Aktuális

A nők helyéről moralizáló pasasoktól ments meg uram, kérlek!

Zenész, politikus, ezo-guru, motivációs tréner, író és a nép bölcse – közös tulajdonságuk, hogy bár mind férfinak születtek, pontosan tudni vélik, hogyan kéne nőként ismerkedni, szeretni, dolgozni, szexelni, szórakozni, szülni, szoptatni, szolgálni… és úgy egyáltalán élni. Sőt, azt is tudják, hogy mi  baj velünk, ha ez valamiért nem megy, és ezt nem is félnek megmondani. Torkig vagyok a megmondóemberekkel.

kép: pixabay.com

Mi is ez?

A nő helyéről szónokló megmondóembernek két típusa van: az egyik dühödten fejtegeti, milyenek is ezek a mai nők, és hogy ez bizony komoly globális probléma is „rohanó világunkban”, igazából erre vezethető vissza minden baj, ami van. Merthogy mit mond, milyenek? Elsírja, hogy “a mai nők” elvesztették a finomságot és érzékenységet, isznak és káromkodnak, kihasználják és lenyúlják a pasikat, túl rövid szoknyában kelletik magukat (aztán csodálkoznak), kiveszett belőlük az anyai ösztön (anyaként viszont „megszűnnek nőnek lenni”), versengenek a férfiakkal, nem töltenek órákat a konyhában az almás pite mellett, mint nagyanyáink, elrontják az új generáció férfijait (bármit is jelentsen ez), némelyikük pedig – épp most olvastam egy népszerű osztogatós portálon – olyannyira el van tévedve, hogy még 35 fölött is „bulikázni” jár a barátnőivel, aztán csodálkozik, ha vénlányként már a kutyának se kell, mert – dobpergés, most jön a klisé – „kifutott az időből”, megromlott, mint a konyhaszekrényben felejtett bonbon, pfjuj. Utóbbi cikket vagy öten osztották meg a falamon, hogy hmm, milyen igaz – ennek az iparágnak tehát óriási piaca van.

A másik típus még ennél is veszélyesebb. Ők éppenséggel kedves, motiváló, biztató szavak mögé rejtik a parainesist: rózsával és tortaszelettel díszített képeken mondják el, hogy az igazi nő egyszerre szerető társ, csodálatos szexistennő, puha ölű anya és kreatív munkatárs, a politikába finomságot és empátiát csempész, képes áldozatot hozni, rafinált ruhakölteményeivel és szerény sminkjével elbűvöli a férfit, kitartó türelemmel megszelídíti az üvöltő oroszlánt, a rakoncátlan kölyöktigrist és segít neki megállapodni, felnőni, természetében van a gondoskodás, jól tűri a fájdalmat és a betegséget (ellentétben a náthába belehalni készülő férfivel), mennyei kávét főz, rendbeszedi újdonsült párja otthonát és ízlésesen berendezi azt. És úgy egyáltalán: bármit is adsz egy nőnek, ő még jobbat csinál belőle. Ha élelmiszert adsz neki, finom ételt készít, a lakást adsz neki, kényelmes otthont varázsol belőle, ha spermát adsz neki, gyereket szül, mert a nő mindent megsokszoroz és továbbfejleszt. A nő egyébként negyven felett még jobb, mert egyrészt a jó borral tovább érik, másrészt pedig akkor már „lenyugodott”, nem hisztizik, nem követelőzik, tudja, mit akar (azt, amit mi mondtunk neki, hogy akarjon), nem várja már el, hogy igaza legyen, megelégszik azzal, hogy szeressék (a kettő nyilván kizárja egymást – szerintük). Amolyan bölcs nő ő, aki a háttérből irányít: a férfi a fej, de ő a nyak.

Mi ezzel a baj?

Folytatás a megjelenés eredeti helyén…

Eszter névjegye (988 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.
%d blogger ezt kedveli: