Aktuális

Üdvözlöm a hidzsábot tiltó intézkedéseket, de van miért aggódni

Egyre több európai országban tiltják be a fejkendő viselését közintézményekben. Legutóbb az osztrák, majd a svéd általános iskolákban került erre sor. Egész életemben úgy gondoltam, mindenkinek meg kell adni választás lehetőségét, hogyan öltözködik, akár vallási, akár egyéb okokból teszi azt (amíg ruházata tiszta és nem balesetveszélyes). Most azonban más szempontok is képbe kerültek, ezért – aggódva bár, de – üdvözlöm a döntést.

Először is, fejkendőt a többség vallási okokból hord: kötelező az ortodox zsidó és a muszlim nőknek, a szikhek közül egységesen mindenkinek, előfordulhat hinduknál, krisnásoknál. Az amerikai és nyugat-európai zsidó nők többnyire parókával váltják ki ezt a mitzvát, így könnyen integrálódnak a többségi társadalomban (a többségnek fel se tűnik a különbség), a szikhek a turbánjukkal nagyon marginális csoport és nálunk kevesen is vannak, a vaisnavizmus képviselői meg nem állandóan, és nem a teljes hajat elfedve hordanak kendőt. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy az intézkedés elsősorban a muszlimokat érinti, nekik íródott.

Fontos kiemelni, hogy magában az iszlámban is élénk vita zajlik arról, hogy a haj elfedése a szülőképes korú nőknél a Korán szerint kötelező-e, és a progresszív irányzatok szerint bizony nem az. A szerény, visszafogott öltözködés az, amit a Próféta ajánl mindkét nem számára, sokan pedig olyan hádíszokra – a próféta életéről szóló tanításokra – is utalnak, amiből egyértelműen kiderül, hogy Mohamed a haj elfedését azért ajánlotta, mert amikor középkorban sok nő a szabad ég alá ment ki szükségét végezni, idegen férfiak támadhattak rájuk, és így volt biztonságosabb. Abban azonban a legtöbb iszlám jogtudós egyetért, hogy a nikab – a teljes arcot elfedő ruhadarab – sem a Koránban, sem a hádiszokban nem jelenik meg kötelező elemként. Ez egyébként már hordozhat magában veszélyeket (tömeggyilkos, terrorista, fertőző beteg, körözött bűnöző is rejtőzhet el így), ezért arc elfedésének nincs helye a közintézményekben.

Akárhogy is, alapvetően elmondhatjuk, hogy a visszafogott öltözködést és fejkendőt jelentő hidzsáb, mint társadalmi konstrukció, az iszlám világban a legtöbb helyen kötelező, sőt: van, ahol szigorúan büntetik is azokat, akik a kendőt le merik venni (Shaparak Shajarizadeht például két év börtönre ítélték Iránban, mert hidzsab nélkül járt-kelt az utcán). Azzal sem lehet vitatkozni, hogy az amerikai, nyugat-európai, ausztrál – és persze – magyar muszlim nők mindegyike szabad akaratából hord fejkendőt: számukra ez egy szakrális cselekedet, egyfajta tisztelgés az Úr előtt. A szerénység, a tisztelet és természetesen az összetartozás jelképe. Komplett divatblogok épülnek aköré, hogyan lehetsz autentikus divatdiktátor, gót, rocker, miegymás hidzsabbal a fejeden, testet szemérmesen takaró ruhákban, hogy személyiségedet megőrizve hajts fejet Isten (de legalábbis a Próféta) akarata előtt.

Más a helyzet azonban a menekültekkel, bevándorlókkal. Nagy részük nyilván szabad akaratából öltözködik úgy, ahogy, de itt már bizony képbe kerül a család és a közösség kényszere és elvárása is. Aki egy zárt közösségből kerül egy új kultúrkörbe, még inkább ragaszkodni kezd a nemzeti, vallási hagyományokhoz, és ezt jó eséllyel gyerekére kényszeríti. A gyerek, illetve fiatal nő így nem önállóan dönt, hanem kényszer, de minimum erős manipuláció alatt. Ezért is volt visszás, amikor 2017-ben a svéd kereskedelmi delegáció női szekciója – 15 főből 11 – fejkendőben jelent meg épp a Iránban, ahol a nőknek – ahogy fentebb írtam – nincs választásuk e téren (sem) . A svédek valószínűleg abból indultak ki, hogy akik hazájukban kendőznek, azok önként teszik, de ebben a kontextusban valóban furcsa feladása volt egyenlőségpárti elvieknek egy elnyomó gyakorlat támogatása. Svédországban persze máshol lett volna a hangsúly.

Az egyik ok tehát, amiért támogatom a kendő-tiltást az, hogy rengetegen vannak, akik kényszerből viselik akár hazájukban, akár tartózkodási országukban, míg mások óriási önfeladás árán azért, mert ezt hiszik a legjobb isteni szolgálatnak. Ha tiltásra kerül állami szinten, felmentést kapnak a nők a vallási kényszer alól is. A szabályokat ugyanis a külső körülmények árnyalják: bár a kutya a Próféta szerint tisztátlan állat, ha vak vagy, kaphatsz vakvezető kutyát, bár ramadan idején kötelező a napközbeni böjt, betegség, diabétesz, terhesség esetén felmentést kapnak az érintettek alóla. Ha a törvény tiltja a kendőt, azoknak sem kell viselniük, akik kényszerből tennék, illetve akik úgy érzik, nagyon komoly önfeladás árán képesek csak erre a nyugati világban (az utóbbi egy igen széles kör).

A másik ok, amiért örülök, egyszerű: a szabály eredetileg a termékeny korú nők kapcsán született, de egyre korábbra tolódott a kor, amikortól a kendőt elkezdik viselni a lányok. Az fejlett világ bevándorlócsaládjai sokszor még jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, ezért már akár 6-8 éves gyerekeket is kendőbe kényszerítenek. Ez egészen abszurd, egy gyerek még nincs abban a helyzetben, hogy ilyen érzékeny kérdésekben maga döntsön, ráadásul – ezt már a svédek mondják – ez szexualizálja a gyereklányt, hiszen a kendő természetesen annak a szimbóluma is, hogy érett nő vagyok, választható, de csak a férjemnek mutatom meg az egész testem. Az iskolákban teljesen jogos tehát a tiltás.

A harmadik ok, amiért üdvözlöm a döntést az, hogy a gyakorlat ma elszigetel: a nőket a fejkendő miatt indokolatlanul sok hátrány éri az élet minden területén. Tisztában vagyok azzal, hogy a keresztény kultúrába született, iszlám hitre áttért nők közül sokan amolyan feminista állásfoglalásként hordanak kendőt, mondván: elfedem a testem, a hajam, hogy a tanulmányaimban és a munkámban a külsőm helyett a szellemi kvalitásaimra figyeljenek. Közben viszont azt is be kell látni, hogy a hatás kontraproduktív: épp azért nem kezelik őket szuverén, kompetens szakemberként, mert a fejekbe mélyen beleivódott, hogy a világ másik végén a kendő az elnyomás eszköze. És igen, itt meg is érkeztünk az iszlám világba, ahol aki nem fedi el a haját, az a nemi erőszakra is rászolgált a közvélekedés szerint (tisztelet a kevés másképp gondolkozó kivételnek). Ennek az ostoba megkülönböztetésnek, aminek kulcsa egy ruhadarab, véget kell vetni.

A végső érvem viszont ez: támogatom a kendő-bant, mert – sok releváns szakirodalom elolvasása után – a meggyőződésem az, hogy a hidzsáb legfeljebb 10 százalékban vallási konstrukció, 90 százalékban társadalmi. És ha már így állunk, hozzunk olyan egységes törvényeket, amelyek szerencsésebbek a nőkre nézve, hiszen a legtöbb helyen épp elég téren szenvednek hiányt amúgy is…

Bár a végeredmény kedvező lehet, ezekkel az intézkedéssorozatokkal ugyanakkor az a baj, hogy nem a fenti szempontok alapján, vallások fölött dönt, hanem épp a keresztény kultúráért folytatott harc érdekében tilt vagy büntet: márpedig ezzel a lendülettel jövő héten akár azt is bevezetheti, hogy a menstruáló nő a kertben aludjon (Mózes 3. könyve, a Léviták szolgálatáról 15:20-23: “Tisztátalan mindaz, amin fekszik havi tisztulása idején, és tisztátalan, amin ül. Ha valaki a fekvőhelyéhez ér, mossa ki a ruháját, mosakodjék meg vízben, és legyen tisztátalan estig. És aki olyan holmit érint, amelyen az ilyen asszony ült, mossa ki a ruháját, mosakodjék meg vízben, és legyen tisztátalan estig. Ha valaki megérint valamit abból, ami a fekvőhelyén volt vagy amin ülni szokott, legyen tisztátalan estig”) vagy ha spontán magömlése van egy férfiúnak, csak két galambfióka feláldozásával engesztelhető ki az Úr (Mózes 3. könyve, a Léviták szolgálatáról 15:29-32: Vegyen két gerlicét vagy két galambfiókát, és vigye el azokat a paphoz, a kijelentés sátrának a bejáratához. A pap pedig készítse el az egyiket vétekáldozatul, a másikat égőáldozatul, és így végezzen érte a pap engesztelést az ÚR színe előtt, tisztátalan folyása miatt. Ez a törvény vonatkozik a folyásosokra: arra, akinek magömlése van, amely által tisztátalanná lesz).

És hát lássuk be: mivel jobb terep Gileád, mint Szaúd-Arábia? A folyamatnak – a keresztény teokrácia víziójának, amikor is a törvényhozásban a vallási szempontok is megjelennek – pedig máris vannak sajnos eklatáns példái világszerte, és nálunk is…

 

Reklámok
Eszter névjegye (993 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

25 hozzászólás Üdvözlöm a hidzsábot tiltó intézkedéseket, de van miért aggódni bejegyzéshez

  1. Szaúd-Arábiában egyetlen tíz év alatti kislányt sem láttam kendőben. Nem tudom, hogy máshol hogy van, de régóta mondom, hogy szerintem a vallási előírások szigorúsága mindig korrelál a szegénységgel. Ahol szűkösek az erőforrások, mindig kap az arcára a gyengébb: nő, gyerek, fogyatékos, állat, míg gazdag helyeken, hát eszi fene végezzen egyetemet és öltözködjön az asszony, mit bánják ők, majd felvesznek egy plusz cselédet, kapjon meg mindent a gyerek meg az állat, nosza akadálymentesítsünk és támogassunk.
    Szerintem Európában és gyerekeknél tiltsák csak be. Valahol meg kell szakítani az ördögi kört újabb elnyomott generációk felnevelése helyett.

  2. Én nem szeretem ha bàrmit tiltanak. Ne tiltsàk be, de iktassàk törvénybe,hogy nem kötelező.
    Én valahol nagyon sajnàlom,hogy ma màr nem làtszik az öltözködésen,hogy ki hova tartozónak érzi magàt. Hogy kb.màr nincsenek is öltözködési szabàlyok,(amiket meg lehetne szegni) és simàn kinnek a nők leggingsben és hasipolóban az utcàra(sorry engem baromira zavar a leggings nagdràként való viselése,olyan mintha harisnyanadràgot hordanànak).

    A másik,ami szerintem itt problémás,hogy másokat miért nem cseszegetnek az öltözékük miatt?

    • Fura. Egyik mondatodban azt írod, hogy téged mi zavar (baromira) mások öltözködésében, a másikban meg a tiltás ellen beszélsz, illetve (ha jól értem az, hogy másokat miért nem cseszegetnek) zavar, hogy ezért cseszegetik őket. Jó, tudom, az, hogy téged zavar, nem jelent cseszegetést, de akármennyire visszafogottan is, mégis egyfajta ítélet az is.

      • Zavarni zavar, de soha nem mondanàm azt,hogy akkor ezt tiltsuk be,mert ízléstelen!
        Szerintem,ameddig az embereknek takarva van a nemiszerve, a noknek a cicije, addig felolem furdoruhaban is jarhatnak,max jot nevetek rajtuk.

        Ha az ortodox zsidó nők,nem tudnàk megoldani parókàval a hajuk eltakaràsàt,akkor nekik is kendő kellene.

        Mellesleg nem olyan régen, a férjezett asszonyok itt is kendőt hordtak :)

        • Jó, írtam is, hogy az, hogy nem tetszik, meg hogy legyen tilos, az két erősen külön dolog ;)
          Ortodox zsidók: messze nem mind hord parókát kendő helyett, bár nekik tényleg megoldás lehet (illetve nem tudom, hogy minden irányzat elfogadja-e a parókát).
          “Mellesleg nem olyan régen, a férjezett asszonyok itt is kendőt hordtak” Na pont ez van a fejemben nekem is. Bekötötték a fejét (és felkonytolták, hogy még a kendő alól se látsszon ki a haj). Mindkét kifejezés a férjhez menésre utalt.

  3. Az ószövetség törvényei az új szövetséggel elvileg fölül lettek írva, bár nem emlékszem, a jelenlegi hivatalos Biblia őriz-e az általad említett témában Jézusnak tulajdonítva bármit is.
    Mohamedről pedig nem emlékszem hol, de olvastam egy történelmi összefoglalót, amelyben az író szerint ő épp hogy a nők ‘felszabadítása’, taníttatása mellett volt, és szorgalmazta többek között a kendőviselés eltörlését. Aztán ugyanúgy, ahogy a kereszténység tanai, az övéi is jelentős változáson mentek át, az ellenkezőjére fordultak. A különbség annyi, hogy ez nála már közvetlenül a halála után elkezdődött.

    • “Az ószövetség törvényei az új szövetséggel elvileg fölül lettek írva” Hátizé. Tudom, hogy van ilyen értelmezés, de azért azt “Jézus mondta”, szóval evangéliumi szöveg, Jézus szájába adva, hogy: „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.” (Mt 5,17)

      • Na ezt is lehet sokféleképpen értelmezni, a “betöltsem” jelentheti azt is, hogy ő az, akit a próféták megjósoltak, és jelentheti azt is, hogy a régi törvények alapjaikban megállják a helyüket, a Mózesiakat pl. nem akarta felülírni. (Azokon mondjuk nincs is mit, többségükben erkölcsi törvények). Az idő közbeni torzulásoknak viszont nagyon is ellene ment szavakban és tettekben is. De az még a Bibliának ebből az átírt változatából is kiderül, hogy nem hirdette a nemek közötti egyenlőtlenséget.
        Nem vagyok vallástudós, de a zsidó-keresztény kultúrkör egybemosást én is erőltetettnek érzem, ahhoz elég csak elolvasni a Könyvet, hogy a Ó- és az Újszövetség közti éles ellentét kiderüljön.

        • Értelmezés: ezt mondom én is. Jézus maga biztosan nem írta felül a mózesi törvényeket, de a tízparancsolat mellett, ha kevésbé erős törvényként is, de pl. az étkezési törvények nagyon erősek. A hús-tej elválasztás nincs leírva a Tórában (=Törvény), azt kikövetkeztették egy mondatból (“gödölyét anyja tejében ne főzd meg”). De a sertés (nyúl, strucc, pikkelytelen hal, teve, stb.) húsának fogyasztását a Törvény tiltja. Jézus tudtommal sehol se mondja, hogy ez a tilalom érvényét vesztette (vicces párhuzam: az ortodox zsidók egy része szerint, ha eljön a Megváltó, akkor a sertés hús is kóser lesz – lényegében a keresztények szerint ugye Jézus a Megváltó, tehát pont ebben a szellemben ehetik a sertést), de a kereszténység szerint mehet. Más kérdés, hogy a Törvény a zsidókra vonatkozik, és (Szent) Pál óta azt mondjuk, hogy nem kell zsidóvá válni ahhoz, hogy keresztények legyünk, tehát a kifejezetten zsidókra vonatkozó törvények – sertésnemevés, körülmetélkedés, stb. – betartása nem szükséges ahhoz, hogy jó keresztények legyünk. Ezzel együtt, tudtommal vannak olyan keresztény (újprotestáns) felekezetek, amelyek a mózesi törvényeket tartják többé-kevésbé (a “következtetéseket”, a Talmud okoskodásait, pl. tej-hús már nemigen, de a szombat a pihenőnap, esetleg nem esznek disznóhúst), illetve vannak keresztény zsidók (Jews for Jesus, stb.) akik szerint Jézus igenis a megígért megváltó, a Messiás, de ők, mint zsidó származásúak, a zsidó törvényeket (akár még a Talmudot is nagyjából) mindenestől tartják, kipát hordanak, stb. Pont azon az alapon, hogy rájuk igenis vonatkoznak továbbra is a zsidók számára előírt törvények, akkor is, ha EGYBEN keresztények is. Na, ők pont nem esznek disznóhúst (pedig szerintük eljött a Messiás ;) )
          “nem hirdette a nemek közötti egyenlőtlenséget.” Jézus lehet, hogy nem. De azért az Újtestamentum teljes “jogú” részét képező apostoli levelekben bőven olvashatsz ilyet. “A férfi feje a feleségnek”. Persze, úgy a feje, ahogy Jézus a feje a közösségnek (szolgálja a közösséget, ahogy egyébként normális társadalomban a kormány szolgálja az országot), de azért egyenlő helyzetnek mégsem nevezném enyhén szólva. Egyenrangúság van ugyan ELVBEN, de ez a helyzet valójában nem is egyenrangú.
          Hát én elolvastam a Bilbiát, és azt látom, hogy a mózesi durva, tömeggyilkosságra kifejezetten hajló szemlélettől a jézusi-páli gondolkodásig folyamatos az átmenet. a késői próféták szemlélete kifejezetten előkészíti a szeretet Istenének képét, nem véletlen, hogy épp egy marginális zsidó szekta lett (főleg Pál tevékenységével) az, amit ma kereszténységnek hívunk. Az se véletlen, hogy a haszidizmus, ami szintén egy zsidó irányzat, eléggé hasonló elveket vallott (eredetileg legalábbis: ma már sok tekintetben visszatértek a fősodorhoz). Szóval a határvonal nem éles, hanem egyfajta fejlődés rajzolódik ki.

          • Van azért egy érdekessége a Jézusi tanításoknak, amikben alapvetően különbözik az “uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj” mentalitástól. Nem csak azt hangoztatta, hogy ő maga az “Atya” fia, hanem azt is, hogy mindnyájan azok vagyunk, vagyis valójában a “nincs más isten rajtad kívül” elv érvényesül a tanításaiban. Ezt valahogy szeretik figyelmen kívül hagyni, vagy nem kellő jelentőséget tulajdonítani neki (nem véletlenül).
            És igen, van egy pár variáció az értelmezésre :) meg vannak az egyenlők és az egyenlőbbek… Pál tanítása nem mindenütt tükrözi Jézusét, ebben a kérdésben sem.
            Melyik szektára gondolsz? Tudtommal épp azért kezdtek téríteni a környező népek körében, mert a zsidóság nem volt eléggé fogékony ezekre az eszmékre.

            • Na azért ebben: “nincs más isten rajtad kívül” aligha értene egyet a legtöbb keresztény, pár száz éve meg talán eretneknek is nyilvánítottak volna érte. Egyébként nem is látom a bibliában, elég merész értelmezés. Igen, persze, mindannyiunk mennyei atyja az Isten, de ez nem tesz minket is istenivé, miért is tenne, ahogy az egész teremtés sem azonos Istennel.
              Pál és Jézus: hát pl. abban sem értettek egyet teljesen, hogy kinek a megváltója is J. Merthogy Jézus nem csak a szamáriai asszonynak mondta, hogy őhozzá ugyan nem jött, de máshol is kifejti, hogy ő csak a zsidók megváltója. Egyébként a korai közösségek is egyértelműen úgy voltak vele, hogy aki zsidóvá nem válik (vagy zsidó létére nem tartja a Törvényt), az tök hiába hisz Istenben. Az evangéliumok illetve az Apostolok cselekedetei is ír ilyeneket, pedig egészen biztosan akkor véglegesítették ezek szövegeit, amikor már a kereszténység NEM egy zsidó szekta volt.
              Ellenben bizonyos tekintetben lényegtelen, hogy Pál és Jézus mennyire értettek (volna) egyet, a kereszténység korai időszakában, tehát bőven az államvallássá válás előtt már mindkét szemlélet benne volt a keresztény közösségekben, amelyek egyébként pont a nem hivatalos, sőt, üldözött “szekta” mivoltuk miatt is meglehetősen sokfélék voltak. Épp ezért nehéz is arról beszélni, hogy milyen volt “a” kereszténység. Ahhoz, hogy egységesüljön, előbb államvallássá kellett válnia, hogy legyen valamilyen, államilag elfogadott és támogatott főiránya, amihez képest lettek eretnekek.
              A zsidóságról részben valóban azért vált le a kereszténység, mert a zsidók nagy tömegei nem voltak elég fogékonyak a messiásvárásra, más részük meg olyan messiást vártak, aki ott és akkor valóban elhozza a megváltást. Különösen az a tény, hogy Jézus meghalt, elterjesztették ugyan róla, hogy feltámadt és el is jön hamar újra – de ez csak nem akart megtörténni -, nos elég sok embert eltántoríthatott, nem szólva a messiás-dömpingről, ami akkoriban volt, ha nem tévedek, sokan Bar-Kochbát is annak tartották, míg jól meg nem ölték a rómaiak, és le nem rombolták a szentélyt. Ez a tény – érthetően – kissé elbizonytalanította a messiásvárókat (hogy lehet, hogy jön a messiás, Isten meg megengedi a gonosz rómaiaknak, hogy lerombolják és kifosszák az ő templomát). A nemzsidók viszont ettől még nyugodtan várhatták a megváltást a meghalt és feltámadott Jézustól, hiszen a számukra az a tény, hogy a zsidó szentélyt lerombolták, nem gyengítette a világ urának erejét, inkább valamiféle jelet láthattak benne, hogy tényleg az egész világ, az összes ember megváltója Jézus, és egész világ ura az Isten, akit nem zavar egy kis provincia kis templomának lerombolása. Nyilván az a gondolat, hogy nem kell pl. körülmetélkedni ahhoz, hogy valaki jó keresztény legyen, erősödött az által, hogy egyre több nemzsidó (“pogány”) keresztény lett a gyülekezetekben. De a kereszténység terjedése (apostolok cselekedeti, levelei) a Római Birodalomban eleinte egyértelműen a diaszpóra zsidóságához, a zsinagógákhoz volt köthető.

              • Igen, eleinte a zsidósághoz köthető, de egészen biztosan nem a zsinagógákhoz, meg a zsidó papsághoz.
                Egy időben érdekelt a téma, beleástam magam annyira, amennyire sikerült, és egy olyan összkép alakult ki bennem, hogy a jelenlegi kereszténységből nagyjából minden hiányzik, ami Jézus tanításának a leglényegi részét képezte. Ami benne van, az is elferdítve, félremagyarázva.
                Sikerült kivenni belőle pl. szinte az összes reinkarnációra tett utalást, és Jézus eredetileg épp hogy nem az ember, mint olyan kicsinységét hangsúlyozta, hanem sokkal inkább a teremtőképességét, teremtési potenciálját. Ha csak annyi hitetek lenne, mint ez a mustármag…. minden lehetséges lenne a számotokra…
                Ennyi idő távlatából, ennyi ferdítés, véletlen és szándékos hamisítás után nehéz a valós történetet összerakni, de a róla kialakított kép is leginkább mindig az aktuális hatalom érdekeit szolgálja és szolgálhatta.

                • Egészen konkrétan a zsinagógákhoz köthető. A zsidó papsághoz természetesen nem, ők egyértelműen féltek tőle, féltették a hatalmukat – de a diaszpóra zsidóságában a papságnak nemigen volt nagy jelentősége, mivel a papság erősen kötődött az egyetlen, jeruzsálemi szentélyhez (amit Bar-Kochba bukása után végleg leromboltak).
                  A többivel eléggé egyetértek. Főleg az utolsó gondolattal.
                  Az én szememben Jézus egy mélyen hívő, de egyébként (mai meghatározással, bár a mai meghatározás értelmezhetősége az ókorban eléggé megkérdőjelezhető) teljes mértékben baloldali-liberális, antiklerikális (ezért utálta a klérus) erőszakmentes lázadó volt. Tiszta röhej, mikor a klerikális-konzervatív, ítélkező “keresztények” rá hivatkozva szidják habzó szájjal a baloldalt.

                  • Lélekben tartozhatott, gyakorlatilag viszont a saját zsinagógájához volt kötve, nem? A zsidó népet tudtommal mindig is a saját vallási vezetőik irányították, vagyis minden azzal ellentétes mozgalom csak a zsinagógák falain kívül terjedhetett. Ha jól rémlik, Pál apostol leveleiből is mintha ez jönne le.

                    • blaci200 // július 2, 2019 - 13:21 //

                      Nem értem, mi tartózhatott hova lélekben? Ki volt a saját zsinagógájához kötve?
                      Egyet biztosan tudunk: a diaszpórában élő zsidósághoz érkező apostolok egészen konkrétan a zsinagógákban prédikáltak. Valószínűleg az volt a helyzet, hogy a diaszpóra zsidósága eleve eléggé független volt a jeruzsálemi papságtól. Voltak persze vallási vezetői, de ezek inkább helyi vezetők lehettek, gondolom, akik között biztos volt olyan, aki nem tűrte meg a Jeruzsálemben “kiátkozott” keresztényeket (pontosabban akkor még egyet a messianisztikus zsidó szekták közül), de mások – a zsidók körében, a mainstream zsidóság körében is kifejezetten erős Messiás-várás miatt – alighanem kifejezetten szívesen fogadták az apostolokat, a keresztény tanokat. Ne feledd, hogy abban az időben, kb. egy évszázad alatt egy rakás “Messiás” jelent meg Palesztinában, többek között magát Bar Kochbát is Messiásnak tartották egyesek. A felkelés bukása után ennek intenzitása csökkent, de végül is a mai napig várják a Messiást a zsidók, és az évszázadok során is volt több ember, aki magát annak hirdette, vagy éppen egyes hívei annak tartották (pl. valamelyik haszid rebbét is).
                      Szóval a zsidóság vallásilag messze nem volt egységes akkor sem, áramlatai voltak, amelyeknek voltak szellemi/vallási vezetői, mint ma. Persze Jeruzsálemnek, a papságnak akkor volt tekintélye, ezáltal valamiféle központi ellenőrzés, vallási értelemben vett hatalmi szó, de távolról sem olyan, mint mondjuk a katolikus egyházon belül a pápáé, illetve az államvallássá vált kereszténységen belül a zsinatoké.
                      Pál természetesen a pogány keresztényekhez írt, hiszen ő volt a szószólója annak, hogy a pogányok közé (is!) kivigyék a keresztény tanokat, illetve annak a nézetnek, hogy nem kell zsidóvá (is) válni ahhoz, hogy valaki keresztény legyen és üdvözülhessen. Persze más apostolok is írtak leveleket pogány keresztény közösségeknek, viszont pl. Jakab a “szórványban élő tizenkét törzsnek” írt.

                    • katalin // július 2, 2019 - 15:52 //

                      “a papság erősen kötődött az egyetlen, jeruzsálemi szentélyhez” – lélekben kötődhetett, gyakorlatilag mindegyik a ‘saját’ zsinagógájában a saját közösségének volt a vezetője.
                      Lehet, hogy próbáltak a zsinagógákban is prédikálni, de elég gyorsan kipenderítették őket… a zsidóság minden rétegében voltak követői ennek az új eszmének, de a papság összességében ellenállt (kivételek persze mindig mindenre vannak), a szegényebb rétegekben, ill. a lenézett népcsoportokban (ld. szamáraiak pl.) talált követőkre igazán, mint ahogy az általában az ilyesfajta eszmékkel lenni szokott. Meg elég erőteljesen a római rabszolgák körében.
                      “nem jöttem, hogy eltöröljem (a törvényeket), hanem inkább h. betöltsem” – lehet ezt is sokféleképpen értelmezni, de nem mellékesen azt is hangsúlyozza, hogy minden, ami eddig volt, érvényét veszti, hiszen egy “új szövetséget” hozok nektek. Felállít egy új, szeretetteljes Istenképet az addigi bosszúálló helyett, a törvények meg- és betartása ellenében a szeretet fontosságát hangsúlyozza, és ha nem is mondja ezt így ki szó szerint, hogy “ti vagytok az Isten” (a Bibliában legalábbis nincs benne), de a tanítása maga arról szól, hogy ő az Atyában és az Atya őbenne, és ez mindenkire ugyanúgy érvényes, ahogy őrá. Meg: ne kiabáljatok, ne kántáljatok, menjetek el egy csendes helyre, ott imádkozzatok, a szerető Isten törvényeit tartsátok meg, ne a papokét. Szóval volt azért bőven a zsidó papság által addig fenntartott rendre (és pénztárcára, áldozati állatok vásárlása stb.) veszélyes elem is Jézus tanításaiban.
                      Mostanában vannak próbálkozások ennek az egésznek a teljes egybemosására, mintha a jézusi kereszténység egyenes folytatása lenne az ortodox zsidó hagyománynak, de a helyzet az, hogy eleinte pont közöttük nem igazán terjedt, a zsidók tömegesebb kikeresztelkedése már az új, vagy majdnem legújabb kor történelme.
                      / legalábbis cca. 25 évvel ezelőtt még valahogy így tanultuk a főiskolán :) /

                    • blaci200 // július 3, 2019 - 07:53 //

                      A papság – ismétlem – a szentélyhez kötődött, egyszer okból: a szentélyben folyó rituálék elvégzése (is) az ő dolguk volt A zsinagógákban már akkor is a rabbik voltak a vezetők, a diaszpórában pláne. A papság származáshoz (is) kötődött, csak leviták (főpapok csak kohének) lehettek, a rabbiság nem. Az egyes zsinagógák – a diaszpórában pláne – viszonylagos önállósággal rendelkeztek, olyannyira, hogy kétféle kánon volt használatban, a (szűkebb, a protestánsok ószövetségével azonos) palesztinai és a (bővebb, a katolikusok ószövetségével azonos) alexandriai kánon, ennyire nem volt egyértelmű a papság irányítása. Talán ez az önállóság nem volt olyan mértékű, mint manapság az egyes irányzatoké, de létezett. Ezen kívül, nyilván tudod, hogy Palesztinában is bőven voltak mindenféle irányzatok, amelyek egymáshoz való viszonya enyhén szólva bonyolult volt (farizeusok – perusim -, szadduceusok, esszénusok – akiknek egy csoportját nazarénusoknak hívták, mint később a zsidókeresztényeket, a farizeusokból kivált zelóták, stb.). Mindezen irányzatok közül egyedül a szadduceusok voltak a kifejezetten papi irányzat/párt.
                      “Szóval volt azért bőven a zsidó papság által addig fenntartott rendre (és pénztárcára, áldozati állatok vásárlása stb.) veszélyes elem is Jézus tanításaiban.”
                      Hajjaj! De mennyi. Ezért is mondom, hogy Jézus bizony egy (erőszakmentes) lázadó volt, méghozzá elég erősen antiklerikális.
                      Semmiképp sem volt tehát az ortodox zsidóság folytatása (ahogy eredetileg a haszidizmus sem, bár visszatért a fősodorhoz sok tekintetben, de indulásakor nagyon hasonlítottak az elvek a jézusi tanításhoz). Ettől még voltak a próféták tanításaiban előzményei, de nyilván voltak bőven forradalmian új elemek is. És persze, tömegesen nem keresztelkedtek meg a zsidók, naná.

    • Egy dolog, hogy mit akartak a vallásalapítók. Az egoista, a legkevésbé sem hívő, a mindenkori elnyomó hatalmat szolgáló férgek mindig is az egyházak mögé bújtak és onnan segítették az emberek elválasztását egymástól és önmaguktól!
      Ez a nőellenes elmebaj is a vallások sajátja lett, mert ezzel lehet legjobban megalapozni az általános boldogtalanságot, amit aztán kihasználva bármekkora szemétségre rá lehet venni az embereket, és bármilyen ostoba illúzióra vevők lesznek. A nőellenesség úgy működik a gonoszok kezében, hogy először megetetik a fiúkkal a süket dumát, hogy többet érnek, a lányokkal, hogy kevesebbet. Így igencsak lecsökken az esélye egy valódi emberi kapcsolatnak. Mert valódi, magányt feloldó, felnőtt szeretet-kapcsolathoz két egyenrangú ember kell, nem egy tulajdonos meg egy rabszolga. És ha magány van, boldogtalanság van, és ha boldogtalanság van, akkor jöhetnek a pótszerek, és jöhetnek az ellenségképek, hogy “miattuk vagy boldogtalan”. És jöhet a háború.

  4. “Ha tiltásra kerül állami szinten, felmentést kapnak a nők a vallási kényszer alól is.”. Vagy – mivel kendőben nem mehetnek, ezért – egyáltalán nem mennek az utcára, akár saját meggyőződésük, akár a család/közösség kényszere miatt.
    Iránban a sah tiltotta be – modernizáció címszó alatt – a kendő viselést annak idején. Egyrészt sok helyen ezzel végképp bezárta a nőket a házakba, másrészt egészen konkrétan a sah rendszere elleni lázadás része volt, hogy a nők igenis felvették a kendőket (és úgy tüntettek, nagyrészt önszántukból). Csak azt akarom ezzel az utóbbival mondani, hogy igenis a kendő (nem a felismerést akadályozó, arcot eltakaró!) tiltása épp úgy a személyi szabadság korlátozása, mint a kötelezővé tétele, és kifejezetten valószínű, hogy ellenállást fog kiváltani. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ez utóbbi – az ellenállás illetve az, hogy a muzulmán migránsok minél nagyobb része érezze rosszabbul magát – nem cél :(

  5. A szerencsétlen kemoterápiások, akik esetleg nem akarnak parókát, azok felmentést kapnak vajon? (én asszem előbb hordanék kendőt, mint parókát, kopaszon pedig nem mutatkoznék szívesen…és hát a minőségi paróka amúgy is drága buli, ellentétben a kendőkkel)

    • Az másképp néz ki.

      • Az nem látszik a kendőn, hogy miért van a fejen. A hidzsáb maga másképp néz ki, de (akár Iránban is) bármilyen kendőt hordhatnak a muszlim (zsidó, egyes neoprotestáns szektákban KERESZTÉNY) nők, vallási okból. Szóval a rendelet vagy a kendőt tiltja általában, vagy pofon a sz@rnak. Ha meg esetleg azt tiltja, hogy kendőt hordjanak vallási okból, de más okból szabad, akkor azért a vallásszabadság durva megsértése.

  6. Általában minden vallással összefüggő öltözködési szabály azt akarja, hogy a nő legyen valahogy elcsúfítva. Olyasmit jelképeznek az ilyen kendők, hogy valakinek a magántulajdona. Egyébként kb. az egész bolygót az a mentalitás taszítja a pusztulás szélére, hogy eltaposnak minden női energiát az elmebeteg, pszichopata, Istentől a lehető legtávolabb lévő faszkalapok, mindig a vallás mögé bújtatva a rövidlátó, állatias, materialista egoizmusukat. Az egész patriarchátusnak a kukában a helye!
    Egyébként pedig ha az arabok beleszólnak abba, hogy egy turista hogyan öltözködhet náluk, akkor ugyan alkalmazkodjanak már itt ők, ha befogadták őket!

    • Olyasmit jelképeznek az ilyen kendők, hogy valakinek a magántulajdona.” Pontosan, ezt jelezte a “fej bekötése” esküvő után. Ha fedetlen fejjel megy valaki, arra talán még ma is mondják, hogy “hajadonfőtt”. (Mindenesetre a helyesírásellenőrző szerint helyes ;) )
      “Egyébként pedig ha az arabok beleszólnak abba, hogy egy turista hogyan öltözködhet náluk, akkor ugyan alkalmazkodjanak már itt ők, ha befogadták őket!” Ezzel meg nagyon egyetértek.

Hozzászólás a(z) bagoly37 bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: