5 ok, amiért a neoliberális szemlélettől függetlenül is fontos a CEU mellé állni
A CEU-t – ami a közvélekedéssel szemben nem egy élelmiszerlánc, hanem egy egyetem – Soros György alapította még 1991-ben. Abban az időszakban, amikor a Fidesz is több millió forintnyi támogatást kapott a dollármilliárdos üzletembertől. Az, hogy Soros György céljai között a magyar belpolitikai élet befolyásolása is szerepel, nem csak a konteóhívők számára tény, mindenki tud róla. Az is igaz, hogy bár az elkeseredett kirohanásával ismertté vált keresztény nemzeti érzelmű tudóshoz hasonló gondolkozású szakemberek is szép számban oktatnak az egyetemen, a CEU azért leginkább a neoliberális doktrína fellegváraként tartható számon (amely egyébként emberjogi tekintetben inkább konzervatív, gazdaságpolitikája viszont a klasszikus baloldali szemlélettől igen távol áll, így kerülhet közös nevezőre a két látszólag ellentétes ideológia, de ebbe most ne menjünk bele). Ha így áll a helyzet, mégis miért nem jó az nekünk, hogy egy ilyen intézménytől a kormány szeretne megszabadulni?
kép: AFP
1. Először is: az ellenzéki vélemény szisztematikus felszámolása diktatórikus eszköz.
Amikor legutóbb a Népszabadság kivéreztetése kapcsán leírtam ezt a mondatot, többen is nekem estek, hogy csúsztatás az Orbán-rendszert diktatúraként beállítani, hiszen egy legitim választáson, törvényesen, nagy többséggel megszavazott kormányról van szó. Ez valóban így is van, éppen ezért soha nem mondtam/mondanék olyasmit, hogy jelenleg diktatúra van Magyarországon. Annyit állítottam csupán, hogy az ellenvélemények kioltása, elhallgattatása, kiiktatása egy klasszikus diktatórikus eszköz, s mint ilyen, kimondottan destruktív az egész társadalom – tehát nem csak az éppen aktuális ellenzéki vonal – számára. A szólásszabadsághoz, a sajtószabadsághoz, a vélemény- és felekezeti szabadsághoz az is hozzátartozik, hogy – a gyűlöletbeszéd- és demonstráció határig – azok is platformot kapjanak, akikkel nem egyezik véleményünk.
2. Bár az idegen világhatalom befolyására hivatkozik a kormány, ez a forgatókönyv egyértelműen a másik idegen világhatalom erős hatására utal. Csöbörből vödörbe?
Erre nem lehet nem gondolni, ismerjük a hidegháború történetét. A Putyin-barátság és az oroszoktól való anyagi függés számos területen megjelenik: elég csak a Kerepesi-temetőben található borzalmas, Putyin tiszteletére épített 1956-os ellenforradalmi (!) emlékműre gondolni a gesztusok szintjén, hogy az unokáinkat is eladósító, titkosított adatokkal terhelt Paks-projektről ne is beszéljünk, mert az meg viszont már eléggé konkrét, kézzel fogható példa a jelenségre.
3. A CEU olyan könyvtárakat és laboratóriumokat épített fel, amelyeknek nincs ma versenytársuk az országban.
A CEU nemzetközi sikerének méltó ellensúlyozása nem az, ha mondvacsinált indokokkal, illetve ezeket szolgáló utólagos törvénykezéssel kiiktatjuk a páratlan gazdagságot és tudást felhalmozott “a Soros-egyetemet”, hanem az, ha létezik olyan kormányzati alternatíva, amely hasonló színvonalat képes nyújtani: hazacsábít Nobel-díjas magyar tudósokat, idecsábít komoly nemzetközi szakembereket, hogy átadják tudásukat, naprakész nemzetközi könyvtárat és korrekt laboratóriumokat nyújt a hallgatóknak, komoly ösztöndíjprogramokkal. Orbán Viktor kormánya harmadik ciklusának végén jár, csaknem 12 esztendejük lett volna erre: olimpia, kisvasút és nemzeti konzultációk helyett most is lehetne az oktatásra költeni, a kapu nyitva áll előttük.
4. A jogbiztonság hiánya a gazdaságnak sem kedvez.
Ez a szempont jóval túlmutat a CEU történetén. Sem a(z országban adózó és magyar embereket foglalkoztató) külföldi nagybefektető, sem a helyi kisvállalkozó, sem a cég, sem pedig a magánember nem érezheti magát biztonságban akkor, ha
a, a törvényt aktuális politikai érdekek mentén hozza a parlament
b, amit egyszer már törvényesnek minősített, az utólag bármikor a törvénytelenség kategóriájába tartozhat.
A CEU annak idején amerikai kampusz híján jött létre: azon egyszerű oknál fogva, mert célja épp az amerikai know-how átadása a kelet-közép-európai akademikus világ számára. Egy speciális, ugyanakkor legitim forma, nem ez az egyetlen hasonló keretek között működő intézmény a világon. Nem véletlenül hivatkoznak arra a jogtudósok a Lex CEU kapcsán, hogy több ponton is alkotmányellenes, laikusként viszont leginkább a jogbiztonság hiánya az, ami aggasztó egy szélesebb képet nézve.
5. A kormányok – a politika általánosságban véve – súlyos beavatkozás a nemzetközi egyetem életébe mindig aggályos.
Mindig szomorú, amikor a tudomány is politikai csatározások és ideológiai háborúk színterévé válik, de különösen aggasztó ez, mikor mindez teljesen szabálytalan módon történik, hiszen nemzetközi megállapodásokon lép át, az így keletkező sérelmek pedig nem orvosolhatók. Ha ez megtörténik, mi lehet a következő lépés: jöhetnek-e még létre az országban nagy nemzetközi egyetemek, és kell-e attól tartania a többi intézménynek, hogy a kormány beleszól a tanmenetbe, a karok szakmai munkájába, döntéseibe? Egy ilyen korlátozó lépés után nehéz az út vissza, a demokráciához.
Jól látszik, hogy ezek csupa olyan érvek, amelyeknek megértéséhez és megfontolásához nem szükséges kapcsolódni a neoliberális szemlélet alapvetéseihez, de még csak ellenzékinek sem szükséges lenni. Sőt.
Eszter's Offtopic 
És ha igazak a hírek, ilyen iskolába jár Áder János lánya is.
Richmond, The American International University in London
Nos, Orbán Ráhel svájci oskolája is ilyen. Ahol olyan remekül megtanult angolul.
Érdekes ciik van a válasz.hu-n a témáról “Ezért nézte be csúnyán a Fidesz a CEU-ügyet” címmel.
Nem lehet olyan érv, hogy miért kell a CEU mellé állni. Ahogy nem hozunk egy iskola ellen törvényt, ugyanúgy nem hozzunk mellette sem. Viszont nem ártana az oktatásban előretekinteni és ezt figyelembe venni a törvényalkotásnál.
Ha nem hozunk iskola ellen örvényt, akkor iskola ellen hozott törvény ellen kiállni van-e értelme?
A jogi lépéseknek, van értelme.
De hogy hozzon jogi lépést egy polgár?
Tegyen, nem hozzon.
Tóta W. remekelt a témában.
A CEU nem választható külön egy konkrét ideológiától, és nem is értelmezhető egy általános “ellenzéki” kérdésként. OK, legyél ellenzéki, de ne legyél hazaáruló.
A lényegről nem beszél senki: a CEU nem érdemli meg az “egyetem” nevet, hiszen amit ott tanítanak, az nem tudomány hanem ideológia. Olyan, mint a foximaxi, csak épp most a jelen uralkodó világrend ideológát verik be az emberek a fejébe. Az intézmény egy kultúrmarxista janicsárképző. Gender studies, multikulturalizmus, white guilt, minden ami undorító, gyalázatos és a nemzetbiztonságra veszélyt jelent. A céljuk meghonosítani az az őrült balos közhangulatot, amely az amerikai egyetemeken megy.
Ugye olvastuk, hogy a Berkeley-en konkrétan meg akarták lincselni Milo Yiannopolous-t, mert egy a safe space világot sértő beszédet akart megtartani? Világnézeti szabadság a nagy francokat…
Az amerikai egyetemek szélsőbalosság tekintetében még a hírhedt nyugat-európai viszonyokat is túlszárnyalja. A Sorbonne-osok legalább klasszikus marxisták, szakszervezetis tüntetésekre járnak, és legalább mondanak valamit.
De amerikában a campusokon sima lincshangulat van mindazok ellen, akik ezt az utópiát ellenzik, akikre rásüthető, hogy rasszista, homofób, transzfób meg a többi blabla.
Ajánlott sokatmondó kép: https://images-cdn.9gag.com/photo/aLB7PY6_700b.jpg
Ilyen világot akarunk, vagy rendeset, normálisat?
A CEU ennek a világnézetnek a faltörő kosa. Oks, ha neked ez a világnézeted, jogod van hozzá, de ne mondd azt, hogy ez valami értéksemles valami. Ugyanezek az emberek örjöngenének, ha egy vállaltan szélsőjobbos egyetem létesülne, ahol a világnézetüket, mint tudományt oktatnák a hallgatóknak.
Szóval legalább legyünk őszinték: nem a tanszabadságot féltik a most tüntetők, hanem a maguk világnézetét. A CEU ennek az itthoni bástyája.
Én nekem aztán nem kedvencem sem Orbán, sem a Fidesz, mint párt, sőt a családom a 90-es években mindig inkább szoci szavazó volt, mint jobbos. És ja, valóban csesződjön meg Mészáros meg a többi korrupt seggfej.
De ez most nem erről szól.
Hanem, hogy ez a szaros 93e m2, amit nagy kegyelmesen meghagytak nekünk Párizsban, megmaradhat-e olyannak, mint megszoktuk és minden “kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk” ellenére, szeretjük. Őszinté, nagy összegekben fogadnék, hogy ez a politika élhetőbb világot eredményez, 50 év múlva, mint ami most a nyugaton nagy divat.
Lassan ott tartunk, hogy minden héten van egy robbantás, egy kamionos gyalogosok közé hajtás, egy késes hadonászás. Majd ha minden nap lesz, ők is talán belátják, hogy elkúrták, nem kicsit nagyon. De akkor nekik már késő lesz. Nekünk még nem az.
Nézzük csak:
1. Megfeledkezel arról, hogy a CEU-n nem csak társadalomtudományt tanítanak.
2. A CEU-n TANÍTOTT TÁRSADALOMTUDOMÁNYNAK, vagy úgy általában véve a társadalomtudománynak nem feladata választ adni a globális politikai problémákra. Amit a világhatalmak elkúrtak, és ami a szíriai polgárháborúhoz vagy a szintén milliónyi menekültet hozó klímaválsághoz, talán belátod, hogy nem egy egyetem tehet.
3. Abban valóban igazad van, hogy ugyanaz a társadalomtudomány ideológiai szempontból többféleképpen értékelhető, van viszont egy „tudomány” része, amit az aktuális társadalmi közeg így vagy úgy forgathat ugyan, de a számok, tények, tendenciák stb. magukért beszélnek. Hogy egy egészen banális példát hozzak: a családon belüli erőszak számadatai tények, a megoldás rájuk nézőpont – szavaiddal élve: ideológia – kérdése. Gondoljunk csak a tehetséges Varga képviselő úrra, aki a pozitív változást abban látja, ha a zasszonyok négy-öt gyereket szülnek, mindjárt nem lesz az embernek oka pofozkodni, vagy Balogh képviselő úrra, aki ezt az ideológiát illő módon prezentálta is. A családon belüli erőszak adatai azonban az alternatív ideológiai megközelítés (amit vagy elfogadunk, vagy nem) ellenére is tényszerűek maradnak.
4. Az 1-es és a 2-es pont jelen diskurzusban azonban azért nem releváns mert a CEU mellett kiállás lényege épp az, hogy egy adott ideológiai mentén ténykedő kormány nem zárathat be egy normális országban egy neki ideológiai alapon nem tetsző egyetemet. Ebben az esetben ha a CEU minden karán Soros könyveiből kéne minden félévben vizsgázni, ahogyan Türkmenisztánban a néhai Türkenbasy diktátor úr csodás Ruhnama című művéből (konkrétan a jogosítványhoz is abból kell vizsgát tenni), akkor sem volna szabad, hogy ebbe az aktuális kormány beleszóljon. Civilizált országban ugyanis nem történhet meg ilyesmi, teljesen mindegy, hogy az adott egyetem alapítója milyen oldalhoz, párthoz, ideológiához stb. tartozik, vezetőségében milyen világnézetű emberek vannak túlsúlyban (mellesleg a százezerszer meghurcolt Ürge-Vorzatz Diána elég gazdag ideológiai sokféleségről számolt be, ajánlott olvasmány: http://hvg.hu/itthon/20170408_UrgeVorsatz_Diana_Felek_mar_most_hatalmas_a_kar, de ez is, a KDNP-s politikus szemszögéből: https://444.hu/2017/04/10/epitettem-ezt-a-rendszert-nekem-ezzel-kell-elszamolnom – értem én, hogy köpsz a HVG-re meg a 444-re, de interjúról van szó, a megszólalók személye a fontos, ár ha foglalkozol nőügyekkel. )
Na, ne már eléggé égő a hölgy a cikk írójával együtt. Szerinted ki veszi be, azt a maszlagot amit nyom?
Miről beszélsz most? o_O Picit bővebben fejtsd ki.
A hvg cikkről beszélek, amit linkeltél. És a klímakutatóról.
A karaktere, morális érzéke, szakmai háttere pont mellékes, az az érdekes, amit az ideológiai mixtúráról mond.
A szavahihetősége számomra nulla. Félti az állását, a megélhetését. Egészen eddig hol volt, hol tiltakozott a közoktatás szétverése ellen? Tessék engem sajnálni, megvédeni mert a gonosz kormány ezt teszi velem. A hülyék a túloldalon laknak. Az országgyűlésnek jogában áll törvényt hozni a felsőoktatásról. Hogy milyet hozott nem minősíteném.
Általánosságban beszéltem a CEU-n uralkodó általános közhangulatról. Az egész országban köztudott, hogy amióta CEU van, az melyik világnézet fő bázisa. És ezen a tényen nem változtat az utóbbi napokban körbehurcolt két magát konzervatívként aposztrofáló nőszemély: azt ugye tudtad, hogy Észak-Koreában NINCS egypártrendszer? Komolyan! Több párt is működik, csak épp mind valahogy megszavazza Dzsudzse programját. Sőt, az NDK-ban is így volt.
Az, hogy volt 1-2 konzervatív ember is az oktatói karban (megjegyzem, az hogy az illető angolszász viszonylatok közt konzervatívnak határozza meg magát, nem biztos, hogy kontinentális értelemben is az), az nem változtat azon, hogy mi a fősodor.
És ez a világnézet most látható kikristályosodva az amerikai egyetemek campusain, amely egyfajta Patyomkin-világként előrevetíti a jövőnket. Erre a kormány, hogy ebből köszönöm, nem kérünk. Már elméletben is undorítónak tűnt, de ez már viccnek kicsit tényleg durva.
Akik a CEU-n beszéltek, azok ezután is beszélhetnek, írhatnak netre, újságba, folyóíratba, amit akarnak. De ha amit hirdetnek nem tudomány, hanem egy konkrét ideológia, az nem egyetem. Az olyan, mint egy szalafista iskola. Ott se mindenki terrorista, de a fészkévé vált annak a közegnek, amely kitermeli őket, épp ezért nyugaton sorra tiltják be őket. Tanszabadság ide vagy oda.
Ha az állam egyetemnek ismer el egy intézményt, akkor elismeri, hogy ott tudományt tanítanak, objektíve visszaigazolható, és a valósággal mindenki számára összevethető igazságot.
Amerikában jól látható, hogy micsoda bigott, szűklátókörű és szektás lelkületet termel ki magából ez a kérlelhetetlen SJW-közeg. Ahogy itt 2008-ban a melegtüntetést szétverték, nyugaton fordítva van: a homofóbokat verik. Gondolom belátod, hogy egyik se jó. Na, ez az, amiből nem kérünk és jobb már most csírájában elfojtani.
A „családon belüli erőszaknak” van egy szimpla kriminológia vetülete, amelyre rárepültek a gender studies, és az egészből egy politikai issue-t csinált. Innentől fogva nehéz különválasztani a kettőt, hiszen már eleve gyanús, hogyha valakinek ezek a kulcsszavak forognak a szájában, mi a következő logikai lépés: patriarchális világösszeesküvés, kvóták, ülvepisálási törvény, miegymás.
Aki a „családon belüli erőszakot” nem kriminológiai, hanem politikai kérdésként kezeli, akkor máris nem tudományos munkát végez, hanem ideológiát gyárt.
„Amit a világhatalmak elkúrtak, és ami a szíriai polgárháborúhoz vagy a szintén milliónyi menekültet hozó klímaválsághoz, talán belátod, hogy nem egy egyetem tehet.”
Ezt nem is mondtam, de egy ilyen egyetem éppen azt szolgálja, hogy a magyar közhangulatot, az értelmiség pártállását olyan irányba formálja, amely tudjuk, hogy mit jelent, és annak mi a következményei. Ez olyan, mint a vektor a matematikában, csak meg kell hosszabbítani az egyenest.
Éppen ezért, ha nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint a nyugatiak e tekintetben, rá kell mutatni a szellemi kútmérgezés mibenlétére.
Természetesen politizálni nem tilos, csak a politikai szervezeteket ne hívjuk már egyetemnek, könyörgök. Akkor nevezzék liberális pártfőiskolának, felőlem pecsétes igazolást is osztogathatnak erről, de nevezzük egyetemnek, és ne nevezzük tudománynak.
Az van, hogy nem ismerem a CEU képzéseit, mert nem jártam oda, de ha jól láttam oktatnak hálózattudományt is. Az viszont tudomány és az egyik legnagyobb nemzetközileg is elismert képviselője a magyar Barabási-Albert László.
Sőt, ezen kutatások eredményét még a terroristák elleni küzdelemben is felhasználják.
By the way, ami a CEU körül zajlik ma már jóval több, mint kiállni egy oktatási intézményért. A törvény csak fáklya volt arra az olajkútra, amelyet lépésről lépésre fúrt egy olyan politikai hintamanőver, amiből mára már nehéz jól kijönni.