A 10 legrosszabb indok, amivel felvételizhet valaki
Közeleg a leadási határidő
2. A tanár/a szülő ragaszkodik hozzá, hogy felvételizzek valahova – mindegy hova. (Segíti ezt az elképzelést a tény, hogy a tanárok ragaszkodnak a felsőoktatás megkezdéséhez, hiszen az iskolát a sikeres felvételik aránya alapján rangsorolják, a szülők pedig szintén továbbtanulásra biztatnak majd, hiszen az ő idejükben a diploma még garantált munkalehetőségekkel járt kéz a kézben.)
3. Nincs még kedvem elkezdeni dolgozni, csináljunk addig valamit, legalább lesz nyári szünet.(Tény, hogy egyetemre járni kötetlenebb, lazább program, mint mondjuk gimibe, ahol fix órarended van és mindig korán kell kelni, plusz házi feladat is napról napra van. De azért a laza napirend kevés indok az okosodáshoz.)
4. Szeretnék műveltebb, tájékozottabb lenni. (Ez önmagában véve tiszteletreméltó belső igény, de a műveltséghez és a tájékozottsághoz nem szükséges öt évet ülni a padban: szerencsére ma már bárki képezheti magát, a holtig való tanulás pedig eleve a siker egyik alapfeltételévé vált.)
5. A filmekben is annyira menőnek tűnik a diákélet, mindenki folyton délben kel, minden este buli van, és tele a kampusz jó pasikkal és csajokkal. (Azok amerikai filmek – és amúgy is, filmek. A valóság sokkal szürkébb – tanúsíthatjuk.)
6. Nem tudom, mit akarok kezdeni az életemmel, de amíg kitalálom, jó lesz ez a román szak, elvégre románul már úgy is tudok. (Oké – de mi lesz utána? Lehetsz irodalmár és nyelvész maximum, mivel a román tanárok közül előnyt élveznek azok, akiknek az anyanyelvük is román.)
7. Van egy helyes pasi/csak XY egyetemen. (Igen, meg még adott esetben 15-40 ezer másik ember. Nem biztos, hogy össze fogtok jönni – és ha igen, akkor sem garantált, hogy ez helyettesíti a kompetens, szorgalmas, nyitott szakmai létet.)
8. Nagyon tetszik a város, ahol a suli van. Szívesen kipróbálnám, milyen lehet ott élni. (Hát hajrá. De miért kell ehhez egyetem vagy főiskola??)
9. Kedvezmények: a diákmunkák lazák, a diákigazolvánnyal pedig óriási kedvezményekkel utazgathat az ember. (Na jó, ezt aláírjuk: óriási bisznisz a diákigazolvány-hamisítás, mivel a Volán távolsági bérletei végére eggyel több nulla került a kelleténél- mindenesetre tény, hogy elég drága mulatság az okirattal való visszaélések bűntettének finanszírozása, az új kormány pedig már sittre is küldhet hasonló kihágásokért.)
10. Mégis csak jó dolog az, ha van az embernek egy papírja. (És mégis mire? Ha nincs konkrét célod, aminek az egyetemi, főiskolai végzettség is szerves részét képezi, akkor eggyel több papír csak fölösleges szemét a fiókban. A diploma egy eszköz – soha nem cél.)
Eszter's Offtopic 
okfejtés korrekt, csak még nem nagyon találkoztam senkivel, aki új indokkal jött volna a fölsoroltakhoz képest… egyedül a meglehetősen racionális, “xy foglalkozású egyén akarok lenni” verzió jut eszembe, amit én nyomattam sokáig. most viszont ha kérdezik, ennyit mondok: érdekel és szeretem. ezzel aztán senki sem bír vitatkozni, mert nem is lehet, haha.
Szerintem az “xy foglalkozású egyén akarok lenni” nagyságrendekkel jobb duma, bár az xy foglalkozás ma már nem garantált. Max az xy terület.
Az ember pl. azért megy az orvosira, mert orvos akar lenni – de legalábbis az egészségügyben kíván tevékenykedni, így vagy úgy. :)
de az xy terület pont a médiánál nem jó (asszem minden másnál igen) … mert ugyebár aki azt hangoztatja, h a médiában akar dolgozni, sanszos, h belemegy a natúr franciába egy betelefonálós tévéműsor vezetgetéséért @=S
Na jó, de azok nem egyetemre mennek, hanem valóságshowba. :))
Az én esetemben a kettes és a tízes pont kombinációja történt, aztán hogy ennek mi lett az eredménye az már egy másik sztori :).
Én úgy kezdtem a sulit, hogy én tényleg angoltanár szeretnék lenni. Aztán a második év végére, harmadik elejére már odáig jutottam, hogy megerőszakoltam magamat mindenféle indokkal (a fentiek közül is párral), hogy erőt adjak magamnak a befejezéshez :(
Kivéve a hármas pontot, mert én pont azért kezdtem el dolgozni, hogy valami elterelje a figyelmemet a suliról :)
Egy időben nálam a “dolgozni ne kelljen, mert fúj korán kelés” erős indok volt, de aztán rájöttem, hogy dolgozni csak kényelmesebb, mint tanulni – ráadásul az ember jobbakat eszik-iszik, mert van némi pénzmag is belőle. Ráadásul korán kelni se kell. :)
Mikor én jelentkeztem fősulira, a körülöttem lévők mind csupa sablonos és számomra megfoghatatlan szakokra jelentkeztek (pl. kommunikáció, magyar szak, nemzetközi tanulmányok). Én komoly, felelősségteljes szakmát akartam, ezért jelentkeztem közgazdaságtanra. Bár mentem volna szabad bölcsészetre…
Annyi előnye van a bölcsész létnek, hogy mivel sokan “csak úgy poénból”, minden meggyőződés nélkül jelentkeznek egyes szakokra és “lebegnek” évekig a semmiben, ez a réteg elég rugalmas… tehát bevállalnak könnyen bármit, mert tudnak alkalmazkodni hozzá, hiszen semmilyen szakma kereteibe nem illeszkedtek még bele. Így aztán a bölcsészek között minden területen akad ember, általában pedig elégedettek velük, mert rugalmasak, mint a takony. z mindenképpen egy előnye a dolognak… hátránya, hogy óriási kerülőkkel jutnak csak el a célukig, már ha van egyáltalán.
Nekem ebből konkrétan #2 és #6 volt, miután más választásom nem maradt. Értékes ember nem lehetek, akkor legalább játsszunk kivárásra, gondoltam. Csakhogy ebből az lett, hogy majd az egyetem után leszek kénytelen öngyilkos lenni, addig meg utálom az egészet. :-/
a 2-es pont vegyítve azzal hogy egyértelműen úgy éreztem egy érettségivel semmire nem megyek. Azóta már tudom hogy ezzel sem, de akkor még naiv voltam és fiatal. :D
A fentiekkel többé-kevésbé egyet értve, azért megkérem a cikk íróját, hogy gondolja végig, hogy mihez kezdene most 17 évesen pályaválasztás előtt. Munkalehetőségek szinte nincsenek is, és megjósolhatatlan, hogy mit érdemes tanulni amire 3-4 év múlva még szükség lesz. Nőként még nehezebb, szinte minden női szakmunka telített (fodrász, kozmetikus, virágkötő, varró, manikűrös) és tőke nélkül a vállalkozás halálra van ítélve. A továbbtanulással valóban csak a munkanélküliséget odázzák el a fiatalok, de diploma után sem könnyebb elhelyezkedni, pláne ha valaki nem akar Pestre költözni vagy külföldre és nincs protekciója.