Aktuális

Csak az számít, hogy soha többé kétharmad

Mennyivel másabb volt 2014-ben… a héten többször is eszembe jutott. Jó, a kormányváltás természetesen négy éve április elején se szerepelt a lehetséges opciók sorában, az Összefosást csak röhögtük, de a kétharmadot se gondoltuk volna. És ha már így alakult, a legvadabb álmomban sem hittem, hogy az lesz, ami végül lett: az ellenzéki média módszeres sarokba szorítása és kiiktatása, orwelli agymosás, gyűlöletbeszéd és bűnbakpolitika, miközben a korrupció legelborultabb arca a közvetlen szomszédságomban is felüti a fejét, milliárdos tételben. Mindennek tetejében a gőg, az a érhetetlen önelégültség, amikor a kormány már a látszatra sem ad: röhögve simogatja ki két sorosozás között a zsebekből a közpénzt.

kép: pixabay.com

Négy éve nagyon más volt minden: elvekről beszélgettünk, és arról, hogyan lehetne, kellene, mi változhatna, az hogyan volna elérhető. Úgy hittük, tudatos építkezéssel, civil munkával és információátadással (ha párbeszédet elindítani nem is, de) talán nyomást lehet gyakorolni a kormányra, idővel pedig – 2018-ra talán – változás érhető el. Szinte havonta volt olyan pont, amikor a térdünkre csaptunk és azt mondtuk: basszus, most vége lesz az egésznek, ebbe bele fognak bukni, ilyen szintű és kaliberű visszaélések láttán már nem fogják hagyni a tömegek, hogy helyén maradjon a kormány. Ehhez képest nem a gátlástalan tolvajlás és az ellenzéki média diktatúrát idéző lenyomása verte ki a biztosítékot, hanem egy teljesen jelentéktelen, filléres lépés: az internetadó. A Fidesz-kormány vizitdíj-automatája. Mert nekünk párszáz forint – a karácsonyi Erzsébet-utalvány és a tessék-lássék rezsicsökkentés – mindig fontosabb, mint az orrunk előtt, pofátlanul zsebünkből kihúzott milliárdok.

Bekezdéseken és órákon át sorolhatnánk, mi minden történt, amitől pofánk szakadt le, de volt köztük olyan is, ami közelről ütött arcon, nekem is nagyon fájt. Az önkormányzati lakások a Ferencvárosban, amelyeknek némelyikét én magam is megnéztem, kinéztem, magamnak szerettem volna, de fideszes képviselők rokonai kapták meg őket 4-5 millió forintokért, majd 30 millióért adták tovább azokat, rendes piaci áron. Némelyik kérót – amelyre persze munkahellyel rendelkező hajléktalanok, üldözött kisgyerekes anyák és sokgyerekes családok vártak hiába – fel is újíttatták előtte a baráti cégekkel csillagászati áron uniós forrásból, majd mikor Brüsszel megbüntette a kerületet a védhetetlen forráskezelés miatt, a magyar állam volt az, amely átvállalta a szignifikáns összeget. Vagyis te meg én, drága barátom, pedig én aztán végképp utálom az énadómbólozást. És nem voltunk az utcán, de nem ám, mert az internetadó volt a legfontosabb.

Te jó ég, mennyi minden történt, tényleg, nem is érdemes listázni (mit emelnél ki? A Questor-ügyet, az Origót, a Népszabit, Vida Ildikót, Orbán vagyonnyilatkozatát, a letelepedési kötvényt, a földtörvényt, a CEU-üldözést, az Elios-botrányt, Kósát, az anyját meg a csengeri háztartásbelit, mégis mit?!), megtették már máshol, nálam kompetensebbek is a témában. Míg az előző ciklus idején viszont zajlott némi vitára emlékeztető színjáték a tisztelt házban, az elmúlt négy évben az is végleg eltűnt. Tulajdonképpen ha néha szóhoz is hagyják jutni az ellenzéket, mindez már csupán képletes, röhögnek egy jót a marjukba, és odaböknek valami random tahóságot válaszként. Már a látszata sincs meg annak, hogy nem egypártrendszer van az országban, ahol esetleg a kormánypárt szaván kívül más is a képletbe kerülne.

És itt el is érkeztünk a lényegig. Nagyon messze kerültünk attól, hogy számítsanak még a régi elvek. Itt csak egy realisztikus cél maradt: ha eltakarítani nem is tudjuk ezt a rezsimet, mert uralják a médiát és az emberek szívét a megfélemlítéssel, gyűlölettel és semmire kiosztott aprópénzzel, legalább a hatalmukat, befolyásukat csökkentsük – hogy legyen értelme a többpártrendszernek, lehessen újra hallani (egyáltalán!) az ellenzék szavát: vagyis azoknak a hangját ebben az országban, akik nem a Fideszre szavaztak, és akik tulajdonképpen még mindig a többséget képviselik, míg ha a saját igényre szabott választási rendszerben egy 40 százalékos párt ilyen túlerővel is képviseltetheti magát az országgyűlésben. Amíg ezek ebben a létszámban ülnek ott (tartanak fenn számukra széket), semminek sincs értelme, akár le is húzhatjuk a redőnyt. Hol van ehhez képest az a naiv, utópisztikus gondolkozás, hogy ki mit csinálna kormányon? Az majd a sokadik lépés, ha már egyáltalán az ellenzéknek újra lesz hangja.

Igen, a klasszik balosnak ugyanúgy nehéz a Jobbikra szavazni, mint legesélyesebb jelöltre, mint a megrögzött jobbosnak, kiábrándult ex-fideszesnek az MSZP-Párbeszédre, DK-ra. Igen, a többségnek eleve nehéz félretenni évtizedes pártpreferenciáját, de nincs más megoldás: úgy látszik, ennek a mocsadék, rombolásból – képzelt ellenségekből és félelemből – táplálkozó rendszernek a végső csapása most az, hogy az ország felének szembe kell köpnie magát az urna előtt ahhoz, hogy eltakarodjanak végre, de legalább halkabb legyen a hangjuk. Mert ez most a legfontosabb, minden más ezután jön, nem 2014-et írunk…

Reklámok
Eszter névjegye (877 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

35 hozzászólás Csak az számít, hogy soha többé kétharmad bejegyzéshez

  1. Ne haragudj,hogy ezt mondom, de ha a jobbik es a fidesz kozott kéne választanom,inkabb ervenytelenul szavaznek.
    Vagy el sem mennek.
    Nagyon mokasak ezek a “ki az eselyes” jelolt frazisok.
    Dolgoztam kozvelemenykutatasban es kb.annyira relevans,mint Mari néni véleménye mucsafalván arról,hogy Budapesten fessünk-e zebrát az úttestre.

    • Azért az, hogy Vona a körzetünkben (Heves 2) legutóbb épp annyival lett második a fideszes senkivel szemben, amennyi szavazat a kispártokra fölöslegbe elment, az több úttestre festett zebránál. Az persze, hogy a Jobbik vagy a Fidesz rosszabb-e, már más kérdés, de egyelőre a Jobbik nem is lenne kormánypárt, csak Fideszt gyengítő ellenzék.

      • Ebben nem vagyok annyira biztos. Nagyon sok csalodott.fidesz szavazo szavaz inkább a jobbikra, mint akar az mszpre akar a dkra.

        • Ebben igazad van, sokan szavaznak rájuk. (Én rájuk sem, az biztos, mert félnék tőlük.) És van még valami, amivel szerintem ők nagyon sok szavazók megfognak, főleg a fiatalokat, de szinte senki nem gondolná, hogy ez is számít… Ők kezdtek el először tegeződve kampányolni. Szerintem ez is sok Jobbik-szavazatot hoz majd.

          Én most kb. egyforma esélyt adok annak, hogy Vona Gábor vagy Karácsony Gergely legyen a miniszterelnök. Kb. 40-40%-ot. Szél Bernadett 10%, bárki más: 10%

          A legalkalmasabb pedig vagy Szél Bernadett vagy Karácsony Gergely lenne (nem igazán tudom, melyikük alkalmasabb). Talán még Fekete-Győr András és a Momentum is jó lenne, de nem biztos, hogy bejutnak, pedig elég rokonszenvesek, és előny, hogy fiatalok. Más alkalmas miniszterelnök-jelölt nincs.

          De annyi biztos, hogy akinek van egy kis esze, vagy van benne egy kis becsület, az kormányváltást akar.

  2. Én biztos vagyok benne, hogy kormányváltás lesz, csak azt nem tudom, ki lesz a győztes. Ha mégsem lenne igazam, akkor nagyot csalódnék a magyarokban… Ezt a cikket ajánlom elolvasni: http://hvg.hu/itthon/20180323_Mero_Laszlo_A_besokallt_orszag

    • Idézet a cikkből: “Valami hasonlót érzek most is a levegőben. Az ország mintha besokallt volna a Fidesz modorától, Lázár János bécsi rettegésétől, Németh Szilárd és Deutsch Tamás bölcsességeitől, Semjén Zsolt vadászataitól, Kósa Lajos álnaivitásától, az egy vőre jutó nemzeti jövedelemtől (én először Mellár Tamástól hallottam ezt a poént, az eredeti szerző nem tudom ki, talán épp ő, de ez most nem is fontos: folklór lett, és kész).”

    • Hát én nem tudok ilyen optimista lenni. Olyan erős az agymosás, hogy még így is túl sokan fognak a Fideszre szavazni.

      • És olyan gyenge, összefogásra képtelen az “ellenzék”. Nagyon sokan gondolják úgy, hogy úgyse lesznek képesek irányítani az országot, nem kormányképesek.
        Ha ez beigazolódik a FIDESZ esetleges veresége után, akkor előrehozott választás, és azon biztos FIDESZ 2/3.

        • Ha a legjobb forgatókönyvet vesszük alapul – sok bizonytalan szavazó, taktikai szavazás – abszolút többsége akkor sem lesz egyik ellenzéki pártnak sem. Márpedig koalícióra egymással nem hajlandóak, ami érthető is valahol: nagyon más a koncepció mindnél. Ilyen esetben elfogadnák az új választási törvényt és előrehozott választást írnának ki, amit magasan a Fidesz nyerne meg, mondván, ezek a töketlenek még kormányt alakítani se képesek.

          Szóval amellett, hogy amit András mond, nem reális, nem is feltétlenül óhajtandó, igen. Viszont ettől még egy pozitív forgatókönyv az volna, ha maga a kétharmad megszűnne, esetleg még… hmm, koalíciókényszer is lenne, mert az már igazi visszatartó erő. Csak hát ugye, ki kollaborálna velük? Az biztosan kiírná magát a parlamentből 2022-re. Ha morális okokból nem is feltétlenül ódzkodna egy-egy párt, hatalomtechnikai okból már muszáj volna neki.

          Tulajdonképpen a legjobb az volna, ha elveszítenék mindenhatóságukat, és így belelátna, beleszólhatna a dolgokba az ellenzék is, aminek eredményeként megerősödnének, és 2022-re lenne esélye lenyomnia a Fideszt valamelyiknek. Előbb erre em látszik esély, egy naaaagy rendszerváltó pártról van szó, karizmatikus, népi hős miniszterelnökkel, zsebükben a média, eszméletlen demagógok, és megvették az országot.

          • Igen, ez a bajom az ellenzékkel. Igazából elképzelhetetlennek tartom, hogy egy tartósan kormányképes koalíció kialakulhatna belőlük.
            FIDESZ-szel koalíció: láttuk már, hogyan darálta be a FIDESZ a kisgazdákat, lényegében a kereszténydemokratákat is (ilyen párt már csak névleg létezik, valójában szatellitpárt).
            Vannak jó kis elemzések, pl. Tölgyessyé. Vele teljesen egyetértek. 2022-ben akkor van esélye az ellenzéknek, ha lesz valóban komolyan vehető pártja(i), kompromisszumkészséggel, mert csakis koalícióban lesz parlamenti többségük. Még egy szakértői kormányhoz is a jelenleginél nagyobb együttműködési hajlandóság kell, az LMP részéről is például. De egyáltalán. Most is egymást ekézik, az utolsó pillanatban is, majdnem olyan vehemenciával, mint a kormányt. Ez nem kormányváltó erő így. Az elégedetlenség viszont igenis alakul a népben – de nem csak a kormánnyal szemben. Lassan eljutunk oda, ahova az argentinok 2001-ben: “que se vayan todos” Tűnjenek el mind.

            • “que se vayan todos” Tűnjenek el mind. – Ezt én is kb. így érzem, de azért még vannak rosszabbak a rosszak között…

            • Az LMP kapcsán: most pont az MSZP volt az együttműködésre képtelen velük. De tény, hogy az összes pártnak több kompromisszumra volna szüksége a jelen helyzetben.

          • Abszolút többsége ne is legyen már egyetlen pártnak, fogjanak össze! Ha rákényszerülnének, biztos összefognának. És NEM a Fidesz lesz a legnagyobb párt az Országgyűlésben, de arra azért kíváncsi lennék, hogy ha mégis ők lennének a legnagyobbak, de nem abszolút többségben, akkor kivel szövetkeznének.

        • “Ha ez beigazolódik a FIDESZ esetleges veresége után, akkor előrehozott választás, és azon biztos FIDESZ 2/3.” Egy előrehozott választásra elég kicsi az esély. Emlékezz a 2006-2010-es ciklusra! Amikor nyilvánosságra került az öszödi beszéd*, a Fidesz azonnal elkezdett előrehozott választást követelni. Aztán amikor Gyurcsány lemondott és Bajnai lett a miniszterelnök, akkor még inkább… És mégsem sikerült nekik, több év alatt sem! De ha mégis lesz előrehozott választás, azt sem a Fidesz nyeri, hanem a Jobbik**. Mert ha most az ellenzék nyer, akkora káosz tör ki a Fideszben, hogy nem lesznek kormányképesek, és a szavazóik átszavaznak a Jobbikra.

          *Az öszödi beszéd szerintem nem volt olyan tragikus és botrányos, mint ahogy felfogták. Az csak egy őszinte, önkritikus beszéd volt. De Magyarországon az önkritika valamiért mindig támadási felületet ad a másik oldalnak.
          ** A Jobbiktól még jobban félnék, mint a Fidesztől, mert biztos vagyok benne, hogy a néppártosodás csak álca, kormányra kerülve visszatérnének a Magyar Gárda-féle szemléletmódhoz.

      • Légy bizakodó, én is elfordultam tőlük, és nem szavaztam rájuk, pedig a kormányváltással a megélhetésemet is kockáztatom. De muszáj volt túllépnem a saját anyagi érdekeimen, és össztársadalmi szempontokat nézni, mert elég volt.

        • Én az enyémet, ami több volt munkahelynél, a szeretett, kedves, jól működő és felfutóban lévő iskolámat, amiért olyan sokat dolgoztunk, már elvesztettem. Töritanárként lassan a lehetőséget is, hogy állami iskolában dolgozzak, mert én nem fogok a gyerekeknek fideszes gyűlöletpropagandát tanítani, az biztos, inkább elmegyek utcát söpörni. Nem vagyok erre hajlandó. Bár több ember lenne, aki hajlandó össztársadalmi szempontokat nézni!

    • Húúú, de optimista vagy. Én örülök, ha nem kétharmados többség jön össze. A szerző a saját kis buborékában él, a fideszes gondolkozás meg: https://www.facebook.com/selleizoltan/posts/1785788394775454

    • Mit szólsz a végeredményhez végül? Ezen már az átjelentkezők és határon túliak szavazata se változtat.

      • Elég tragikus, és nagy meglepetés volt nekem. Az nem meglepő, hogy a legnagyobb párt kétharmaddal nyert, mert ilyen a választási rendszer. A győztesnek kedvez. De az meglepett, hogy még mindig a Fidesz ez a legnagyobb párt. Nem is értem, ki hisz még nekik…

  3. Akik kormányváltásról fantáziálnak, azoknak érdemes feleszmélnie: az nem mostanában lesz. Itt most kármentesítésről van szó, és ellene menni a két harmadnak. Az utóbbi nyolc év gigantikus uniós forrásait felhasználva olyan nagyra hízott a szörny, hogy hosszú évekbe fog telleni a meggyöngítése. Nézzünk körbe: mindent feltettek a gyűlöletre, mindent ennek rendeltek alá, hogy mindig rettegni kellejen valakitől és az emberek zöménél működik.

    Aki nem megy el szavazni, “mert minek, meg taktikailag amazokra biztos hogy nem”, az kérem a választások után bújjon el egy lapos kő alá és fel ne merje emelni a hangját, hogy milyen rossz lett, mert egyáltalán szólni sincs joga.

    *dúlnak az érzelmek bennem, hisz holnapután csak a választások miatt fogok felutazni Pestre (400km x2; 10 órás vonatút össz, 7-8000 Ft költség), és mindenkit mélységesen elítélek , aki vasárnap nem tud/akar/óhajt/tartja érdemesnek, hogy átsétáljon a másik utcára és húzzon egy x-et egy lapra…

  4. “Nézzünk körbe: mindent feltettek a gyűlöletre, mindent ennek rendeltek alá, hogy mindig rettegni kellejen valakitől” – És éppen ezért fogjuk leváltani őket.

  5. Hát… sosem gondoltam volna pár éve még, h én, aki itt védte a vida ildikót, ezt fogom ma írni neked, mégis megtörtént, szívemből kívánom, h valamelyik ellenzéki erő nyerjen vagy az ellenzék együtt kerüljön többségbe, h vége legyen ennek az elmebajnak…:( Félős optimistaként még tudok hinni abban, h az emberek felébrednek. Ez a három ember, Szél, Karácsony és igen, a Vona, talán el tudták ezt érni a karizmájukkal. Túl erős a kontraszt köztük és a fidesz között, nem lehet egyszerűen, h ne lássák a népek.

  6. “gátlástalan tolvajlás és az ellenzéki média diktatúrát idéző lenyomása , közpénz rablás és a zsebünkből kihúzott milliárdok.. uralják a médiát és az emberek szívét ”

    Ha ezeket az szdsz esetében is szóvá tetted anno és hasonló hévvel, akkor most hiteles vagy!

  7. Félek, hogy túl sok a debil az országban. Vén agymosottak, és a közmunkások, akik közül soknak az aláírása is csak X. Nem vagyok optimista.

  8. Lehet, hogy kevesebb az agymosott, és el is mentek szavazni, de nagyon fontos tényező a választási csalás. A külföldre nem időben kiküldött levelek. A határmenti falvakba busszal áthozott szavazók. A listáról időben visszalépő, de ki nem húzott indulók. S nem utolsó sorban, a számláló bizottság urnanyitás utána elcsalása. Kis helyen szavaztam. Sokan mentünk kormányváltók, de a bizottság összes tagja, és a delegáltak is fideszesek. Kaján vigyorral az arcukon röhögtek szembe minket. Tudható, hogy el fogják rontani a szavazatainkat. Leírhatatlanul rossz érzés. X munkaórát beleteszel, hogy kire szavazz, elmész szavazni, odafigyelsz mindenre: pecsét legyen a szavazólapon stb, aztán bumm, semmi értelme, sőt: lehet, hogy ártott, hogy növelted a részvételi arányt, nulla szavazattal.

  9. Hát ez a kis közvélemény kutatás egy réteg véleményt képvisel. Most már túl vagyunk persze az egész szörnyűségen. Rémálom volt nekem, mivel delegált biztosként vettem részt a szavazásban. Az itt hozzászólókon kívül egy jelentős réteg létezik még mégpedig azok, akik nem a kis klubokban csiszolt közösségekbe járnak hanem azok, akik félre eső falvakban, un. zsákfalvakban élnek. Tulajdonképen a legnyomorultabbaknál, olyan falvakban ahonnét már elköltözött a fiatalság, ahol régen el sem mentek szavazni most 10 falu közül 6-ban 90 % szavazatot kapott a fidesz.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: