Nem hiteles segítő, mert beteg/csődöt jelentett/válik

„Nem lehetek hiteles segítő, amíg fel nem dolgoztam minden traumámat.” „Ugyan már, ez a csávó csak vacak pszichológus lehet, hiszen háromszor is elvált!” – ezeket a mondatokat rendszeresen halljuk, ha arról van szó, hogy vajon mennyire hiteles egy segítő – legyen szó pszichológusról, edzőről, coachról, életmód tanácsadóról, kineziológusról. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy csak úgy segíthetünk igazán másoknak, ha mi magunk tökéletesen jól működünk az élet minden területén, és akinek komoly megoldandó feladatai vannak, esetleg nehéz életperiódust él át, az nem tud is lehet mások professzionális támasza.

Nos, hogy teljesen őszinték legyünk önmagunkkal: igen, egy olyan ember, aki huzamosabb ideje mélyen a gödörben van, esetleg egyre lentebb csúszik, valóban nem ideális segítő. Előfordul, hogy eleve csak azért dolgozik éppen segítő szakmában, mert abban bízik, hogy így elterelheti figyelmét saját nehézségeiről (az öntések között ez egy általános probléma!), a folyamat közben az ő helyzete, állapota is javul, nem ritkán pedig – mondjuk ki nyíltan – egyszerű kuruzslóról, megélhetési nagyokosról van szó, aki legfeljebb bort iszik, miközben vizet prédikál. Van azonban egy aranyszabály, amelyet segítőként dolgozó jó barátom, a nálunk is aktívan író György Ildi mondott: „amikor épp megoldandó feladatom van, mindig kevesebb kliens jön hozzám. Az élet  valahogy úgy rendezi, hogy legyen időm rendberakni magam és a helyzetet, ami épp kihívást jelent”. A dolog fordítva is működik: a nagy megértések és komoly előrelépések után mindig új kliensek kopogtatnak az ajtaján.

Tőle és más segítő szakmában dolgozó barátomtól tanultam azt is, hogy pszichés, spirituális, életmódbeli és életvezetési ügyekben mellénk álló segítőink épp úgy küzdenek, küzdhetnek kihívásokkal, mint bárki más. A párkapcsolataikban, családi viszonyaikban, egészségi állapotunkban és anyagi helyzetükben éppúgy vannak mélypontok, mint bármelyikünk esetében, akik éppenséggel gyárban dolgozunk, üzleteket kötünk vagy cikkeket írunk. A különbség a hiteles segítő és a bajban lévő átlagember között „csupán” annyi, hogy ők hamar felismerik a problémát, gond helyett feladatként tekintenek a kihívásra (nem temetkeznek bele az önsajnálatba és a depresszióba), közben pedig aktívan tesznek is azért, hogy a helyzet jobb legyen.

Folytatás a megjelenés eredeti helyén…