Aktuális

Kümenhögei történetek

1997. szeptember 10.

Kümenhögei történetek

A kümenhögei reneszánsz legkiemelkedöbb alakjáról

Hogy a híres Överhöffer Emánuel pontosan mely napon született, az a történészek és irodalmárok kíváncsi sora előtt mindmáig felderítetlen maradt, akárcsak születésének helyszíne ill. szülei neve.

Családi körülményei tisztázatlanok. Esetleges iskolai végzettségét homály fedi, bizonyos feltételezések azonban írástudását is kétségbe vonják, megint mások tudni vélik, hogy a gyermek Överhöffer zsenialítása már csecsemőkorban megmutatkozott (hogy miben, az vita tárgyát képezi napjainkban is). Vélhetően azonban már igen fiatalon belekóstolt az élet sűrejébe, minthogy számtalan apaságát igazoló dokumentum látott napvilágot a kümenhögei ásatások során.

Mivel azonban nevének hitelességében sem vagyunk biztosak, maga Överhöffer Emánuel létezése is kétségbe vonható, nem is beszélve esetleges leszármazottjairól.

Mindez azonban mellékessé sikkad amellett a gazdag életmű mellett, mely Överhöffer Emánuel archívumában bújik meg… sajnos, mindmáig feltérképezetlenül.

Hosszas vándorlásai bevégeztével vélhetően még legalább egyszer (pontosabb meghatározás sajnos nem áll rendelkezésünkre) visszatért Kümenhöge földjére, ahol valószínűleg a sírhalom is betakarta a költőóriást.

A tény, hogy történetírással foglalkozott, ugyancsak eltérő visszhangokat keltett irodalmi berkekben, minthogy írásos bizonyítékok egyáltalán nem maradtak hátra a hallatlan lángelme tollából.

Egy valami azonban kétségbevonhatatlan: Överhöffer Emánuel kitörölhetetlenül a kümenhögei (vagy nem?) reneszánsz (vagy nem) irodalom (vagy nem?) legnagyobbjai (vagy nem?) közé emelkedett csodálatos (vagy nem?) lírai (vagy nem?) az élet és a társadalom tagoltságait elemző (vagy nem?) alkotásai által (vagy nem?).

Béke poraira.

Nyugodj békében, Överhöffer Emánuel!

***

1997. december 7.

Överhöffer Emánuel: Ánégyzet mínusz bénégyzet egyenlö ápluszbészer áminuszbé
(verselemzés)

„Nagy költőnk, a Kümenhöge kies földjén napvilágot látott Överhöffer Emánuel hiteles korképet fest újszerű, a társadalom és az ember viszonyának sokszerűségére irányuló filozófiai lírájában, mely épp úgy magában hordozza a felvilágosodás modern eszméit, mint a természet és az ember kapcsolatának a legapróbb részletekre is kiterjedő, szimbolikus vonásokkal felruházott elemzését.

Már maga a cím is rendkívül sokat sejtet: egy olyan korbeli kettősségről rántja le a leplet, melyben akár napjaink főbenjáró problémái is fellelhetők; a képlet akár a XXI. sz. küszöbének véres kórtörténetébe is áttehető, hiszen-bármily sajnálatos is- a helyzet azóta vajmi keveset változott e téren is.

Bizony, Kümenhöge nagy szülöttje az, aki elvezet bennünket a felismerésig, miszerint új gondolatokra, e begyepesedett eszméket felváltó reformokra lenne már szükség. Ím, a költő, ki egy lépéssel mindig világnemzete előtt áll, újra bizonyított irányt adó gondolatiságának nimbuszában: az ellentét mely a vers egészén átvonul, valójában bizonyítása a címben megfogalmazott alaptételnek, észérvekkel s egyúttal Voltaire optimista racionalizmusával alátámasztva. Nincs mit tagadni többé: a frappáns megállapítás, mely kérlelhetetlen közönnyel tájékoztatja az értő és érző lelkületű olvasót e két szembenálló fél fogyatékosságairól, melyek szinte megduplázva, önmaguk játszi többszöröseként állanak immáron előttünk, szent pőreségükben, leplezetlenül…”

…a lenyugvó nap tüzébe mártott penna erőtlenül bukott ki Kümenhöge egyetlen esztétájának ernyedt jobbjából. Háta mögött, a tovatűnő messzeségben Emánuel állt, maga testi valójában, s kaján mosoly húzódott ajkán, amint foga között szűrve a szavakat mintegy önmaga elé mormolta: „Aki tíz oldalban írja meg azt, mi egy szóval is elmondható, az nagyobb gazemberségekre is fogható!”

***

1997. november

A bór ívása és a viz prédikállása
(avagy: nyelvtanóra a kümenhögei iskolában)

„Hozátok szollok kedves tízedik éssek. Legyen benetek anyi becsűlet és ígényeség, hogy ha nemvagytok bisztosak az allapvetö hejesirási szabájokban, vegyétek ellö a hejesirási szabájszatot és nézetek utánna a kérdésses szawaknak. Tuggyátok, a hejesirás rendkivül fontos velelyárollya élletűnknek, aki nemtud hejjesen irni soha nem éllhet telyes, valosértékekel biro enberi élletett. Van aki éllett pájályában nem szenttel kűlőnőseb szereppet a matyar hejjesirás el salyátitásának, hisszen munkályában nem kerrűl kőszvetlen kabcsollatba velle. Ha azomban a lyógi pája íránt érszel elhívatoccságot, vagy álatt órvos akarssz leni is muszályhogy tiztábalégy az allapvetö hejessirásí szapájokal. De mégeggy rakodomúnkás ís túdnia kel hejesen irnia . mert nincs aki ne tuddna. Ha vann széggyellye magátt! Méjen.”

Recsegett, ropogott a kréta, amint Ödenhög tanító néni felírta előbbi ars poeticáját a táblára, majd odébb állt, hogy Fögelprügy igazgató úr is elvégezhesse a kis lurkók okítását a maga módján: „ Nos, ezúttal, kedves gyermekeim, ezúttal magáról dúskeblű nyelvünk használatáról szeretnék néhány kedves, dúskeblű szót szólni hozzátok, kedves gyermekeim.

Mindenekelőtt a szóismétlés elkerülésének alapvető, dúskeblű fontosságára hívnám fel szíves, kedves figyelmeteket, hiszen, mint tudjuk, maga a szóismétlés az, bizony, ami magában rejti magának a szóismétlésnek kedves, szíves, dúskeblű veszélyeit. Kedves gyermekeim, a szóismétlés, mely megtagadja tőletek magának a dúskeblű nyelvnek a kibontakozását, bizony, nem sok kedves, dúskeblű jóra vezet. Kerüljétek tehát elfele a kedves, dúskeblű nyelv kibontakozását meggátló szóismétlést illetve a szövegkörnyezetbe nem illő, stilisztikailag bizony hibás, dúskeblű szavakat, kedves gyermekeim.”

***

Az iskola megöli az egyéniséget

A tanár peckesen húzta ki magát Kümenhöge Központi Kisiskolájában és felsőbbrendűsége teljes tudatában pásztázta végig a megszeppent osztályt. A dolgozatok fenyegetően hevertek a padokon, a nyolcadikosok visszafojtott lélegzettel várták a végső ítéletet.

-A feladat roppant egyszerű lesz- mondta a tanár- stílusotok fejlődésére vagyok kíváncsi. Írjon fogalmazást mindenki a következő címmel: Az iskola megöli az egyéniséget.

Tényanyagot akarok hallani, a szempontok meg vannak adva, mindenki kap egy előre kidolgozott vázlatot. Nem szeretnék mellébeszélést olvasni, nem szentelhetem 35 unalmas dolgozatra a hétvégémet. A véleményetekre tehát nem vagyok kíváncsi. Fogjatok hozzá, 45 percetek van rá. A cím tehát: „ Az iskola megöli az egyéniséget.”

***

1998. május 2.

Bürokrácia, avagy hogyan tört kerékbe egy ígéretes karrier?

Trőgye, a bumfordi kümenhögei kis lurkó az ébrenlét és az álom mezsgyéjén pislogott a nagyvilágba. Fáradt volt, hiszen aznap ez már a 42.órája lehetett, s akárhogy is vesszük, de ez azért már ugyancsak megterhelő hatással van egy hétéves kisfiú szervezetére és idegrendszerére. Elpilledt, ahogy belegondolt, hogy az este folyamán még zongoraóra, szolfézs és kínaióra vár rá. Mindennek dacára azonban igyekezett erőt venni magán és odafigyelni az egyébként sem túlzottan érdekfeszítő mikroökonómia órára, melyen a tanár ütemes, monoton magyarázatát csupán egy-egy elhaló halálhörgés vagy tompa puffanás szakította meg. Odakint, a fülledt levegőjű termen túl reménytelenül sötét volt.

Mindez azonban meg sem kottyant volna a mi Trőgyénknek, hiszen mindennapjai ugyanebben a sivár mederben teltek, problémája azonban egészen újkeletű volt: pisilnie kellett. Trőgye most, először életében érezte, amint a kétségbeesés erőt vesz rajta és lassacskán az őrületbe kergeti. Fogalma sem volt, hogy mit tegyen. Segélykérően nézett szét a teremben, de az üveges tekintetek tengere aligha adhatott gyógyírt sajátos problémájára.

Összeszorította lábait, de ez csak pillanatnyi megoldásnak volt elegendő. Érezte, amint a friss nedű lassan megered lábai között, s tudta, hogy innen nincs visszaút. Hősiesen küzdött, végső erejével arra koncentrált, hogy a maradék végtermék nadrágján belül maradjon, de minden igyekezete meddő kísérletnek bizonyult csupán.

Merészet gondolt ekkor Trőgye: elhatározta, hogy kikéredzkedik Pritykunmugy tanár úr órájáról a mellékhelyiségre. S így is lőn. A tanár úr pedig- jóságos módon- nem utasította el a kis Trőgye nagy kérését, hanem fontolóra vette, s megígérte kis barátunknak, hogy igényét a tanári kar Anyagcserefelelősi és Elbírálási Osztálya elé terjeszti holnap délutáni ülésükön. S amennyiben a bizottság hajlandó foglalkozni a kéréssel, abban az esetben ( ezen a ponton Pritykunmugy tanár úr figyelmeztette Trőgyénket, hogy óvakodjon a hiábavaló, korai reményléstől az esetleges csalódás elkerülése végett) azonnal elvégzik az alkalmassági vizsgálatot és megkezdik az eljárás gyakorlati vonatkozásait. Előfordulhat azonban, hogy a túljelentkezés fenyegető ténye következtében pályázatot kell kiírniuk a művelet elvégzésének engedélyezésére, ez azonban- nyugtatta meg Pritykunmugy tanár úr a kis Trőgyét,- csakis csak a legvégsőbb esetben fordulhat elő. Amennyiben viszont mégis indokolt lenne, Trőgye barátunknak igazán nincs mitől tartania, hiszen kitűnő tanulmányi eredményével és zeneiskolai bizonyítványával, feketeöves karatetudásával, három felsőfokú nyelvvizsgájával, kismotorra-teherautóra és gépkocsira szóló jogosítványával igazán nincs mitől tartania.

Trőgyénket mindennek hallatára olyan mennyei boldogság töltötte el, hogy végső megkönnyebbülésként zubogni, záporozni kezdett belőle az ekkorra már jócskán felgyülemlett, lédús vizelet. Agya egészen elborult, szemei kikerekedtek az újonnan támadt örömforrás élvezetének felfedezésétől, s lassanként érezte, amint bűnös lelke megtisztul, s énje kiteljesedik.

Trőgyét rendőrök vitték el a helyszínről, s elsőrendbeli szabálysértés alapos gyanújának bűntettével vádolva megfosztották kitűnő tanulmányi eredményétől és zeneiskolai bizonyítványától, a feketeöves karatetudását igazoló okmányoktól, három felsőfokú nyelvvizsgájától, kismotorra-teherautóra és gépkocsira szóló jogosítványától, további büntetésének részletes megvitatását elnapolták

„A bürokratív szabályok sora felett tehát a test pillanatnyi gyönyöre győzedelmeskedett.” –állapította meg Emánuel elmélázva.

Így tört kerékbe egy ígéretes karrier.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: