írhatja le az igazságot Erikáról, és később hivatkozik egy rendőrségi psychológiai véleményre Erikáról. Sugalmazza, hogy Erikáról “igizi jelleméről” valami negatív profil készült. És milyen borzasztó, hogy Erika TUDJA, hogy nem Bene a tettes, de olyan …. , hogy nem mondja el az igazat, mert, mert , mert…. És álságosan százszor elmondja, hogy igen, Erika áldozat. Csak sajnos a következő utalása meg az, hogy Bene meg az ő áldozata.
        Nekem végtelen ellenszenves ez a vak “szeretet”, mert a legnagyobb önzésnek tartom mást meghurcolni, sározni az ő boldogságukért.

        • Igen, pont ez az áldozathibáztatás teszi aggályossá a dolgot.

        • Én azt gondolom, hogy Noéminak az adna kételyt Krisztián ártatlanságáról, ha lenne valami számára is elhihető, kétséget kizáró bizonyíték ellene. Az viszont a nekem is hihetetlen, hogy minden kétséget kizáró bizonyíték egyetlen egy sincsen, de úgy tűnik, hogy igaz. És ez alapján a bíróság mégis börtönítéletet hoz. Uhhh! Ez engem is idegesítene rettenetesen, és biztos mondanék cifrákat, akármilyen alapjellem is volnék.
          Ez a magabiztos következtetés persze nem spontán pattant ki a fejemből, és nem is azt szeretném, hogy meddő véleményvitát folytassunk mi itt. Ellenben fontosnak tartanám, hogy ami ezen az oldalon megjelent infó, az is a részét képezze a véleményformálásotoknak: http://benekrisztian.blog.hu/
          Az egyszer már lezárt ügy azért került újra porondra, mert Erika teljesen jogosan azt akarhatta, hogy akkor a rendőrség nyomozzon, találja meg a tettest. Viszont a rendőrség annyira nyilvánvalónak vette, hogy Krisztián az elkövető, hogy nem is nyomozott másfelé. Így pl. azt is bekamuzták, hogy a lakásban egy tárgyon megtalálták Krisztián DNS-ét. Így nem csoda, ha Erikában egyre erősebb lett a meggyőződés, hogy Krisztián volt a tettes. http://benekrisztian.blog.hu/2017/04/28/czeizel_es_a_dns-trukkok
          Na de ha a bizonyítékok nagy részéről végül az derül ki, hogy kb. semmi alapjuk sincsen, akkor nem azt a a logikus következtetést kéne inkább sugallniuk, hogy pont nem Krisztián lehetett az elkövető?
          De akkor hogy lehet, hogy az áldozat, a sajtó nagy része és általa a közvélemény épp ellenkező meggyőződést mutat olyan erősen, hogy a józan ész ellenére a bíróság is magáévá teszi ezt? Ha ez igaz, így van, és most Noémi helyébe képzeljük magunkat, hogy a fenébe ne neheztelnénk erősen többek közt Erikára is? És ennek nem sok köze van a vak szeretethez, sokkal inkább a tehetetlen igazságtalanságérzethez. Én pl. kétségbeesett lennék egy ilyen abszurd helyzettől totál, és lehet, hogy olyanokat is mondanék, amiket nem fontoltam meg alaposan. De tényleg, mi van akkor, ha a dolgok nem feketék és fehérek, és közvetve (pl. megvezetés miatt és nem puszta rosszindulatból persze) az áldozatnak is lett egy áldozata? Mi van, ha egyszerűen ez az igazság? Ha pedig most már tényleg kicsaptam volna ezzel a biztosítékot, akkor pláne szívből ajánlom a család blogját olvasni, mert döbbenetes, és nehéz lenne elhinnem, hogy valaki teljesen más következtetésre jut utána. De ha mégis, gondolom ők is örülnek az értelmes emberek értelmes kérdéseinek, és amit tudni lehet, azt meg is fogják válaszolni egy blogbejegyzésben (szerintem), hiszen épp ez lehet a céljuk, hogy az ügyről minden lényeges infót nyilvánosságra hozzanak, hogy az emberek is ismerjék meg az összes részletet.

          • Kedves Zsuzsa! Azt tudta, hogy az a blog, amit Ön itt előszeretettel propagál, nem kommentelhető? Ön szerint miért van ez? Ha azt írja, hogy Ön szerint örülnének az “értelmes emberek értelmes kérdéseinek”? Továbbra is javaslom, hogy független – nem a család, hisz ők természetesen a saját tagjukat védelmezik, még ha feltűnően arrogánsan is – hírforrásból tájékozódjon. Vagy legalábbis abból is… Például a bíróságiakból. Hisz ők ismerik azt az aktatömeget, mert ők járnak el az ügyben, ők tartják továbbra is előzetesben…

  12. Végigolvastam az összes hozzászólást, informálodtam itt-ott, es noha a zsigeri reakcióm azt mondja BK követte el a tettet, tegyük fel, hogy esetleg mégsem. Ha ártatlankent elítélik, az egy “fals pozitív” eset. Azt gondolom, hogy ebben az esetben is kisebb veszteség lenne, hogy egy “ártatlan embernek” kell 9 evet börtönben töltenie, es derékba tört a karrierje, mintha ténylegesen ő követte el, es mégis megússza egy felmentéssel, es büntetlenül kisétál. (Ez lenne a fals negatív eset). Értitek a gondolatmenetemet? Ti mit gondoltok erről?

    • Leginkább azt, hogy a rendőrség és a bíróság lehetett volna sokkal de sokkal alaposabb, hogy a bármilyen “fals” esetet minél inkább kizárhassunk. Ezen a blogon olvasható sok információ, ami alapján mondom ezt szomorúan: http://benekrisztian.blog.hu/archive

      • Tessék elmenni nyomozónak, ügyésznek, bírónak. Utána lehet kritizálni a munkájukat. Laikusként, úgy gondolja, hogy tévedtek. A pálya nyitott.

        • Természetesen nem gondolom, hogy bárki tévedhetetlen. De van azért néhány szakma ami elég nagy felelősséggel jár, adott esetben emberi sorsokról dönt, és e miatt akár egy átlag halandó is szívesen csekkolná a munkájukat, ha olyan jelzés érkezik, hogy valami nem stimmel, miközben az ügyről harsog a média.
          Vannak extra tragikomikus részletek ebben az ügyben tucatjával, ami félelmetes, mert ha ez igaz, bármikor bármelyikünk a börtönben találhatja magát. :-(
          Forrás: http://benekrisztian.blog.hu/2017/04/15/korabbi_cikkek
          Ha volna más forrás, ami pontról-pontra mindezt megcáfolja, avagy csak egyetlen minden kétséget kizáró bizonyítékról tudna beszámolni ez ügyben, én nyugodtan aludnék, és örülnék, ha szintén publikus közhír lenne.
          Politikusnak is biztos nehéz lenni, laikusként mégis sokat kritizáljuk a munkájukat, nem?
          Mindkét pálya az egyén és a köz érdekét szolgálja elvileg, de néha (vagy gyakran?) ez “nem igazán sikerül”, és utcára megyünk, tüntetünk, mert hisszük, hogy szólhat másról is az életünk, mint “Kuss mindenkinek, tűrni kell, mert úgy van jól, ahogy van és kész!”
          (Én meg most írtam egy kommentet, amit amúgy nem szoktam, nem vagyok benne “penge”, nem az a célja, hogy “jól megmondjam” és ami nem támadás akar lenni, és pláne nem feléd. Csak kikívánkozik belőlem valami “hogy is van ez, úristen, ne már?!?! Erről másnak is tudnia kellene, nem lapíthatok!!! – ennyi.)

          • Kedves Zsuzsa, szerintem a bíró helyesen döntött. Ha családtag, vagy önhöz közel áll az elkövető, pedig nem vitáznék. Ha ebbe a körbe tartozik, pszichológust javasolnék. Mert ön is áldozat.

  13. Vincze Gabriella // április 1, 2017 - 22:45 // Válasz

    Kedves Eszter! Szerintem ez annál sokkal súlyosabb ügy, mint hogy fecsegjünk róla. Én inkább hozzászólok. Éltem együtt szociopatával. “Zsmehesz”, köszönöm a leírást, rendkívül pontos. A vicc, hogy még a majom évében is született az illető. Komoly karrier van a háta mögött, ismert. 7 év volt közöttünk a javára, élettapasztalat és nagyjából 700e Ft-os havi különbség a fizetéseink között. Rendkívül jóindulatú vagyok, de felismertem, hogy baj van és kiléptem, pedig szerelmes voltam abba, akit eljátszott. Egyszerűen feltűnő volt, hogy nem stimmel az amit mond és az, amit tesz. Bevallom én is azt gondoltam, hogy a lúgos doki egy szocipata. Elemző vagyok és ezért szépen kockáról-kockára szétszedtem a felvételt, amit a Duna TV adott le. Én szeretem az igazságot, ezért meghallgatom a másik oldalt is, úgy fair. Engem éppen az győzött meg arról, hogy nem az, ami miatt a többség elítélte. Ez pedig a hűvössége volt. Visszaemlékeztem, hogy a nagy EX hogyan reagált kínosabb helyzetben. Bizony úgy, hogy emberivé vált. Sírt, ideges volt, tökéletesen előadta azt, amit vártak tőle. Ez a doktor viszont éppen ellenkezőleg. Hűvös maradt, pedig ha embernek adja elő magát, vsz. több embert megnyerhetett volna magának. Beláthatjuk, mindenkinek csak hipotézise van. Nem ismerjük a dokit személyesen. A baj ott kezdődik, hogy igazából nincs tárgyi bizonyíték, csak a feltételezéseink. Ez a legnagyobb probléma. Renner Erika nem ismerte fel a támadóját, miközben 15 percig beszélt vele. Ő sem vállalta tehát fel a felelősséget valójában. Ezt kiegészíti az, hogy a rendőrség elképesztő módon nem szedte össze azokat az információkat, amik a XXI.században alapvetőek és elsődlegesek lennének. Telefon, kamerák, és sorolhatnám. Tehát most itt állunk minden bizonyíték nélkül és azon merengünk, hogy szociopata vagy sem. Ez a reális ítélettől azért elég messze van.

    • Sajnálom, ha nem lett volna bizonyíték a doki ellen, akkor nincs ítélet sem ellenne. Az áldozatot ilyen helyzetben hibáztatni, számomra pedig visszataszító.

    • Kedves Gabriella! Inkább nárcisztikus személyiségzavart mondanék, mint személyiségi problémát. A szociopata és a pszichopata egy nagyon összetett dolog, komoly pszichiáterek között is vannak eltérések a diagnosztizálásában, sőt a nagy része fel sem ismeri őket (Kímélet nélkül – a köztünk élő pszichopaták). Mondjuk a “nem stimmel amit mond és amit tesz” ez ebben az esetben illik rá. Most nem linkelnék be ide erről semmit, mert túl terjedelmes, de ajánlom olvasásra Bánki György új könyvét a nárcisztikusokról (remélem ez nem számít reklámnak). Sajnos Ön is beleesett abba a problémába, hogy az áldozatot hibáztatja. Az áldozat az elszenvedi a bűncselekményt. Nem az áldozat dolga felismerni (persze ha nincs talpig maszkban, csak a szeme látszik ki, és rögtön torkon ragadja az áldozatát és földre hassal letesz), a támadót. Gondoljon itt csak arra az esetre, ha az áldozat meghal. Akkor semmit sem számít, hogy felismerte-e. Nincs szemtanú. Ez az ügy azért is (meg persze az elkövető szakmája, egzisztenciális kapcsolatai stb…stb..) ennyire érdekes, mert egy ilyen brutális támadáskor (a szakértők megállapítása szerint az áldozat életveszélyben volt), kevés az esély az életben maradásra. Itt most – szerencsére – ez megtörtént. De ez nem azt jelenti, hogy így minden felelősséget át tehetünk az áldozatra. Rosszul tudja (nem tudom honnan), a rendőrség összeszedte azokat az információkat, amikre szükségük volt, és vádemeléssel meg is küldte az ügyészségre, hisz na nem szedi össze, nem tud a nyomozati ügyész vádemelési javaslatot tenni az ügyészség felé. Rosszul fogalmaz abban is, hogy nincs tárgyi bizonyíték így csak “feltételezéseink” vannak. Ugye azért gondolom Ön sem gondolja úgy, hogy a “mi” “feltételezéseinkre” nyomozta ki a rendőrség és küldte meg vádemelési javaslattal, majd emelt vádat a Fővárosi Főügyészség, majd pedig ítélte el mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú bíróság? Nagy is lenne a baj, ha ez így lehetne… Valóban kevés van, és több a közvetett, de ez nem jelenti azt, hogy azok feltételezések. Sőt! A közvetett bizonyítottságot sokkal-sokkal jobban, körültekintőbben és több oldalról tényről-tényre következtetve kell mind az ügyészségnek, mind a bíróságnak megvizsgálnia. Ezt teszik éppen most is az ügyben. Azt az információt sem tudom, hogy Ön honnan tudja, hogy 15 percig beszélt vele az áldozat? Ezt én sehol sem olvastam. Meg tudná mondani ezt hol látta leírva? Érdekelne engem. Mert eddig erről nem hallottam, pedig mindent elolvastam amit tudtam ebben az ügyben. A bírósági jelentések szerint (letölthető) ez egy brutális sokkszerű támadás volt, életveszélybe sodorva az áldozatot. Természetesen én sem tudok mindent, de egy valamit igen, hogy az áldozathibáztatás rettenetesen nagy károkat okoz a látens bűncselekményekkel kapcsolatosan, ahol az áldozat fél feljelentést tenni, fél felvállalni azt, hogy áldozat. Szerencsére itt nem ez történt. Ezért tudunk most róla beszélgetni…

  14. Kedves Zsuzsa! Láttam, hogy vagy 6szor belinkelte azt a blogot amiről Ön tájékozódik. Felhívnám a figyelmét azoknak, akik ezt itt olvassák – nyilván Zsuzsa ezt tudja – hogy ezt a vádlott apja írja, de nem tudhatjuk meg, hogy ki is ő valójában, hisz a fia nevét felhasználva írja ezeket. A blog egy az iratokból kiragadott mondatok, csúsztatások és gúnyos álságos támadása az áldozatnak egyvelege. Tények nélkül. Sajnos még szavazatra is bocsát kérdéseket az áldozattal kapcsolatban a blog. Provokáló, áldozathibáztató és csúsztatott, kiragadott példáival megtéveszti azokat, akik csak ezt olvassák. A tárgyalásokat Erika nyilvánosan vállalta (az intimitása ellenére), pont azért, hogy ezek, az ilyen hamis állítások, ne nyerhessenek teret. Kérem, hogy Önt is Zsuzsa, ha valóban érdekli ez az ügy, ne a család blogjáról tájékozódjon, ha valóban érdekli ez a brutális tett, el tud jönni a nyílt tárgyalásokra. Vagy olyan blogokat olvasson, amiket olyan emberek írnak, akik ott voltak a tárgyaláson, jegyzeteltek és nem kötődnek az elkövetőhöz. Az pedig, legyen az Ön lelkiismerete, hogy az ilyen blogok propagálásával másokat is félrevezet.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: