Aktuális

A konfliktusok rendezésének több útja van…

Nemrég leültünk, hogy egy jó ideje húzódó családi konfliktust rendezzünk. A célunk az volt, hogy tisztázzuk a félreértéseket, megnézzük, ki miből tanulhat, és hogyan tudunk úgy együttműködni, hogy az mindenkinek jó legyen. Nos, az eredmény katasztrofális volt.

kép: unsplash.com/timothy-eberly

Mióta mindezt átéltem, folyamatosan agyalok. Bizonyára pöpec szakirodalma van a konfliktuskezelési stratégiáknak és azok hiányának, én viszont abszolút laikusként, pusztán a saját tapasztalataimról fogok most írni.

A sérelmek dédelgetésének sok évtizedes útja

Tehát hogyan kezelj egy konfliktus, ha nem akarod azt megoldani, hanem inkább a vélt vagy valós sérelmeidet dédelgetnéd? Nem hittem volna, de elég komoly repertoár létezik erre:

  • Tagadás – “Én soha nem mondtam ilyet” – Miközben nyilvánvalóan több tanú is van rá, hogy az ominózus állítás elhangzott, sőt, esetleg mi magunk is a saját fülünkkel hallottuk azt.
  • Terelés – “Igaz, hogy én nem kereslek, de te sem keresed a dédanyádat” – Ez ugye vagy igaz, vagy nem, de a mondat második fele se nem magyarázza, se nem oldja meg a mondat első felét. És hát ugye amiatt ültünk le beszélgetni, nem igaz? A többi teljesen irreleváns, a dédi majd eljár a saját ügyében, ha fontosnak érzi.
  • Hibáztatás – “Te tehetsz az egészről, te kezdted” – Egy óvoda udvarán még elfogadható, ha a “te kezdted” mondat elhangzik, de felnőtt emberként azért van benne némi röhejfaktor. Az emberek reagálnak egymásra, ez tény, de a normális az volna, ha megértenénk és kezelnénk ezeket a reakciókat – méghozzá egymás hibáztatása nélkül. Ugyanis semmi sem fekete-fehér.
  • Projekció – “Azért mondasz ilyet, mert lenézel engem, mert te diplomás vagy, én meg nem” – Milyen különös, hogy a “kinek milyen papírja van” kérdés mindig azokat foglalkoztatja a legjobban, akiknek semmilyen nincs. Nekem például soha eszembe nem jutna, hogy ez bárkinek az emberi minőségét, de akár intellektuális kvalitásait meghatározza.
  • Hárítás – “Ez igaz, de én nem tehetek róla, nekem ehhez nincs közöm” – Ha így volna, most nem ülnénk itt, hogy tisztázzuk a dolgokat.
  • Kinyilatkoztatás – “De hiszen az a szokás, hogy a fiatalabb segíti az idősebbet, nem fordítva” – Ezek azok az axiómák, amelyekkel nehéz mit kezdeni. Vitatkozzunk egy elvvel, amit ráadásul valaki csak addig vall a magáénak, amíg számára az kényelmes?

Folytatás az eredeti megjelenés helyén…

Reklámok
Eszter névjegye (993 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.
%d blogger ezt kedveli: