Jó, de muszáj?!
A Facebook többek között azért van, hogy hasznos infókat, elgondolkodtató idézeteket vagy vicces mémeket osszunk meg egymással. A sok valóban értékes közös kincs között persze megesik, hogy árnyékra vetődünk. Nem ritkán, inkább gyakran. Figyelem, most egy kicsit félretettem a humorérzékemet, mert szeretném, ha mindenki hazamenne, és átgondolná a megosztásai mögötti tartalmakat, és nem árulna halálpálcát.
a, Hasznos és sokkoló infók – Nem vonom kétségbe, hogy mindenkit a lehető legjobb szándék vezérel, amikor “share”-t nyom, de ehhez képest elképesztően kevés azoknak az eseteknek a száma, amikor bárki is profitál a megosztásból. Általában kiderül, hogy a megszűnő közösségi oldal él és virul, a Facebook természetesen soha nem lesz fizetős, a vesére váró kicsi beteget már rég megműtötték, az elveszett kiskutya megkerült, a nyereménynyaraláshoz pedig le kell pengetni háromszáz ezer forintot – az ilyen infó tehát nem túl hasznos. Bocs, de nem lehetne, hogy gondolkozz és/vagy guglizz, mielőtt “közhírré téteted”, hogy május harmincötödikétől a Facebook megszünteti azokat a profilokat, amelyek nem váltottak az idővonalra? Általában százas IQ-nál és egy perc kutatómunkánál több nem kell ahhoz, hogy kiszűrjük, mi az, ami kamu, és mi lesz valós, releváns információ a szélesebb közösség számára. Ezeknél az eseteknél is értelmetlenebb, amikor még csak nem is segíteni, hanem inkább sokkolni szeretnének a kedves ismerősök: nem, senkinek sem lesz attól jobb az élete, hogy agyonvert cicakölyköt, haldokló kisgyereket, megcsonkított menekültet, lemészárolt hadifoglyot kap a reggelije mellé a gép bekapcsolását követően. Attól, hogy a világ borzalmait sűrítve egymás arcába toljuk, még nem leszünk jobb emberek – igazából inkább rosszabbá válunk, hiszen ingerlékenyebbek, dühösebbek, szomorúbbak, közönyösebbek vagy cinikusabbak lehetünk a látottak miatt. Aki valóban segíteni szeretne, az nem sokkoló képeket oszt meg pókhasú etióp csontvázakról, hanem rákeres a megfelelő segélyszervezetre, és átutal a számlájukra egy-két ezer forintot, vagy éppen szétnéz a környezetében, hogy vajon hogyan segíthetne a különböző helyeken önkéntesként, helyettesként, lelkes amatőrként. Folytatás
