Aktuális

Soha nem Xenu volt a baj – itt az új magyar szcientológia sztori

Hét évvel ezelőtt írtam az objektivszcn.blog.hu-t vezető Bonyai Péter egykori szcientológus csúcsvezető könyvéről, a Szcientológus voltam címűről, később pedig az Üzlet és Pszichológia agymosásról szóló nagyanyaga kapcsán is beszélgettem vele. Aztán írtam pár szci’ kisfilmről és a szervezetet jelenleg vezető David Miscavige unokahúgának, Jenna Miscavige-nak a könyvéről, így Péter megkeresett és megkérdezte, érdekelne-e a legújabb magyar szcientológus sztori, Dudás Diána könyve. Természetesen érdekelt, így pár napon belül már nálam is volt Az én szcientológia sztorim egy kedves írói levél kíséretében.

Friss könyv ez, friss élmények alapján: Diána 2018 elején hagyta ott a szervezetet, több mint 5 év után. Ezalatt volt munkatárs (mint mindenki, aki nem milliárdos, hogy könnyedén kifizethesse a tanfolyamok borsos árát, és akit meggyőztek, hogy így segíthet leginkább a bolygó clearré tételében), megpróbálták beszervezni a Sea Orgba (mint mindenkit, aki beteszi a lábát a clearwateri központba, a Flagbe), elkezdte az auditorképzést (mint mindenki, aki éveket tölt a szcientológiában, és meggyőzik, hogy kielégítő karriert is ebben a szektorban futhat csak be) és óriási erőfeszítéseket tett azért idő, pénz és energia tekintetében, hogy elérje a vágyott clear állapotot, vagyis tökéletes boldog, kiegyensúlyozott és hatékony legyen az élet minden területén.

A szerző Borsodból a fővárosba érkező, reményekkel és nyitottsággal teli fiatal nőként a szokásos személyiségteszt kitöltése és elemzése után, a hírhedt méregtelenítő program vonalán került kapcsolatba a szervezettel, és kezdetben csupán a kíváncsiság és a kalandvágy hajtotta: egyszerűen tudni akarta, mi is az a szcientológia, és milyen módszerekkel teheti még jobbá az ő életét is. Saját maga festett portréja alapján egy intelligens (két diplomás), tudásvággyal teli, keményen dolgozó, spirituális érdeklődésű, szabálytisztelő, de önálló gondolkozásra képes személy elevenedik meg előttünk, akinek épp két utóbbi tulajdonsága okozta a vesztét a szcientológia rendszerén belül. Az egyik azért, mert kitartóan és az előírásoknak megfelelően haladt egyre mélyebben “a hídon” – a szellemi szabadság helyett – a lejtő felé, a másik pedig azért, mert ahhoz viszont túl erős egyéniségnek bizonyult, hogy igazán jövedelmező szcientológus-karriert fusson be, például profi auditorként.

A könyv 350 oldala során több olyan pont is van, ami tökéletes végpont lett volna ahhoz, hogy Diána úgy hagyja ott az egész társaságot, hogy vissza se néz. Az első találkozásnál az etikatiszttel, a munkatársi szívatásoknál, a Sea Org-szopatásnál, az auditorképzéssel kapcsolatos átveréstengernél, a clearségig vezető rögös úton… végig számos olyan pont volt, amikor az átlagos olvasó úgy érzi, eddig és nem tovább, itt kellett volna otthagyni az egész kócerájt. Diána azonban nem lépett le, hanem maradt és küzdött, reménykedett, vezekelt és tanult tovább, és minden bizonnyal ez az, ami a laikusokat a témában a leginkább megfogja: hogy lehet az, hogy itt már az ember pontosan tudja, milyen abszurd és bizarr világba keveredett, ennek ellenére értelmes, felnőtt emberi lényként mégis marad, és még tovább amortizálja a lelkét, vesztegeti az idejét és csapolja a bankszámláját?? Hogy lehet ez?

Természetesen én is végig erre a kérdésre kerestem a választ, és Dudás Diána meg is adta azt. Kezdetben az érdeklődő nyitottnak érzi magát, hogy a “saját szemével, belülről” ismeri meg a rendszert ahelyett, hogy felülne a mendemondáknak. Eleinte azt hiszi maga a “tech” (a módszer) tényleges eredményeket hoz és a maga módján tökéletes, csak a hozzá kapcsolódó emberi gyengeség és mulasztás okoz gondokat, és mire rájön, mibe csöppent, addigra egyrészt anyagilag, másrészt lelkileg is olyan mélyponton van, hogy szinte már képtelenség kiszakadni a szcientológiából.

A tanfolyamok és auditálások rengeteg időt – akár heti 20-30 órát – vesznek igénybe, rendkívül szorosan épülnek egymásra, az egyik befejezése után ott az erős nyomás, hogy máris kezdd el a következőt, pihenésnek helye nincs. Az életed így teljesen beszűkül, a szcientológián semmi másnak nem lesz benne helye (hiszen a pénzkeresés is csupán haladásodat szolgálja, a család és a barátok pedig úgyse értenének meg, ezért – hogy elnyomó személyeknek ne nyilvánítsák őket – inkább nem is beszélsz velük erről… vagyis a minden normális emberi kapcsolatod természetes módon gyengül vagy megszakad), az agyad pedig teljesen átáll arra, hogy a sikeres tanfolyamzárást rengeteg endorfinnal jutalmazza (így egyébként szcientológus környezeted, tehát akiket a legtöbbet látsz is jobban elismer), a késlekedést pedig súlyosan bünteti. Ez a képlete a függővé válásnak is.

Egy ponton túl nincs más vágyad, minthogy minél gyorsabban haladj, minél magasabb szintet érj el, hiszen a valóságban már annyira beszűkültél és elszigetelődtél, valamint annyi áldozatot hoztál (banki kölcsönök, megszakadt kapcsolatok és az egyéniséget porig romboló etikai kezelések), hogy már csak azért sem vagy képes kiszállni, mert mindig a következő kurzustól vagy auditálási szakasztól várod a megnyugvást, az áttörést, a megszabadulást. Azt hiszed, ha eléred a következő pontot, végre megkapod azt, amit az elejétől fogva ígértek: megszabadulsz minden lelki terhedtől és betegségedtől, és szabad szellemi lényként, boldogan és kiegyensúlyozottan élhetsz, amíg világ a világ. És akkor végre megpihenhetsz, és elégedett és megbecsült tagja lehetsz a közösségnek.

A szcientológia valójában úgy működik, mint egy bántalmazó partner: először megdicsér, felmagasztal, hogy magához édesgessen, aztán pedig szisztematikusan korlátoz és leépít, hogy vigasztalhasson, és neked mérhetetlen szükséged legyen rá a légüres térben, amit ő maga okozott. Annyiban rosszabb is azonban nála, hogy Diána – és sok sorstársa – pont akkor nem kapott semmilyen vigaszt, amikor arra a legnagyobb szüksége lett volna. A vigasz itt ugyanis a pénztárcádhoz kötött, és ha van, aki többet fizet, inkább őt vigasztalják helyetted is. Az eredmény? Ugyanaz, ami a bántalmazó kapcsolatoknál: amikor még ki tudnál lépni, azért nem lépsz, mert a sok rossz után újra a ciklikusan ismétlődő jóban reménykedsz, amit ígértek neked, amikor pedig már semmi jó nem érkezik, akkor már romokban a személyiséged stabil alapja, hogy ezt a döntést képes legyél meghozni, majd végigvinni az ezzel járó hercehurcát.

Az, hogy a szervezet magát “vallásnak” nevezi, valódi spirituális töltet helyett abban nyilvánul meg, hogy a materiális következmények (etikai kezelés, vallatás, pénzbüntetés és társai) mellett szemmel nem látható, evilági ésszel aligha felfogható tényezők is magyarázzák és támogatják az ő igazukat és a szabályozzák a te viselkedésed. Azért nem olvasgathatsz “enthéta”, vagyis negatív írásokat a szcientológiától, mert a te lelki épséged múlik azon, hogy ne húzd le magad destruktív energiákkal, és egy e-méteres (hazugságvizsgálós) vallatáson ez úgyis kiderül, tehát nem is kockáztatsz, mert utána több százezer forint “kezeltetned” magad. Azért nem láthatsz a felsőbb szintek titkos anyagaikba, mert megbomlana az elméd, ha avatatlanul tudnád meg a teljes szellemi igazságot. Azért nem hagyod ott egyik kurzust sem zárás előtt, mert akkor félbemaradnak az igazán komplex szellemi folyamatok, és te bekattansz, amiből nem állsz fel többé soha. Azért nem mondhatsz rosszat L. Ron Hubbardról, a szcientológiáról és a szcientológus munkatársrakról, mert ez az enthéta energia hozzád is visszatér, te szenvedsz majd miatta a végén. Végezetül pedig, amire nincs magyarázat, az nyilvánvalóan előző életbeli dologból származik, vagy pedig egy környezetedben munkálkodó elnyomó személy negatív hatása a te energiameződre, de – szerencsédre – a szcientológia segít mindennek “kezelésében is”, méghozzá óránként huszonnyolcezer forintért.

És ha már előkerült a szcientológia, mint vallás, hadd tegyem hozzá: nem Xenu a baj. Soha nem is Xenu volt a baj, amire Tóta W. Árpád “szánalmas űroperaként” hivatkozik zseniális jegyzetében. Nem baj, hogy az L. Ron Hubbard-féle teremtéstörténetet szerintünk valószínűtlen és komikus, hiszen hasonló módon a világ összes vallásának különböző aspekusait is ízekre lehetne szedni: a misztikusan fura buddhista halottaskönyv, a színes-mesés-sokvégtagú-kékbőrű Krisna-sztori vagy akár a kereszténység szűznemzése is lehetne hasonló abszurd és scifi-szerű pusztán materialista szemszögből.

A különbség inkább az, hogy míg a buddhizmus, a Krisna-tudat, a kereszténység és a világ összes vallása kiteszi az ablakba tanait és teljes hitvilágát, és te eldöntheted, azt elfogadod-e, a szcientológia mennyei mannapként árulja csilliárd forintokért a titkos tudást, így voltaképpen minden szolgáltatással zsákbamacskát vásárolsz, míg végül ott állsz kifosztva és kiégve a nagy büdös semmivel, és inkább kussolsz. (Főleg, hogy még hazudnak is neked: a szcientológia azt hirdeti, hogy eredeti vallásodat is megtarthatod a szellemi szabadság felé vezető úton, de az egyházból kiugrott Leah Remini színésznő elárulja, a magasabb OT-szinteken – amik már a Clear állapot után jönnek – kiderül, hogy NINCS. ISTEN, úgyhogy cseszheted addigi hitrendszeredet így is, úgy is. Igaz, azon a szinten már az a legkevesebb, amit veszítettél.)

Dudás Diána szerencsére ki tudott szállni ebből az őrületből, de ezért súlyos árat fizetett: sokmillió forintja és még több munkaórája bánta a szakítást. Ám ami ennél is súlyosabb, teljes idegösszeomlása volt, és komolyan kellett dolgoznia önmagán, hogy a pánikbetegségből és egyéb fizikai-lelki tünetekből kihúzza magát. Szembe kellett néznie azzal, hogy családjától és régi barátaitól eltávolodott, és a szcientológia miatt nem volt amellett az ember mellett annak utolsó napjaiban, akit a legjobban szeretett. Könyvét egyrészt terápia gyanánt írta meg, másrészt azért, hogy többé senkinek ne kelljen átélnie azt, amit ő átélt, a teljes összeomlást. Merthogy a szcientológia, ahogy fogalmaz, kétféle emberre veszélyes: aki nagyon gazdag, de még van megoldatlan probléma az életében, illetve aki átlagos jövedelmű vagy annál szegényebb, de szeretne jobb emberré válni és segíteni az egész világon. Az előbbi lesz az üzemanyag a szcientológia grandiózus, hollywoodi léptékű fényűzéséhez, az utóbbi pedig a motor, ami – munkatársként – az egész gépezetet működteti. Legyünk tehát észen!

Reklámok
Eszter névjegye (993 Bejegyzés)
Üdvözöllek. Barok Eszter a nevem (nem véletlen a domain sem!), örülök, hogy benéztél hozzám. Foglalkozásom szerint szerkesztő, cikkíró, fordító, blogger, szöveggyáros vagyok. Én írom ezt a naplófélét. Nem kell mindenben egyetértened, az viszont elvárás, hogy tisztelettel kezeld a sajátodtól eltérő véleményeket. Van egy klassz kis közösség, jókat szoktunk beszélgetni itt.

10 hozzászólás Soha nem Xenu volt a baj – itt az új magyar szcientológia sztori bejegyzéshez

  1. Mindenkinek, aki szóba hozza pontosan ugyanezt mondom. Ismerősöm bátyját és feleségét beszippantották.
    Totális anyagi csőd és válás a vége, tejesen elszigetelődött házastársak és még szenvedő gyerek is.
    A családdal nem beszélt az illető évekig semmit. Full egyedül maradtak.

  2. Nekem annyira idegen az, hogy megszakad a kapcsolat a csaladdal,baratokkal.
    Számomra az első jel,hogy rossz helyen vagyok, az lenne, hogy nem tudom megosztani az élményeket a csalàdommal, hogy nem beszélhetek nekik erről.
    Persze én szerencsés vagyok,nagyon szoros a kötelék a csalàdommal, és jó a viszony.

  3. Ez a korábbi kapcsolatok megszakítása, megszakítTATása nagyjából mindig az első jele annak, hogy jófajta bántalmazó, kihasználó “kapcsolat” indul be. Nyilván lehet olyan, hogy valakit egy(!) mérgező kapcsolatról akarnak lebeszélni (te a barátodat, pszichológus a pácienst, akár vallási meggyőződésből egy gyülekezet/lelkész egy embert), de ha elszigetelésre, lényegében MINDEN külső kapcsolat felszámolására törekszik valaki (valami), akkor az maga mérgező kapcsolat.

  4. Minden vallas valahol kamu, es azt a celt szolgalja, hogy uralkodjon a tagjain. Lehetne emlegetni a katolikusokat is (lengyel pedo botrany jelenleg), a hitgyuliseket (milyen erdekes mindig azt a partot ajanlgatjak akik hagyjak oket + a 10% + a sanyi ba’ egesz jo gazdagodasa ’89 ota). Egeszen addig amig az emberek nem hajlandoak sajat maguktol gondolkodni es donteseket hozni, a donteseiket legalabb neha felulvizsgalni, *onalloan* addig ez lesz. Persze rengeteg “jo arcnak” erdeke hogy ne gondolkozz, meg majd kinalnak neked megoldast a problemaidra, lasd szci. is. Jo kis iras lett egyebkent. Ha jol tudom Tom Cruise sem beszel a lanyaval amiota ok leleptek a szci.-bol. Nehez szembenezni azzal hogy esetleg nincs igazad. Az adomentesseg (merthogy “vallas”) az meg kulon vicc kategoria.

    • A vallás, amint dogmatikussá válik, főleg amint “egyedül üdvözítő”-nek kiáltja ki magát – nem más, mint szekta. Ebben a “nyugati”, “ábrahámita” (zsidó-keresztény-muzulmán-bahaí; egyistenhívő) vallások nagyon erősek, de nem mondom, hogy minden ábrahámita vallás okvetlenül ilyen, de azért szinte. Az én szememben a katolikus vallás még most is a legnagyobb szekta a világon, dacára pl. a pápa toleráns megnyilvánulásainak. Amennyiben pedig már a hívek magánéletébe beleszól – márpedig jellemzően beleszól, minimum a szexuális életbe de jellemzően a párválasztásba is – akkor egyértelműen káros, személyiségromboló. Ha elszigetel – akármilyen dumával teszi -, akkor nyilvánvalóan bántalmazó jellegű.

  5. Köszi a könyvbemtuatást. A gondolataid is tetszenek hozzá. Különösen elgondolkodtató, amikor a szcientológiát egyes országokban tiltják, máshol (mint hazánkban) iskolákat is működtetnek.

  6. Már ott nem értem, hogyan lehet bármiféle szívatást és átverést elviselni nullánál többször egy munkahelyen?! Valahogy túl magasan lehet az ingerküszöbe azoknak, akik az ilyen mocsokban képesek évekig tapicskolni. Érdekes lenne a beszipkázott emberek gyerekkoráról egy statisztikát készíteni, milyen százalékban vannak azok, akiket otthon nem tiszteltek emberként, akik nem tapasztaltak meg valódi szeretetet. Mert akinek természetes a szeretetteljes légkör, az csak nem marad meg ilyen agybajban, mint a szcientológia vagy mint egy rossz kapcsolat. Minél több ember nőne fel szeretetben, annál kevesebben mennének bele ilyen hülyeségekbe szerintem.

    • Szerintem úgy lehet, hogy (ténylegesen, vagy a munkaerő félelme szerint, ez most mindegy) nincs esélye jobbat találni. Az ingerküszöböt meg pocsék gyerekkor (esetleg még pocsékabb párkapcsolattal súlyosbítva) könnyen megemeli.

Örülök, hogy beszélsz, kérlek gyűlölködés nélkül tedd, miután figyelmesen elolvastad és megértetted a szöveget.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d blogger ezt kedveli: